ázik tn ige 14a10

1. ’vmi huzamosabb ideig vízben v. más folyadékban van, hogy nedvességgel megszívja magát, (meg)puhuljon, (meg)tisztuljon stb.’ ❖ Veres dagadtt ſzemeket gyakran olly roſa vizzel kell kenni, mellyben ez fünek [ti. a sarkantyúvirágnak] meg-zuzott virági egynéhány oráig áztanak (1775 Csapó József 7062001, 241) | [ami nem kellett,] elhagyta égni; de a’ mellyekre ſzükségét gondolta, azokat ázott marha bőrökkel, ponyvákkal ’s lepedőkkel beboríttatta (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 551) | [a nanking nevű gyapjúszövetféle a] sós vizben 24 óráig ázott (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 65) | [a terített asztalon] már ott ázott egy vékony nyakú pelikános kancsóban három pünkösdi rózsa (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 53) | [a] fazékban gyíkbőrök áztak (1927 Benedek Elek 1015001, 61) | [a szennyeződött fegyverek] ebben a kádban áznak majd tízszázalékos nátriumcitrát oldatban (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 116) | [a pirított kenyérkockákra] a tejet ráöntjük, és tíz percig hagyjuk ázni (1990–1991 Frank Júlia CD19) | Egy lány teájában hasis ázik (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’vki (szándéka ellenére) v. vmi (véletlenül) huzamosabb ideig vízben, más folyadékban, ill. vizes, nedves helyen tartózkodik’ ❖ Rossz kenyérrel, ázott sóval kinálnak (1883 Tóth Sándor C4311, 182) | [Lőtt egy darvat,] de azt is elvitte a víz […] Pedig két hétig ázott a sás közt, míg meglelte (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 144) | órák hosszat áztam a magzatvízben (1967 Örkény István 9500024, 132).

2. ’vki, vmi eső hatásának van kitéve, vizes lesz, megázik, (teljesen) átázik’ ❖ [a felhőnek] szünetlen Bugyognak locs cseppjei. Bent ásítok, kint meg ázom (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Havas eső esik Fakó lovam ázik (1842 Lukács Pál 8279016, 99) | az esőben áztam, a’ szélben dideregtem (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524419, 266) | Ver a hideg esső, a szokmányom [= posztóból készült kabátféle ruha] ázik (1863 Vadrózsák 8258083, 58) | A bánatos és barna asztagok Az őszi csönd ölén kallódva áznak (1910 Juhász Gyula¹ 9284260, 277) | Az eső nem áll el. Itt már Noéra kell gondolni a bárkával. Ázik a legénység. De áznak a tisztek, öreg őrnagyok, ezredesek. Csurog róluk a víz (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 104) | [az elnökhöz] odalépett egy úr, […] végre fölé tartott egy esernyőt, most meg ő ázott (1992 Németh Gábor 2027049, 48).

3. (nagyobb mennyiségű) víztől, folyadéktól v. a (korábban lehullott) sok csapadéktól (teljesen) átitatódik, nedvessé, vizessé válik, ill. átázik v. beázik’ ❖ bóltjai küls, ’S bels záporban nyögnek: nints, nintsen azokban Ép, ſzáraz. […] klnb’ vég ſelymek, ſok pénzbe kerl F ſzerek a’ vízben áznak, ſenyvednek (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | röstelék a skót urak Hogy ázik a cipő (1853 Arany János ford. CD01) | ruhája és a gyep havasi ég hűs harmatával ázott (1921 Áprily Lajos 9008013, 71) | egy kötet „Fidibusz” [című újság] a feldöntött likőrös üveg ragadós tócsájában ázott (1930 Márai Sándor 9421017, 9) | [Levelek, jegyek, reklámfüzetek] összedobálva, sárban és más szennyes levekben ázva, csapzottan és meggyalázottan várnak az uccaseprő munkájára (1936 Bálint György 9021001, 31) | Hiba miatt ázott a rendőrház (1997 Magyar Hírlap CD09) | [Az áradás után] sok helyen szürkészöld színű szennyes lé áll a templomokban, az utcán bútorok, épületmaradványok, a kimenekített családok személyes holmijai áznak (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a tető] zsindelyezése több helyen beszakadt, a templom falai évek óta áztak (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

