atya fn 9A

1. ’az a férfi, akinek gyermeke van; apa’ ❖ El kell, mondom, szökni egy ollyan Atyátul, Aki az örömöt megtiltja fijátul (1772 Bessenyei György¹ CD01) | A’ fogadó Atyának kötelessége, a’ fogadott gyermeket mint sajáttyát nevelni (1789 Polgári törvénykönyv ford. C2449, 120) | Szüléknek, nevezzük az atyákat, és anyákat – testvéreknek, a’ kiknek egy attyok, vagy annyok van (1844 Kiss Bálint 8244002, 24) | Óh a kimondhatatlan Kínt mondd ki, néma jel! Férj, atya volt: ma egy név: Károlyi Sámuel (1862 Arany János CD01) | Végy egy nemes, de elzárt lelkű szűzet, lehetőleg zord atyával, tedd az előbbit szabaddá, az utóbbit nagyatyává (1946 Illyés Gyula 9274058, 256) | a reménytelenül eladósodott atya (1988 Lányi András 1090002, 151).

1a. (birtokszóként) ’az, aki nemzette’ ❖ Tiſzteljed a’ te Atyádat és Anyádat (1773 Győri magyar alfabétum 7418001, 4) | Én vagyok atyád, fiam, én! mondám, s büszke voltam rá, hogy ily derék fiam van (1846 Petőfi Sándor 8366446, 58) | megszabaditott atyjáról maga oldotta le a bilincseket (1871 Orbán Balázs 8340019, 178) | a lámpa gyenge fényében csendesen alszanak s álmukban atyjuk nevét motyogják (1957 Kodolányi János 9342008, 183) atyja fia ’olyan fiú, aki (vmilyen szempontból) különösen hasonlít az apjára’ ❖ Ha Török János százhetvenhárom vitéze elkergeté a beglerbég huszonötezer harcosát, az Török Jánosnak dicsőségére válik. (Atyja fia!) (1892 Jókai Mór CD18) | [Corvin János] energiára nézve épen nem volt atyja fia (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | [Bosznia visszafoglalása Hunyadi] Mátyás nagy reprezentatív hadjárata, mellyel ország-világ előtt megbizonyította, hogy atyja fia (1928 Szekfű Gyula CD42).

1b. (rendsz. birtokszóként) ’〈megszólításként v. megnevezésként vmely (közeli) családtag részéről:〉(édes)apa’ ❖ Az Atyámat hoztam ide hozzád, felele Tibérius, ki a’ te ſzerentsétlenségeden igen meg-indúlt. Hol vagyon, monda Bélisárius, kezeit nyujtván, jöjjön közelebb had öleljem-meg; mert jeles Fija vagyon (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 66) | Hét esztendős koromban három huszast adott kezembe az atyám, s ezen kis pénz nagy áldást hozott rám (1844 Nagy Ignác 8324010, 27) | Légy üdvözölve, jó atyánk! (1867 Jánosi Gusztáv ford.–Uhland 8206003, 51) | Még kiderül, hogy igaza van atyádnak (1930 Nagy Lajos 9472013, 73) | Atyám elviselte a sorscsapásokat, ahogy elviselte a szerencse tréfáit is (1952 Márai Sándor 9421019, 81) | Házasságunkat a vak végzet hozta létre!… Ha tudnád, ó, atyám! (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 307).

2. ’Férfielőd, ős.’

