atyuska fn 6A (biz v. kedvesk)
1. ’〈az apa megnevezéseként gyermekéhez való viszonyában, ill. megszólításaként kül. gyermeke részéről:〉 apuka; apus’ ❖ Hát itt é édes Atyuska? (1787 Gelei József ford.–Campe 7117003, 7) | Oh, kedves atyuskám! kedves mamácskám (1863 Szigligeti Ede 8446014, 8) | Rozáli kisasszony [az] episztolácskát átadta atyuskájának (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | támadt valami enyhe lefolyású lelkiismeretfurdalása az atyuskámnak, mert midőn pecsétes szakmunkás lett belőlem, egy óvatlan pillanatban felfüggesztette az atyai átkot, és berakott tojásnak egy gimibe (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 154).
1a. ’〈férj megszólításaként a felesége részéről〉’ ❖ elmehetsz már a konyhába, anyjuk! Az asszony sohasem ebédelt együtt a férjével az asztalnál, hanem a konyhában. – Nem akarsz, atyuskám, ledűlni a szobádban az ágyadra szunyókálni? – gondoskodék Anna asszony (1893 Jókai Mór CD18).
2. (rég, ritk) ’〈idősebb férfi kedveskedő megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ Találják ki, atyuskáim, hogy kit láttam? (1858 Kemény Zsigmond C2615, 46) | egy öreg atyuska jött ki s […] rögtön legkészségesebb kalauzommá lett (1885 Magyar Zsidó Szemle 8649001, 251).
3. (rég) ’〈pap kedveskedő megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ atya, atyuska […] leginkább a papokat szokás így szólítani (1893 PallasLex. CD02) | Tisztelendő atyuska […], a gyermekhez valami gondviselőné kellene (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | megkérdezte a diakónust: – Atyuskám, ki ez? – de az atyuska nem tudta (1910 Gellért Hugó ford. CD10).
4. (gyakran a cár jelzővel) (rég) ’〈az orosz cár kedveskedő v. ironikus megnevezéseként〉’ ❖ a derék orosz atyuska nem valami nagyon népszerű ember, se odahaza, se másutt (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | amint a cár hátranézett, azt mondta neki [az asszony]: – Ah, hát imádkozol, atyuska? (1901 Pesti Hírlap okt. 15. C5649, 14) | Az atyuska pénzügyminisztere összetűzött a Duma elnökével (1908 Ady Endre CD0801) | A cár atyuskának, megértették, nyilván egy kis pénzre van szüksége, s most bizalmasan akar beszélni velük (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 342) | nem annyira a „gonosz bojárokat”, hanem magát a „cár atyuskát” okolták (1991 Rubicon CD17) | egy kolosszális birodalom, a maga irdatlan hadseregével és cár atyuskájával (1999 Magyar Hírlap CD09).
4a. ’〈hatalommal rendelkező személy, rendsz. politikai vezető ironikus megnevezéseként〉’ ❖ Apja dolgozószobájában ma is ott lóg Sztalin képe, és betegágynak esett, amikor megtudta, hogy az atyuska szobrát ledöntötték (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 33) | mai államadósságunk annak a csődhalmaznak […] köszönhető, amit jó Kádár atyuska reánk hagyott (1995 Magyar Hírlap CD09).
ÖU: nagy~, öreg~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. atya; ÉKsz.; ÚMTsz.