3a. ’vki, vmi (nagyobb mennyiségű) víz, folyadék, eső hatására vmilyenre, vmilyenné v. vmivé válik’ ❖ Pocsékká ázni, majd megfagyni (1831 e. Kazinczy Ferenc CD01) | facsaróvá volt ázva minden öltönye (1851 Jókai Mór CD18) | [az őszi esőzésekkor] a föld kátránnyá ázik (1876 Bulla János C1213, 225) | sártömeggé ázott téglahalom (1886 Jókai Mór CD18) | Csupa csatak volt az egész asszony és még gyatrábban nézett ki így tönkre ázva mint egyébként (1910 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a barnára ázott cukormaradékot összekotorták és felhozták a csészék fenekéről (1933 Szitnyai Zoltán 9681001, 89) | Noteszomat csak úgy mentettem meg, pocsékra ne ázzék a zsebemben, hogy a hónom alá szorítottam (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 104) | harmatlében ráncosra ázott meztelen láb (1952 Romániai magyar elbeszélők C3634, 156) | maga pacallá ázott […]. – Majd csak megszáradok (1978 Bodor Ádám 1020035, 114).

3b. (vál) ’〈vér, könny, izzadság〉 eláraszt vmit, ill. vmi v. vki(nek vmely testrésze) 〈vértől, könnytől, izzadságtól〉 nedvessé válik, nedvességben úszik’ ❖ Áh! áznak szemeim e kedvetlen szóra (1777 Ányos Pál CD01) | a’ főld ázik siralmimmal (1787 Főldi János 7112011, 174) | könyveivel [ti. könnyeivel] ſzabadíttójának kezeit ázatván (1791 Aranka György ford. 7010007, 67) | éjjel nappal izzadástól áztam (1793 Gvadányi József 7125020, 529) | Barna lánynak bús a szíve, Könnyektől ázik két szeme (1811 Dukai Takách Judit 8117006, 62) | hah, ismét könyben ázál (1832 Vörösmarty Mihály C4535, 425) | Könnytől ázik arczája (1836 Kisfaludy Sándor CD01) | a Duna vértül ázott partját (1857 Thaly Kálmán C4126, 52) | Szeme vérben ázik (1862–1863 Arany János C0639, 121) | ruhája vértől ázott (1893 Jókai Mór CD18) | míg a jövő termése vérben ázik, Még várni kell soká az aratásig (1929 Juhász Gyula¹ C2454, 314) | az elbukó nap vérében ázva (1938 Radnóti Miklós 9543125, 56) | a bűn férges szalmája alatt a feloldozatlanság verítékében ázva jogtalan Téged dicsérni (1967 Méliusz József 9433001, 154).

4. ázik vmiben (vál) ’〈fénnyel〉 el van árasztva vmi, 〈fényben〉 úszik vmi’ ❖ Ázik az utca friss aranyban [ti. napfényben] (1916 Babits Mihály C0695, 182) | A hold az ablakhoz csal. Meredek, magas háztetők áznak a fényben (1939 Cs. Szabó László CD10) | a lomb sugárban ázik (1941 Weöres Sándor CD10) | holdfényben ázott a kert (1967 Mándy Iván 9420003, 82).

5. (rég, ritk) ’nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyaszt(va lerészegedik); elázik’ ❖ ott kinn hadd essék, Az Uraknak is tsak tessék Ázni benn a’ szobába’ (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 142) | [édesapám] nem szokott kacagni, de már nagyon ázott volt. Csécsén nem ittak, de ezek a tügyi parasztok iszonyú korhelyek voltak, ha potyára kaptak s össze tudtak fogni, hogy valakit levetkeztessenek, aki hagyja magát (1939 Móricz Zsigmond C5087, 294).

