avas mn és fn 

I. mn 15A3

1. ’állásban megromlott, kellemetlen ízű és szagú 〈zsiradék, zsiradéktartalmú anyag〉, ill. az ilyen zsiradéktól rossz 〈íz〉’ ❖ avas szalonnát ne tegyen az ázalékba [= hurkába] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 223) | vess néhány darab eleven szén-tűzet a fazékba; ez a szén az avas izt magába fogja szívni (1826 Fáy András¹ 8139010, 35) | avas csokoládék (1926 Babits Mihály C0698, 222) | találok egy szem keményre fagyott kockacukrot, szopogatni kezdem; de elég avas és kesernyés, kénytelen vagyok kiköpni (1970 Mészöly Miklós 9439002, 732).

1a. (rég) ’megecetesedett, erjedt 〈bor〉, ill. az ilyen borra jellemző savanyú 〈íz〉’ ❖ A’ bor mennél avasbb, Annál alkalmatasbb Etzet töltelékjének (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225011, 57) | [a borok] avas ízüekké lésznek (1791 Mátyus István C3071, 225) | titkon, kötényesen maga cukrozza régi avas borait (1885 Tolnai Lajos C4201, 100).

1b. (rég v. nyj) ’bomlásnak indult, rothadó 〈szerves, kül. növényi anyag〉’ ❖ A’ földnek trágyázására És ſzép meg-hízlalására Avas, nedves ganéjt végy (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225010, 17) | virágok földre hullott avas levelén (1862 e. Szemere Bertalan 8437008, 215) | A táblák végén nagy avas szalmakazlak áltak [!] (1941 Veres Péter 9771013, 90).

1c. (kissé rég) ’áporodott, dohos 〈szag〉’ ❖ az avas pomádé-illat’ árjongásai közt szörnyet ne haljunk (1844 Tóth Lőrinc C4304, 8) | Már a [fűszeres boltjának] szaga is, az a mindenféléből összeállt, évült, avas kropacsek-szag, csodálatosan kellemes érzéseket keltett mindig bennem (1913 Babits Mihály C0694, 40) | Csak az a hideg, avas szag vót az egész házba, meg a hideg (1954 Sarkadi Imre 9586003, 38).

2. (kissé rég) ’régi, öreg’ ❖ A’ kínok’ érzése meg-rögzött vérébe, És avas bánatot önt új örömébe (1798 Mátyási József C3064, 118) | Nemzetsége … avas ’s még ma is fényes (1835 Aurora C0042, [185]) | A régi vén butorok ugy szálltak apáról fiura; nagyon avas valamennyi, de tartós (1883 Bodon József C1127, 213) | [a] két középkori vívókard – az avas, de néhány színét még századok múltával is őrző címer fölött – eredeti régiség (1958 Magyar Nemzet márc. 11. C0354, 5).

2a. (ritk) ’előző (évből való), korábbi, korábbról származó’ ❖ bort abból az avasból! (1863 Roboz István C3632, 50) | mén a kutyának az avas szőre, aztán jön az új (1888 Balassa Ármin C0739, 57) | Az avas „agancs”-ot általában március, áprilisban hullajtja el a [szarvas]bika (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 12).

2b. (/irod) ’avítt, ócska, kopott’ ❖ avatag [=] régi, avitt, avas, kopott, vásott (1784 Kisded szótár C0815, 11) | kipattant nyakú avas tajtékpipa (1804 Bessenyei György¹ C1097, 43) | Nem kellett márraktáron maradt holminak, avas, rossz portékának éreznie magát (1956 Németh László² 2005002, 8).

3. (/irod) ’elavult, korszerűtlen, ósdi’ ❖ az avas régi jó renden (1837 Zeyk János C4576, 49) | [az amerikai társadalom] az újkor szellemét vitte át magával Európából, a réginek avas hagyományai, sötét képzelmei, ódon emlékezéseinek hazajáró kisértetei nélkül (1862 Vajda János 8503087, 165) | fejemben avas képzetekkel (1969 Konrád György 9351002, 113).

3a. (rég) ’maradi, régimódi’ ❖ egy szerencsétlen tollú, elég avas költőnek (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 98) | ószerű avas prókátort (1845 Életképek C0103, 575).

4. (rég v. nyj)(nem irtható,) nagy fákból álló, rengeteg 〈erdő〉’ ❖ Gyakran látták őt … vad, avas erdők között (1846 Jókai Mór C2246, 205) | Az avas (= óvott) is nem irtható erdőt jelentett, akár a tilalmas vagy a tilos (1977 NéprajziLex. CD47).

II. fn 4A (rég)

1. ’kellemetlen ízű, állott szalonna’ ❖ légyen jó zsiros kásájok Avassal főtt Káposztájok (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 33) | madár ispékelve avassal (1804 k. Császári Losy Pál 7467003, 367) | [A cigány] szalonnánk avasát megeszi (1860 Brassai Sámuel C1184, 54).

2. (nem irtható) nagy fákból álló, sűrű erdő; rengeteg²’ ❖ megegyeztünk […] az falu tilalmas Avassából minden embernek […] egy-egy terhe fát (osztani) (1782 A rendtartó székely falu 7154005, 113) | Egy szarvast nyomoztam ott a mély avasban (1881 e. Szemere Miklós C3945, 279).

2a. ’elvadult, korhadó növényzetű hely’ ❖ Messze az avasba esik a vadállat, nagy darab helyütt letördeli a nádat (1846 Arany János 8014001, 117).

Vö. CzF. ~, avasan; ÉrtSz.; TESz. avas¹, avas²; ÉKsz.; SzT. ~, avaskert; ÚMTsz.

avas melléknév és főnév
I. melléknév 15A3
1.
állásban megromlott, kellemetlen ízű és szagú 〈zsiradék, zsiradéktartalmú anyag〉, ill. az ilyen zsiradéktól rossz 〈íz〉
avas szalonnát ne tegyen az ázalékba [= hurkába]
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
vess néhány darab eleven szén-tűzet a fazékba; ez a szén az avas izt magába fogja szívni
(1826 Fáy András¹)
avas csokoládék
(1926 Babits Mihály)
találok egy szem keményre fagyott kockacukrot, szopogatni kezdem; de elég avas és kesernyés, kénytelen vagyok kiköpni
(1970 Mészöly Miklós)
1a. (rég)
megecetesedett, erjedt 〈bor〉, ill. az ilyen borra jellemző savanyú 〈íz〉
A’ bor mennél avasbb, Annál alkalmatasbb Etzet töltelékjének
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[a borok] avas ízüekké lésznek
(1791 Mátyus István)
titkon, kötényesen maga cukrozza régi avas borait
(1885 Tolnai Lajos)
1b. (rég v. nyj)
bomlásnak indult, rothadó 〈szerves, kül. növényi anyag〉
A’ földnek trágyázására És ſzép meg-hízlalására Avas, nedves ganéjt végy
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
virágok földre hullott avas levelén
(1862 e. Szemere Bertalan)
A táblák végén nagy avas szalmakazlak áltak [!]
(1941 Veres Péter)
1c. (kissé rég)
áporodott, dohos 〈szag〉
az avas pomádé-illat’ árjongásai közt szörnyet ne haljunk
(1844 Tóth Lőrinc)
Már a [fűszeres boltjának] szaga is, az a mindenféléből összeállt, évült, avas kropacsek-szag, csodálatosan kellemes érzéseket keltett mindig bennem
(1913 Babits Mihály)
Csak az a hideg, avas szag vót az egész házba, meg a hideg
(1954 Sarkadi Imre)
2. (kissé rég)
régi, öreg
A’ kínok’ érzése meg-rögzött vérébe, És avas bánatot önt új örömébe
(1798 Mátyási József)
Nemzetsége … avas ’s még ma is fényes
(1835 Aurora)
A régi vén butorok ugy szálltak apáról fiura; nagyon avas valamennyi, de tartós
(1883 Bodon József)
[a] két középkori vívókard – az avas, de néhány színét még századok múltával is őrző címer fölött – eredeti régiség
(1958 Magyar Nemzet márc. 11.)
2a. (ritk)
előző (évből való), korábbi, korábbról származó
bort abból az avasból!
(1863 Roboz István)
mén a kutyának az avas szőre, aztán jön az új
(1888 Balassa Ármin)
Az avas „agancs”-ot általában március, áprilisban hullajtja el a [szarvas]bika
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
2b. (/irod)
avítt, ócska, kopott
avatag [=] régi, avitt, avas, kopott, vásott
(1784 Kisded szótár)
kipattant nyakú avas tajtékpipa
(1804 Bessenyei György¹)
Nem kellett márraktáron maradt holminak, avas, rossz portékának éreznie magát
(1956 Németh László²)
3. (/irod)
elavult, korszerűtlen, ósdi
az avas régi jó renden
(1837 Zeyk János)
[az amerikai társadalom] az újkor szellemét vitte át magával Európából, a réginek avas hagyományai, sötét képzelmei, ódon emlékezéseinek hazajáró kisértetei nélkül
(1862 Vajda János)
fejemben avas képzetekkel
(1969 Konrád György)
3a. (rég)
maradi, régimódi
egy szerencsétlen tollú, elég avas költőnek
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
ószerű avas prókátort
(1845 Életképek)
4. (rég v. nyj)
(nem irtható,) nagy fákból álló, rengeteg 〈erdő〉
Gyakran látták őt … vad, avas erdők között
(1846 Jókai Mór)
Az avas (= óvott) is nem irtható erdőt jelentett, akár a tilalmas vagy a tilos
(1977 NéprajziLex.)
II. főnév 4A (rég)
1.
kellemetlen ízű, állott szalonna
légyen jó zsiros kásájok Avassal főtt Káposztájok
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
madár ispékelve avassal
(1804 k. Császári Losy Pál)
[A cigány] szalonnánk avasát megeszi
(1860 Brassai Sámuel)
2.
(nem irtható) nagy fákból álló, sűrű erdő; rengeteg²
megegyeztünk […] az falu tilalmas Avassából minden embernek […] egy-egy terhe fát (osztani)
(1782 A rendtartó székely falu)
Egy szarvast nyomoztam ott a mély avasban
(1881 e. Szemere Miklós)
2a.
elvadult, korhadó növényzetű hely
Messze az avasba esik a vadállat, nagy darab helyütt letördeli a nádat
(1846 Arany János)
Vö. CzF. ~, avasan; ÉrtSz.; TESz. avas¹, avas²; ÉKsz.; SzT. ~, avaskert; ÚMTsz.

Beállítások