attitűd fn 3C1
1. ’hozzáállás, viselkedés(mód), modor’ ❖ mindig az önzetlen ujságíró attitüdjében [támadott] (1911 Ambrus Zoltán 9006002, 21) | gyerekes attitüd (1936 Szvatkó Pál CD10) | ugyanazok a sztárolt rendezők, ugyanazok a jelzők, ugyanaz a kihívóan pökhendi attitűd (1996 Magyar Hírlap CD09) | barátságos és egyben versengő attitűdöt (2000 Magyar néprajz CD47).
1a. (vál) ’szellemi magatartás, viselkedés(mód)’ ❖ egy ezer ellenséggel vagdalkozó bajnok szellemi attitűdjeivel (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | az az attitűd, melyet gondolataival szemben elfoglal (1908 Fenyő Miksa CD10) | a hallgatás, a „most-pedig-elnémulunk” attitűdje (1957 Zolnai Béla 9801001, 194) | A pozitivista attitűd […] a polgári gondolkodás mindvégig jelenlevő, konstans eleme (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 180) | kritikai attitűd (1992 Ludassy Mária 2016037, 435).
1b. (Pszich v. Szoc) ’az egyénnek, a személyiségnek (mélyen rögzült,) érzelmi töltetű, ill. mentális indíttatású, rendsz. minősítést és értékelést, elfogadást v. elutasítást kifejező, vmely tárgyra, személyre, helyzetre, gondolatra irányuló belső viszonya, viszonyulási módja; beállítódás’ ❖ miképp kezdi köteles adónak érezni azt a férfi attitűdöt, amely eleinte megfélemlítette (1911 Feleky Géza CD10) | A másik nevelői magatartásforma, amely elősegíti a gyermeki agresszió kibontakozását, a hideg-engedékeny attitűd (1973 Ranschburg Jenő 1130003, 137) | A vélt hasznosság vagy vélt haszontalanság mint beállítódás (szakszóval élve attitűd) […] befolyásol bennünket abban, hogy mit tartunk valószínűnek s mit nem (1986 Csepeli György 1029003, 121) | a csecsemő érzelmi attitűdjének (1990 Verebélyi Kincső CD30) | a magyar népesség reklámokkal szembeni attitűdjével szemben a többség fogadókész a lapban elhelyezett hirdetések iránt (2000 Médiafigyelő CD2603).
1c. (Nyelvt v. Fil) ’egy adott tényállás iránt tanúsított viszonyulás’ ❖ a szemantikának csupán az extenzionális [= az összetett kifejezések értékét az összetevők értékéből levezető] logika szabályai alapján fölépített mondatokkal van dolga, s a beszélő attitűdjei illetve tágabb értelemben a beszédhelyzet nem tartoznak vizsgálati körébe (1990 Jancsó Júlia ford.–Ricoeur 2029024, 613) | [a megnyilatkozások] kifejezhetik a beszélő episztemikus [= valószínűségre vonatkozó] attitűdjét (1991 Tarnay László 2028017, 168).
2. (kissé rég, vál v. pejor) ’testtartás, mozdulat, ill. (mesterkélt) póz, szerep(játszás)’ ❖ a’ Fest […] eggy Poétai Oestrumra [= költői lelkesültségre] ragadtatott Attitüdöt adott Nékie (1790 Orpheus C1505, 375) | D. franczia tónussal, elszenderedett lélekkel, pislogó szemekkel, a’ legszívesebb tiszteletet ’s csendességet, lelki nyugodalmat mutató attitűdben álla ott (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 48) | attitudöket rajzol és tanulmányoz (1869 Kvassay Ede C2873, 300) | [Gyula] szinte a letérdelés attitüdjével forró ajkakat nyomott […] a kis fehér foltra (1926 Babits Mihály C0698, 143) | Párizsban a császárság alatt a nagyon széptermetű és félig mezitelen nők szoktak görög szobrokhoz hasonló attitűdben elomlani (1936 Surányi Miklós 9618001, 70) | [Szomory Dezső] magánéletében is kedvelte a teátrális attitűdöket (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
2a. (Tánc) ’az a rendsz. ívelt kartartású klasszikus balettpóz, amelyben a táncos egyik lábát behajlítva hátra, es. előre emeli’ ❖ ÉrtSz.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.