Ö: agyon~, által~, át~, be~, el~, fel~, ki~, le~, meg~, össze~, szét~.

Fr: bőr.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ázik tárgyatlan ige 14a10
1.
vmi huzamosabb ideig vízben v. más folyadékban van, hogy nedvességgel megszívja magát, (meg)puhuljon, (meg)tisztuljon stb.
Veres dagadtt ſzemeket gyakran olly roſa vizzel kell kenni, mellyben ez fünek [ti. a sarkantyúvirágnak] meg-zuzott virági egynéhány oráig áztanak
(1775 Csapó József)
[ami nem kellett,] elhagyta égni; de a’ mellyekre ſzükségét gondolta, azokat ázott marha bőrökkel, ponyvákkal ’s lepedőkkel beboríttatta
(1802 e. Budai Ferenc)
[a nanking nevű gyapjúszövetféle a] sós vizben 24 óráig ázott
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
[a terített asztalon] már ott ázott egy vékony nyakú pelikános kancsóban három pünkösdi rózsa
(1901 Mikszáth Kálmán)
[a] fazékban gyíkbőrök áztak
(1927 Benedek Elek)
[a szennyeződött fegyverek] ebben a kádban áznak majd tízszázalékos nátriumcitrát oldatban
(1969 Bertha Bulcsu)
[a pirított kenyérkockákra] a tejet ráöntjük, és tíz percig hagyjuk ázni
(1990–1991 Frank Júlia)
Egy lány teájában hasis ázik
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
vki (szándéka ellenére) v. vmi (véletlenül) huzamosabb ideig vízben, más folyadékban, ill. vizes, nedves helyen tartózkodik
Rossz kenyérrel, ázott sóval kinálnak
(1883 Tóth Sándor)
[Lőtt egy darvat,] de azt is elvitte a víz […] Pedig két hétig ázott a sás közt, míg meglelte
(1928 Móricz Zsigmond)
órák hosszat áztam a magzatvízben
(1967 Örkény István)
2.
vki, vmi eső hatásának van kitéve, vizes lesz, megázik, (teljesen) átázik
[a felhőnek] szünetlen Bugyognak locs cseppjei. Bent ásítok, kint meg ázom
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
Havas eső esik Fakó lovam ázik
(1842 Lukács Pál)
az esőben áztam, a’ szélben dideregtem
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
Ver a hideg esső, a szokmányom [= posztóból készült kabátféle ruha] ázik
(1863 Vadrózsák)
A bánatos és barna asztagok Az őszi csönd ölén kallódva áznak
(1910 Juhász Gyula¹)
Az eső nem áll el. Itt már Noéra kell gondolni a bárkával. Ázik a legénység. De áznak a tisztek, öreg őrnagyok, ezredesek. Csurog róluk a víz
(1948 Tersánszky Józsi Jenő)
[az elnökhöz] odalépett egy úr, […] végre fölé tartott egy esernyőt, most meg ő ázott
(1992 Németh Gábor)
3.
(nagyobb mennyiségű) víztől, folyadéktól v. a (korábban lehullott) sok csapadéktól (teljesen) átitatódik, nedvessé, vizessé válik, ill. átázik v. beázik
bóltjai küls, ’S bels záporban nyögnek: nints, nintsen azokban Ép, ſzáraz. […] klnb’ vég ſelymek, ſok pénzbe kerl F ſzerek a’ vízben áznak, ſenyvednek
(1777 Baróti Szabó Dávid)
röstelék a skót urak Hogy ázik a cipő
(1853 Arany János ford.)
ruhája és a gyep havasi ég hűs harmatával ázott
(1921 Áprily Lajos)
egy kötet „Fidibusz” [című újság] a feldöntött likőrös üveg ragadós tócsájában ázott
(1930 Márai Sándor)
[Levelek, jegyek, reklámfüzetek] összedobálva, sárban és más szennyes levekben ázva, csapzottan és meggyalázottan várnak az uccaseprő munkájára
(1936 Bálint György)
Hiba miatt ázott a rendőrház
(1997 Magyar Hírlap)
[Az áradás után] sok helyen szürkészöld színű szennyes lé áll a templomokban, az utcán bútorok, épületmaradványok, a kimenekített családok személyes holmijai áznak
(1997 Magyar Hírlap)
[a tető] zsindelyezése több helyen beszakadt, a templom falai évek óta áztak
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
3a.
vki, vmi (nagyobb mennyiségű) víz, folyadék, eső hatására vmilyenre, vmilyenné v. vmivé válik
Pocsékká ázni, majd megfagyni
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
facsaróvá volt ázva minden öltönye
(1851 Jókai Mór)
[az őszi esőzésekkor] a föld kátránnyá ázik
(1876 Bulla János)
sártömeggé ázott téglahalom
(1886 Jókai Mór)
Csupa csatak volt az egész asszony és még gyatrábban nézett ki így tönkre ázva mint egyébként
(1910 Tersánszky Józsi Jenő)
a barnára ázott cukormaradékot összekotorták és felhozták a csészék fenekéről
(1933 Szitnyai Zoltán)
Noteszomat csak úgy mentettem meg, pocsékra ne ázzék a zsebemben, hogy a hónom alá szorítottam
(1948 Tersánszky Józsi Jenő)
harmatlében ráncosra ázott meztelen láb
(1952 Romániai magyar elbeszélők)
maga pacallá ázott […]. – Majd csak megszáradok
(1978 Bodor Ádám)
3b. (vál)
〈vér, könny, izzadság〉 eláraszt vmit, ill. vmi v. vki(nek vmely testrésze) 〈vértől, könnytől, izzadságtól〉 nedvessé válik, nedvességben úszik
Áh! áznak szemeim e kedvetlen szóra
(1777 Ányos Pál)
a’ főld ázik siralmimmal
(1787 Főldi János)
könyveivel [ti. könnyeivel] ſzabadíttójának kezeit ázatván
(1791 Aranka György ford.)
éjjel nappal izzadástól áztam
(1793 Gvadányi József)
Barna lánynak bús a szíve, Könnyektől ázik két szeme
(1811 Dukai Takách Judit)
hah, ismét könyben ázál
(1832 Vörösmarty Mihály)
Könnytől ázik arczája
(1836 Kisfaludy Sándor)
a Duna vértül ázott partját
(1857 Thaly Kálmán)
Szeme vérben ázik
(1862–1863 Arany János)
ruhája vértől ázott
(1893 Jókai Mór)
míg a jövő termése vérben ázik, Még várni kell soká az aratásig
(1929 Juhász Gyula¹)
az elbukó nap vérében ázva
(1938 Radnóti Miklós)
a bűn férges szalmája alatt a feloldozatlanság verítékében ázva jogtalan Téged dicsérni
(1967 Méliusz József)
4. ázik vmiben (vál)
〈fénnyel〉 el van árasztva vmi, 〈fényben〉 úszik vmi
Ázik az utca friss aranyban [ti. napfényben]
(1916 Babits Mihály)
A hold az ablakhoz csal. Meredek, magas háztetők áznak a fényben
(1939 Cs. Szabó László)
a lomb sugárban ázik
(1941 Weöres Sándor)
holdfényben ázott a kert
(1967 Mándy Iván)
5. (rég, ritk)
nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyaszt(va lerészegedik); elázik
ott kinn hadd essék, Az Uraknak is tsak tessék Ázni benn a’ szobába’
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
[édesapám] nem szokott kacagni, de már nagyon ázott volt. Csécsén nem ittak, de ezek a tügyi parasztok iszonyú korhelyek voltak, ha potyára kaptak s össze tudtak fogni, hogy valakit levetkeztessenek, aki hagyja magát
(1939 Móricz Zsigmond)
Fr: bőr
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások