átviharzik tn ige 18a11 (vál)

1. átviharzik vmin ’〈ember v. állat〉(nagy zajjal,) nagy sebességgel vmely területen átmegy’ ❖ a kisérteties vadász viharoz át a rengetegen ádáz ebeivel (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0550, 99) | A kutyák átviharzanak a célszalagon (1958 Esti Hírlap jún. 21. C0122, 5) | [az artista]nők szexis bombázóként viharzanak át a földgolyót jelképező porondon (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. átviharzik vmin ’〈nagy erejű (természeti) jelenség〉(pusztítva) végigvonul, végigsöpör vhol, vmin’ ❖ a küzdő lángok tengere … átviharzék a teremek [!] során (1845 Tavasz zsebkönyv C4101, 94) | Ez a forradalom [ti. a nyelvújítás] átviharzott nyelvünkön (1900 Pesti Hírlap szept. 23. C5648, 2) | a szörnyű háború országunk területén is átviharzott és nagy pusztítást hagyott maga után (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈érzés, indulat〉 felkavaróan átfut vkin, vmin’ ❖ egyetlen egy zokogó hang sem árulta el azon irtózatos fájdalmat, mely lelkén átviharzott (1841 Athenaeum C0023, 283) | ahogy egy ilyen szerelem keletkezik, ahogy átviharzik két ember fölött, […] ezt nálánál [ti. Ambrus Zoltánnál] szebben senki sem mondotta el (1908 Fenyő Miksa CD10) | egyszerre viharzott át addig alázatos, … gyermeteg lelkén a szánalom, a gyűlölet (1964 Népszabadság jan. 21. C1501, 6).

3a. (kissé rég) ’〈érzés, indulat〉 vkinek a külsején v. vmely megnyilvánulásán feltűnően megmutatkozik’ ❖ szemeiben, arczán s azokban a mit mond, fájdalom és elkeseredés viharoznak át (1838 Vörösmarty Mihály C4539, 131) | Csak azt ne hozd, csak azt az arcot Amin Káinnak kéje is átviharzott (1917 Gellért Oszkár CD10).

Vö. ÉKsz.

átviharzik tárgyatlan ige 18a11 (vál)
1. átviharzik vmin
〈ember v. állat〉 (nagy zajjal,) nagy sebességgel vmely területen átmegy
a kisérteties vadász viharoz át a rengetegen ádáz ebeivel
(1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.Gerstäcker)
A kutyák átviharzanak a célszalagon
(1958 Esti Hírlap jún. 21.)
[az artista]nők szexis bombázóként viharzanak át a földgolyót jelképező porondon
(2000 Magyar Hírlap)
2. átviharzik vmin
〈nagy erejű (természeti) jelenség〉 (pusztítva) végigvonul, végigsöpör vhol, vmin
a küzdő lángok tengere … átviharzék a teremek [!] során
(1845 Tavasz zsebkönyv)
Ez a forradalom [ti. a nyelvújítás] átviharzott nyelvünkön
(1900 Pesti Hírlap szept. 23.)
a szörnyű háború országunk területén is átviharzott és nagy pusztítást hagyott maga után
(1995 Magyar Hírlap)
3.
〈érzés, indulat〉 felkavaróan átfut vkin, vmin
egyetlen egy zokogó hang sem árulta el azon irtózatos fájdalmat, mely lelkén átviharzott
(1841 Athenaeum)
ahogy egy ilyen szerelem keletkezik, ahogy átviharzik két ember fölött, […] ezt nálánál [ti. Ambrus Zoltánnál] szebben senki sem mondotta el
(1908 Fenyő Miksa)
egyszerre viharzott át addig alázatos, … gyermeteg lelkén a szánalom, a gyűlölet
(1964 Népszabadság jan. 21.)
3a. (kissé rég)
〈érzés, indulat〉 vkinek a külsején v. vmely megnyilvánulásán feltűnően megmutatkozik
szemeiben, arczán s azokban a mit mond, fájdalom és elkeseredés viharoznak át
(1838 Vörösmarty Mihály)
Csak azt ne hozd, csak azt az arcot Amin Káinnak kéje is átviharzott
(1917 Gellért Oszkár)
Vö. ÉKsz.

Beállítások