2a. (tbsz-ban, birtokszóként is) ’〈családi, (vér)rokoni kapcsolatban:〉 felmenő ági rokon’ ❖ Sóhajtozol, hogy atyáid nem izzadtak helyetted? Éppen így fognak sóhajtozni unokáid, ha kerülöd a munkálkodsát [!] (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373008, 236) | Jegyezzétek-meg Gyermekim ezt a’ Tudományt! Mert ti-is talám néha néha találni fogtok, ollyan emberekre, kiknek Valláſok és Isteni tiſzteletek a’ ti Atyáitoknak és Eleiteknek Vallásától külömbözni fog (1793 Amerikának feltalálásáról ford. 7500002, 150) | egy szegény norvégiai nemes vagyok. Atyáim mindent elköltöttek, csak a nagy nevet hagyták rám, melyet büszkeséggel és mocsoktalanul viselek (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Miután szerencsétlenségbe estem: jól megismertem férfirokonaimat, testvéreimet, atyáimat (1921 Krúdy Gyula CD54) | Atyáim megyehíres nyájaiból nem maradt rám egy fia-jerke sem (1939 Illyés Gyula 9274074, 73) | Ha majd megtértem atyáimhoz, atyáim mellé, a hetita Efron telkén levő barlangba temessetek (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | felnőtt egy új nemzedék, amely talán furcsállja atyái és anyái kiengesztelhetetlennek tűnő ellenszenvét (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. (tbsz-ban, rendsz. birtokszóként) ’〈nem vérségi kapcsolatban:〉 korábbi nemzedékek férfi tagja, távoli előd’ ❖ többet kötenek moſt kentek egy hijába való ebédre, mint régen ſzegeny atyáink egy hónapig el-költöttek (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 101) | Ezek a’ mi Eleink ’s hajdani Atyáink, akár Scziták, akár Ogoruſoktól ſzakadtanak el légyen-is […] Tábori Sátorokat egéſzlen a’ Tiſzáig vitték (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics 7205006, 9) | alkotmányunk se nem magunk találmánya, sem uralkodóink ajándéka, hanem atyáink, ős apáink, de legrégibb eldődink után reánk háromlott örökség (1835 Széchenyi István 8429017, 112) | Őseink, atyáink nyelvén [ti. magyarul] szól végre az irodalom és szól már a tudomány (1870 Ipolyi Arnold CD57) | Ezt a kapuboltot felséges fejedelem épen százhúsz esztendőknek előtte rakták az mi atyáink, a régi nagyszebeni polgárok (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 215) | Atyáink földjén nem akarunk többé szolgák lenni (1998 Magyar reformátusok CD1210).

2c. ’nemzetség, ill. (vallási) közösség (alapító) őse, ősapa’ ❖ Mi Atyáinknak Iſtene (1773 Győri magyar alfabétum 7418001, 1) | ha Ádám atyánk még élne (1804 Georch Illés C1872, 158) | [Zeusz] az istenek és emberek atyja (1904 ÓkoriLex. CD28) | [Szalmón] több júdai nemzetség atyja, többek között a betlehemieké, a netófáiaké, córiaké (1995 BibliaiLex. CD1207).

3. ’vmely nagyobb embercsoport v. közösség által tisztelt, becsült, rendsz. idősebb vezető, vezető egyéniség, ill. vmely irányító testület tagja’ ❖ Orſzág Attya (1785 Göböl Gáspár 7121008, 50) | Vallyon mit mondanak a’ Haza atyjai ezen a’ Diétán [= országgyűlésen] (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 507) | ([Caesar] Heraclesre mutat.) […] Atyák, beirandjátok őt a névsorba. (A senátorok közt nagy zúgás.) (1841 Teleki László² 8473001, 11) | a király a honnak atyja (1844 Petőfi Sándor C3506, 170) | a város atyái (1895 Beöthy Zsolt C1020, 92) | üdvözöljük a hon legifjabb atyját, nemes Abrudbánya város követét, […] Tisza Kálmánt (1902 Ady Endre C0535, 349) | Magyarok királya! Mindnyájunknak atyja! (1918 Néplap 2109001, 249) | [a kommunista funkcionáriusok] mélyen hittek a párt vezérének, a nép atyjának, Sztálin legjobb magyar tanítványának, Rákosi Mátyásnak a csalhatatlanságában (1977 Méray Tibor 9434001, 48).

3a. (birtokszóként) ’gondviselő, pártfogó, támogató’ ❖ Hol az úr atyja szólgájának A fejedelem országának […] Ott azon könnyen segitődik, Ami által kár tetetődik (1796 k. Fazekas Mihály 8138045, 63) | Nagyságos báró, tanodánk kegyes elnöke s atyja! (1839 Petőfi Sándor C3508, 243) | Nem volt a magyar földesur atyja a jobbágynak? (1865 Vas Gereben C4384, 47) | [Eszterházy István gróf,] kit jobbágyai a szegények atyjaként tiszteltek (1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos CD55) | A kegyesszívű Ferenc császár, népének atyja (1941 Szerb Antal 9668021, 161) | [Perón argentin politikus] céltudatosan a hatalomra törve, karizmáját kihasználva mint „a nép jótevője”, „a munkások atyja” 1946-ban elnyerte hazája elnöki székét (2000 Figyelő CD2601).

