aggat ts ige 5a

1. ’〈több dolgot〉 egymás után, sor()ban (fel)akaszt, függeszt vhova’ ❖ Végre látod hogy az emberek vadász kürtöket aggatnak nyakokra, s úgy járnak (1779 Bessenyei György¹ 7044005, 246) | nyers juhbőrök a gerendákra aggatva (1880 Teleki Sándor 8474005, 103) | póznát vertek szerte s táblát aggattak: „Bemenet tilos!” (1909 Babits Mihály 9014024, 72) | fehérneműt aggat száradni a kötélre (1969 e. Lengyel József 9395017, 168) | Eljött a karácsony, a lányok ezüstpapírral borított diót, cérnára fűzött pattogatott kukoricát aggattak a fenyőágakra (1989 Lázár Ervin 2025056, 36).

1a. (kissé pejor) ’〈fölösleges díszként, ékszerként v. tőle idegen módon〉()ad, ()helyez, ()akaszt vkire, vmire vmit’ ❖ az Iſtennek parantsolatit mindenkor ſzemek elött hordoznák; hogy ſok tzafrangokat, és tzölönköket, mint annyi ſzent ereklyéket, aggatnák a’ paláſtyoknak ſzárnyaira (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | Szakítsd le a czafrangokat, Mit rá szolgája aggatott (1847 Petőfi Sándor C3502, 13) | Hogy nem aggatnak magukra színes színpadi köntöst (1914 Ambrus Zoltán 9006007, 121) | csipkés rokolyát, gyöngyös pártát, flitteres pruszlikot aggatunk még a kegyelmes asszonyokra is (1974 Fekete Gyula 9141005, 523).

2. (átv is) ’〈(megbélyegző) címet, (csúf)nevet〉 ragaszt vkire v. vmire’ ❖ Illyen neveket ne aggasson kend rám (1792 Kelemen László ford. C2583, 93) | Akárhogyan akarta magára aggatni a Máré-vári predikátumot, a faluval nem lehet bírni (1899 Baksay Sándor C0729, 242) | Hogy kik azok az írók, kikre Alexander a divatfantázia jelzőt aggatja: arra bizisten nem vagyunk kíváncsiak (1910 Fenyő Miksa CD10) | magunk között gúnynevet aggatunk rájuk (1950 Peéry Rezső ford.–Fučík C3455, 77) | tiltakozunk a ránk aggatott címék ellen (1986 Csepeli György 1029002, 84).

3. (tárgy n. is) (nyj) ’〈vmely tevékenységében〉 zavar, feltart, akadályoz vkit’ ❖ Baloghot addig akgatják beszédében, mig megenyhül (1856 Vas Gereben C4371, 152) | eredj mán haza. Csak aggatsz a munkába, még egy sort kapálok (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 121).

Ö: be~, fel~, ki~, rá~, tele~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. aggat²

aggat tárgyas ige 5a
1.
〈több dolgot〉 egymás után, sor()ban (fel)akaszt, függeszt vhova
Végre látod hogy az emberek vadász kürtöket aggatnak nyakokra, s úgy járnak
(1779 Bessenyei György¹)
nyers juhbőrök a gerendákra aggatva
(1880 Teleki Sándor)
póznát vertek szerte s táblát aggattak: „Bemenet tilos!”
(1909 Babits Mihály)
fehérneműt aggat száradni a kötélre
(1969 e. Lengyel József)
Eljött a karácsony, a lányok ezüstpapírral borított diót, cérnára fűzött pattogatott kukoricát aggattak a fenyőágakra
(1989 Lázár Ervin)
1a. (kissé pejor)
〈fölösleges díszként, ékszerként v. tőle idegen módon〉 ()ad, ()helyez, ()akaszt vkire, vmire vmit
az Iſtennek parantsolatit mindenkor ſzemek elött hordoznák; hogy ſok tzafrangokat, és tzölönköket, mint annyi ſzent ereklyéket, aggatnák a’ paláſtyoknak ſzárnyaira
(1774 Vajda Sámuel)
Szakítsd le a czafrangokat, Mit rá szolgája aggatott
(1847 Petőfi Sándor)
Hogy nem aggatnak magukra színes színpadi köntöst
(1914 Ambrus Zoltán)
csipkés rokolyát, gyöngyös pártát, flitteres pruszlikot aggatunk még a kegyelmes asszonyokra is
(1974 Fekete Gyula)
2. (átv is)
(megbélyegző) címet, (csúf)nevet〉 ragaszt vkire v. vmire
Illyen neveket ne aggasson kend rám
(1792 Kelemen László ford.)
Akárhogyan akarta magára aggatni a Máré-vári predikátumot, a faluval nem lehet bírni
(1899 Baksay Sándor)
Hogy kik azok az írók, kikre Alexander a divatfantázia jelzőt aggatja: arra bizisten nem vagyunk kíváncsiak
(1910 Fenyő Miksa)
magunk között gúnynevet aggatunk rájuk
(1950 Peéry Rezső ford.Fučík)
tiltakozunk a ránk aggatott címék ellen
(1986 Csepeli György)
3. (tárgy n. is) (nyj)
〈vmely tevékenységében〉 zavar, feltart, akadályoz vkit
Baloghot addig akgatják beszédében, mig megenyhül
(1856 Vas Gereben)
eredj mán haza. Csak aggatsz a munkába, még egy sort kapálok
(1935 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. aggat²

Beállítások