4. (birtokszóként) ’eszme, irányzat, tudomány(ág), szellemi v. művészi alkotás, mozgalom stb. alapítója, megteremtője, elindítója, értelmi szerzője, szellemi atyja, ill. (leg)tekintélyes(ebb)nek tartott képviselője’ ❖ Az ékesenszólás atyjának, Cicerónak hozzá hasonlíthatatlan szép nyelve a tudatlanságnak s vadságnak eszközévé vált (1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156004, 182) | [Molière] a valódi vígjáték atyja (1863 Kazinczy Gábor ford.–Molière C3171, 161) | a regényírás atyja, Jókai Mór (1891 Mikszáth Kálmán C1950, I) | A finnugor nyelvhasonlítás atyjának a IX. századbeli Halogalandi Ottokárt [tisztelhetjük] (1937 Zsirai Miklós C4981, 472) | [Teller Edét] a hidrogénbomba atyjának [nevezik] (1963 Népszabadság febr. 1. C1500, 4) | akit [ti. Paracelsust] a kései utódok méltán tekintenek a toxikológia és a farmakológia egyik atyjának (1992 Élet és Tudomány 2006015, 661).

5. (Vall) ’〈megszólításként is:〉 katolikus v. ortodox ()pap, ill. szerzetes’ ❖ Elhitte őfelsége is ilyen szent atyának [ti. Bajtay Antal püspöknek] informatióját (1772 Rettegi György 7282001, 274) | Ez utól nevezett atya romhányi plebános vólt (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 68) | [Rómeó:] Jó reggelt, atyám! [Lőrinc pap:] Benedicite [= dícsértessék]! Mely kora nyelv vidám üdvözlete? (1871 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | [Bajza] köz tanulását 1811-ben Gyöngyösön a ferenci atyák gymnásiumában kezdte (1875 e. Toldy Ferenc C4172, 150) | főtisztelendő püspök atyánkat keressük (1885 Tolnai Lajos C4211, 81) | tisztelendő atya (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 264) | zsinati atyák (1972 Csanád Béla 2057021, 300) | áldott emlékű cisztercita atyák tanítottak (1994 Magyar Hírlap CD09).

5a. (tbsz-ban) (Vall) ’kül. az ókeresztény korban élt egyháztanító; egyházatya’ ❖ [Chrysostomus] egy a’ leg-tudósabb régi Atyák közül (1791 Mátyus István C3071, 652) | 4 egyházi atya óriási szobrai, nevezetesen Sz. Ágostoné, Ambrusé, Chrysostomusé és Athanasiusé [találhatók a római Szent Péter székesegyházban] (1831 Zádor Elek 8532003, 73) | Aranyszájú Sz. J., konstantinápolyi patriarcha, a legkiválóbb egyházi atyák és szónokok egyike (1902 ÓkoriLex. CD28) | A teológia és egyháztörténeti szóhasználat szerint „atya” vagy „szentatya” (pater) fogalmába az I. és VII. század között működő, szent életű és az egyház későbbi használata által ortodoxnak elismert tanítást kifejező írók tartoznak (1977 Gecse Gusztáv 1057006, 318).

6. (tulajdonnévként is) (Vall is) ’a világ teremtője, ill. Atyaisten’ ❖ Iſten-e’ vagy ember az Atya? Tsak egyedl Iſten (1773 Győri magyar alfabétum 7418001, 5) | nem lehet, hogy a mindenek atyja, Az igazt, ártatlant így elveszni hagyja (1884 Vargha Gyula C4359, 22) | [ez a por] olyan volt, mintha a jó Atya vízözönt küldött volna a földre megint, de porból (1934 Szép Ernő C3970, 99) | [Arius] nem átallja állítani és terjeszteni, hogy csak és kizárólagosan és egyetlenként az Atya örökkévaló, kizárólagosan és egyetlenként az Atya kezdet és vég nélkül való, kizárólagosan és egyetlenként az Atya halhatatlan, […] megtagadván ezzel a Fiú valamint a Szentlélek isteni eredetét, lényét és hatalmát (1965 Déry Tibor 9107006, 168) | örökkévaló Atyánk (1989 Konrád György 9351005, 49) | az Atyát királyként ábrázoló Szentháromság-szobornál (2000 Hárs József CD36).

6a. ’〈természetfölötti, isteni lény megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ a világ atyjának szájábul (1804 Bessenyei György¹ C1097, 29) | Szent Liber Atyám (1919 e. Ady Endre C0537, 342).

6b. ’〈meglepetés, csodálkozás, megdöbbenés kif-ére〉’ ❖ Egek atyja! felkiált e szavakra Dezső (1839 Fáy András¹ C1713, 54) | Jóságos atyám! Mi lehet ez? (1852 Jókai Mór C2240, 11) | „Szentséges Atyám, mit csináltatok itt nekem” – ordított fel az erőd parancsnoka fejéhez kapva, amikor Hadzsi-Murát szökéséről értesült (1949 Szőllősy Klára ford.–Tolsztoj² 9685006, 140) | [lecserélte autóját] természetesen dinósárgára, uram atyám, hát mire másra! (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. (rég v. vál) ’azonos körbe tartozó dolgok közül az, amelyik (nagyságban, erőben, jelentőségben stb.) megelőzi, felülmúlja a többit’ ❖ Mellőzzük az ősi butorokat: a’ falba rakott lelkes tartalmu almáriomat; […] a’ tántorgó asztalt; a’ magos faszékeket, ’s ezeknek atyját az öreg ’sellyét [ti. a karosszéket] (1842 e. Szentiváni Mihály 8442001, 3) | Csak Bóreász dalol sikoltva, zagyván. Óh nézd, a vészkirály a szelek atyja A szép Orejthüját ép most ragadja, Dicső testére fűzve durva karja (1890 Komjáthy Jenő 8248025, 141) | az efezusi királyi filozófus a háborút tartotta minden dolgok atyjának (1924 Juhász Gyula¹ 9284931, 130) | nem láttam soha a Himaláját s a folyók atyját, a Mississippit (1948 Kuczka Péter 9366013, 64).

Ö: bérma~, család~, édes~, egyház~, gyám~, gyóntató~, hon~, lelki~, nagy~, ős~, szent~, város~.

Fr: alapító, apostoli, árva.

ÖU: fogadó~, kereszt~, másod~, mostoha~, öreg~, öröm~, uraatyja, vén~.

ÖE: ~ág, ~ági, ~átok, ~báty, ~csók, ~érsek, ~fiú, ~gyilkos, ~gyilkosság, ~rokon, ~szerető, ~szív, ~társ, ~tisztelő, ~vér, ~vérség, ~világ.

Sz: atyás, atyáz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

atya főnév 9A
1.
az a férfi, akinek gyermeke van; apa
El kell, mondom, szökni egy ollyan Atyátul, Aki az örömöt megtiltja fijátul
(1772 Bessenyei György¹)
A’ fogadó Atyának kötelessége, a’ fogadott gyermeket mint sajáttyát nevelni
(1789 Polgári törvénykönyv ford.)
Szüléknek, nevezzük az atyákat, és anyákat – testvéreknek, a’ kiknek egy attyok, vagy annyok van
(1844 Kiss Bálint)
Óh a kimondhatatlan Kínt mondd ki, néma jel! Férj, atya volt: ma egy név: Károlyi Sámuel
(1862 Arany János)
Végy egy nemes, de elzárt lelkű szűzet, lehetőleg zord atyával, tedd az előbbit szabaddá, az utóbbit nagyatyává
(1946 Illyés Gyula)
a reménytelenül eladósodott atya
(1988 Lányi András)
1a. (birtokszóként)
az, aki nemzette
Tiſzteljed a’ te Atyádat és Anyádat
(1773 Győri magyar alfabétum)
Én vagyok atyád, fiam, én! mondám, s büszke voltam rá, hogy ily derék fiam van
(1846 Petőfi Sándor)
megszabaditott atyjáról maga oldotta le a bilincseket
(1871 Orbán Balázs)
a lámpa gyenge fényében csendesen alszanak s álmukban atyjuk nevét motyogják
(1957 Kodolányi János)
atyja fia
olyan fiú, aki (vmilyen szempontból) különösen hasonlít az apjára
Ha Török János százhetvenhárom vitéze elkergeté a beglerbég huszonötezer harcosát, az Török Jánosnak dicsőségére válik. (Atyja fia!)
(1892 Jókai Mór)
[Corvin János] energiára nézve épen nem volt atyja fia
(1904 Nagy képes világtörténet)
[Bosznia visszafoglalása Hunyadi] Mátyás nagy reprezentatív hadjárata, mellyel ország-világ előtt megbizonyította, hogy atyja fia
(1928 Szekfű Gyula)
1b. (rendsz. birtokszóként)
〈megszólításként v. megnevezésként vmely (közeli) családtag részéről:〉 (édes)apa
Az Atyámat hoztam ide hozzád, felele Tibérius, ki a’ te ſzerentsétlenségeden igen meg-indúlt. Hol vagyon, monda Bélisárius, kezeit nyujtván, jöjjön közelebb had öleljem-meg; mert jeles Fija vagyon
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
Hét esztendős koromban három huszast adott kezembe az atyám, s ezen kis pénz nagy áldást hozott rám
(1844 Nagy Ignác)
Légy üdvözölve, jó atyánk!
(1867 Jánosi Gusztáv ford.Uhland)
Még kiderül, hogy igaza van atyádnak
(1930 Nagy Lajos)
Atyám elviselte a sorscsapásokat, ahogy elviselte a szerencse tréfáit is
(1952 Márai Sándor)
Házasságunkat a vak végzet hozta létre!… Ha tudnád, ó, atyám!
(1964 Jékely Zoltán ford.Corneille)
2.
Férfielőd, ős.
2a. (tbsz-ban, birtokszóként is)
〈családi, (vér)rokoni kapcsolatban:〉 felmenő ági rokon
Sóhajtozol, hogy atyáid nem izzadtak helyetted? Éppen így fognak sóhajtozni unokáid, ha kerülöd a munkálkodsát [!]
(1786 Verseghy Ferenc ford.Dusch)
Jegyezzétek-meg Gyermekim ezt a’ Tudományt! Mert ti-is talám néha néha találni fogtok, ollyan emberekre, kiknek Valláſok és Isteni tiſzteletek a’ ti Atyáitoknak és Eleiteknek Vallásától külömbözni fog
(1793 Amerikának feltalálásáról ford.)
egy szegény norvégiai nemes vagyok. Atyáim mindent elköltöttek, csak a nagy nevet hagyták rám, melyet büszkeséggel és mocsoktalanul viselek
(1886 Mikszáth Kálmán)
Miután szerencsétlenségbe estem: jól megismertem férfirokonaimat, testvéreimet, atyáimat
(1921 Krúdy Gyula)
Atyáim megyehíres nyájaiból nem maradt rám egy fia-jerke sem
(1939 Illyés Gyula)
Ha majd megtértem atyáimhoz, atyáim mellé, a hetita Efron telkén levő barlangba temessetek
(1996 Katolikus Biblia ford.)
felnőtt egy új nemzedék, amely talán furcsállja atyái és anyái kiengesztelhetetlennek tűnő ellenszenvét
(1999 Magyar Hírlap)
2b. (tbsz-ban, rendsz. birtokszóként)
〈nem vérségi kapcsolatban:〉 korábbi nemzedékek férfi tagja, távoli előd
többet kötenek moſt kentek egy hijába való ebédre, mint régen ſzegeny atyáink egy hónapig el-költöttek
(1777 Bessenyei György¹)
Ezek a’ mi Eleink ’s hajdani Atyáink, akár Scziták, akár Ogoruſoktól ſzakadtanak el légyen-is […] Tábori Sátorokat egéſzlen a’ Tiſzáig vitték
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
alkotmányunk se nem magunk találmánya, sem uralkodóink ajándéka, hanem atyáink, ős apáink, de legrégibb eldődink után reánk háromlott örökség
(1835 Széchenyi István)
Őseink, atyáink nyelvén [ti. magyarul] szól végre az irodalom és szól már a tudomány
(1870 Ipolyi Arnold)
Ezt a kapuboltot felséges fejedelem épen százhúsz esztendőknek előtte rakták az mi atyáink, a régi nagyszebeni polgárok
(1922 Móricz Zsigmond)
Atyáink földjén nem akarunk többé szolgák lenni
(1998 Magyar reformátusok)
2c.
nemzetség, ill. (vallási) közösség (alapító) őse, ősapa
Mi Atyáinknak Iſtene
(1773 Győri magyar alfabétum)
ha Ádám atyánk még élne
(1804 Georch Illés)
[Zeusz] az istenek és emberek atyja
(1904 ÓkoriLex.)
[Szalmón] több júdai nemzetség atyja, többek között a betlehemieké, a netófáiaké, córiaké
(1995 BibliaiLex.)
3.
vmely nagyobb embercsoport v. közösség által tisztelt, becsült, rendsz. idősebb vezető, vezető egyéniség, ill. vmely irányító testület tagja
Orſzág Attya
(1785 Göböl Gáspár)
Vallyon mit mondanak a’ Haza atyjai ezen a’ Diétán [= országgyűlésen]
(1807 Kazinczy Ferenc)
([Caesar] Heraclesre mutat.) […] Atyák, beirandjátok őt a névsorba. (A senátorok közt nagy zúgás.)
(1841 Teleki László²)
a király a honnak atyja
(1844 Petőfi Sándor)
a város atyái
(1895 Beöthy Zsolt)
üdvözöljük a hon legifjabb atyját, nemes Abrudbánya város követét, […] Tisza Kálmánt
(1902 Ady Endre)
Magyarok királya! Mindnyájunknak atyja!
(1918 Néplap)
[a kommunista funkcionáriusok] mélyen hittek a párt vezérének, a nép atyjának, Sztálin legjobb magyar tanítványának, Rákosi Mátyásnak a csalhatatlanságában
(1977 Méray Tibor)
3a. (birtokszóként)
gondviselő, pártfogó, támogató
Hol az úr atyja szólgájának A fejedelem országának […] Ott azon könnyen segitődik, Ami által kár tetetődik
(1796 k. Fazekas Mihály)
Nagyságos báró, tanodánk kegyes elnöke s atyja!
(1839 Petőfi Sándor)
Nem volt a magyar földesur atyja a jobbágynak?
(1865 Vas Gereben)
[Eszterházy István gróf,] kit jobbágyai a szegények atyjaként tiszteltek
(1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos)
A kegyesszívű Ferenc császár, népének atyja
(1941 Szerb Antal)
[Perón argentin politikus] céltudatosan a hatalomra törve, karizmáját kihasználva mint „a nép jótevője”, „a munkások atyja” 1946-ban elnyerte hazája elnöki székét
(2000 Figyelő)
4. (birtokszóként)
eszme, irányzat, tudomány(ág), szellemi v. művészi alkotás, mozgalom stb. alapítója, megteremtője, elindítója, értelmi szerzője, szellemi atyja, ill. (leg)tekintélyes(ebb)nek tartott képviselője
Az ékesenszólás atyjának, Cicerónak hozzá hasonlíthatatlan szép nyelve a tudatlanságnak s vadságnak eszközévé vált
(1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
[Molière] a valódi vígjáték atyja
(1863 Kazinczy Gábor ford.Molière)
a regényírás atyja, Jókai Mór
(1891 Mikszáth Kálmán)
A finnugor nyelvhasonlítás atyjának a IX. századbeli Halogalandi Ottokárt [tisztelhetjük]
(1937 Zsirai Miklós)
[Teller Edét] a hidrogénbomba atyjának [nevezik]
(1963 Népszabadság febr. 1.)
akit [ti. Paracelsust] a kései utódok méltán tekintenek a toxikológia és a farmakológia egyik atyjának
(1992 Élet és Tudomány)
5. (Vall)
〈megszólításként is:〉 katolikus v. ortodox ()pap, ill. szerzetes
Elhitte őfelsége is ilyen szent atyának [ti. Bajtay Antal püspöknek] informatióját
(1772 Rettegi György)
Ez utól nevezett atya romhányi plebános vólt
(1778 Bessenyei György¹)
[Rómeó:] Jó reggelt, atyám! [Lőrinc pap:] Benedicite [= dícsértessék]! Mely kora nyelv vidám üdvözlete?
(1871 Szász Károly² ford.Shakespeare)
[Bajza] köz tanulását 1811-ben Gyöngyösön a ferenci atyák gymnásiumában kezdte
(1875 e. Toldy Ferenc)
főtisztelendő püspök atyánkat keressük
(1885 Tolnai Lajos)
tisztelendő atya
(1907 Csizmadia Sándor¹)
zsinati atyák
(1972 Csanád Béla)
áldott emlékű cisztercita atyák tanítottak
(1994 Magyar Hírlap)
5a. (tbsz-ban) (Vall)
kül. az ókeresztény korban élt egyháztanító; egyházatya
[Chrysostomus] egy a’ leg-tudósabb régi Atyák közül
(1791 Mátyus István)
4 egyházi atya óriási szobrai, nevezetesen Sz.Szent Ágostoné, Ambrusé, Chrysostomusé és Athanasiusé [találhatók a római Szent Péter székesegyházban]
(1831 Zádor Elek)
Aranyszájú Sz.Szent J., konstantinápolyi patriarcha, a legkiválóbb egyházi atyák és szónokok egyike
(1902 ÓkoriLex.)
A teológia és egyháztörténeti szóhasználat szerint „atya” vagy „szentatya” (pater) fogalmába az I. és VII. század között működő, szent életű és az egyház későbbi használata által ortodoxnak elismert tanítást kifejező írók tartoznak
(1977 Gecse Gusztáv)
6. (tulajdonnévként is) (Vall is)
a világ teremtője, ill. Atyaisten
Iſten-e’ vagy ember az Atya? Tsak egyedl Iſten
(1773 Győri magyar alfabétum)
nem lehet, hogy a mindenek atyja, Az igazt, ártatlant így elveszni hagyja
(1884 Vargha Gyula)
[ez a por] olyan volt, mintha a jó Atya vízözönt küldött volna a földre megint, de porból
(1934 Szép Ernő)
[Arius] nem átallja állítani és terjeszteni, hogy csak és kizárólagosan és egyetlenként az Atya örökkévaló, kizárólagosan és egyetlenként az Atya kezdet és vég nélkül való, kizárólagosan és egyetlenként az Atya halhatatlan, […] megtagadván ezzel a Fiú valamint a Szentlélek isteni eredetét, lényét és hatalmát
(1965 Déry Tibor)
örökkévaló Atyánk
(1989 Konrád György)
az Atyát királyként ábrázoló Szentháromság-szobornál
(2000 Hárs József)
6a.
〈természetfölötti, isteni lény megnevezéseként v. megszólításaként〉
a világ atyjának szájábul
(1804 Bessenyei György¹)
Szent Liber Atyám
(1919 e. Ady Endre)
6b.
〈meglepetés, csodálkozás, megdöbbenés kif-ére〉
Egek atyja! felkiált e szavakra Dezső
(1839 Fáy András¹)
Jóságos atyám! Mi lehet ez?
(1852 Jókai Mór)
„Szentséges Atyám, mit csináltatok itt nekem” – ordított fel az erőd parancsnoka fejéhez kapva, amikor Hadzsi-Murát szökéséről értesült
(1949 Szőllősy Klára ford.Tolsztoj²)
[lecserélte autóját] természetesen dinósárgára, uram atyám, hát mire másra!
(1997 Magyar Hírlap)
7. (rég v. vál)
azonos körbe tartozó dolgok közül az, amelyik (nagyságban, erőben, jelentőségben stb.) megelőzi, felülmúlja a többit
Mellőzzük az ősi butorokat: a’ falba rakott lelkes tartalmu almáriomat; […] a’ tántorgó asztalt; a’ magos faszékeket, ’s ezeknek atyját az öreg ’sellyét [ti. a karosszéket]
(1842 e. Szentiváni Mihály)
Csak Bóreász dalol sikoltva, zagyván. Óh nézd, a vészkirály a szelek atyja A szép Orejthüját ép most ragadja, Dicső testére fűzve durva karja
(1890 Komjáthy Jenő)
az efezusi királyi filozófus a háborút tartotta minden dolgok atyjának
(1924 Juhász Gyula¹)
nem láttam soha a Himaláját s a folyók atyját, a Mississippit
(1948 Kuczka Péter)
ÖU: fogadóatya, keresztatya, másodatya, mostohaatya, öregatya, örömatya, uraatyja, vénatya
ÖE: atyaág, atyaági, atyaátok, atyabáty, atyacsók, atyaérsek, atyafiú, atyagyilkos, atyagyilkosság, atyarokon, atyaszerető, atyaszív, atyatárs, atyatisztelő, atyavér, atyavérség, atyavilág
Sz: atyás, atyáz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások