áztat ts ige 5a 

1. (tárgy n. is) ’(huzamosabb ideig) vízben v. más folyadékban tart vmit, hogy az nedvességgel megszívja magát, (meg)puhuljon, (meg)tisztuljon stb.’ ❖ Peſtis ellen, haſznál, ha a’ gyökere [ti. az angyalfűnek] egy éjtſzakában etzetben áztattatik, és az etzetet róla meg-iſzſzák regvel (1775 Csapó József 7062001, 10) | áztoſsa tehát az ember a’ vetni való magot állott esső vízbe (1797 Vizsgálódó Magyar Gazda C0437, 228) | [a vásznat] szappanos forró vizben 3-4 óráig áztatják (1846 Kiss Bálint 8244001, 27) | És az úrfi! Kétségtelen, hogy az ő inge, zsebkendője is ibolyavízbe volt áztatva (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | A kénbarlang izzadta nedvbe gyolcsot áztatott (1884 Jókai Mór CD18) | a lábát áztatja a vízben (1910 Szomory Dezső 9683003, 26) | Üstben forralta a vizet, a teknő mellett könyökig felgyürkőzve áztatott, sulykolt (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | Tejben áztatott zsemlyéket ledarálunk (1979 Rádióreklám – televízióreklám 1160006, 134) | [az elméleti politizálás] olyan mint zokniban lábat áztatni (1993 Petri György 9530115, 502).

1a. áztatja magát (kissé biz) ’(huzamosabb ideig) vízben tartózkodik, fürdik’ ❖ [Miklós] édes gyönyörűséggel áztatta magát patyolatfehér fürdőkádjában (1936 Kolozsvári Grandpierre Emil C2722, 360) | [a munkás] megtisztálkodik, ráncosodásig áztatja és sikálja magát (1962 Népszabadság okt. 17. C4814, 6) | [az ember] szállodák, apartmanházak úszómedencéjében áztatja magát (1997 Természet Világa CD50) | az osztrákok elő- és utószezonban áztatják magukat a magyar gyógyvizekben (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’víz, kül. eső okozza, hogy vki v. vmi ázzon’ ❖ [egeink] gyengén áztatják gazdag mezeinket! (1780 Magyar Hírmondó 7444009, 648) | türöd, midőn a nyár esője áztat (1846 Petőfi Sándor 8366310, 95) | a szitáló eső siralmasan áztatja e hitvány hajlékokat (1920 Tabéry Géza 9692001, 47) | [Bűbájost a] záporeső csuromvizesre áztatta (1927 Benedek Elek 1015001, 48) | sűrű, apró szemű eső áztatta a tornaszereket (1964 Moldova György 9449003, 63).

2a. ’〈víz, folyó hullámával partot〉 mos’ ❖ [a tartomány határa] futosó patakokkal köröskörül áztatva (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 33) | sík és térföld, mellyet a’ Tisza, Kraszna és Szamos folyó vizek áztatnak (1831 Zádor Elek 8532005, 244) | a partra, melyet A Dniester áztat (1848 Petőfi Sándor C3508, 93) | áztat, mint a nagy víz sodra (1979 Weöres Sándor 9788308, 30).

3. (átv is) ’〈(nagyobb mennyiségű) víz, folyadék〉 megnedvesít, átjár, átitat’ ❖ Az eczettel áztatott kenyér (1899 Borászati Lapok 8607001, 398) | alkohollal áztatott hangok (1919 Szabó Dezső 9623004, 219) | arra eddig nem akadt példa, hogy egy víz áztatta gép winchesterének adatait sikerüljön visszanyerni (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’víz, eső vmilyenné tesz, változtat’ ❖ a földalatti víz záporalakban zuhogott alá, facsaróvá áztatva az alatta elmenőket (1850 Jókai Mór CD18) | ha esső esik, ezt a sok lisztet csirizzé áztatja (1907 Gárdonyi Géza C1842, 175) | Az éjszaka dühös zápor vonult el a major fölött, sűrű, szürke lucsokká áztatta a mészporos talajt (1916 Kassák Lajos CD10) | Matild nem tartozott azok közé a nők közé, akik szeretik a melegvízben pacallá áztatni magukat (1939 Hunyady Sándor 9266002, 22) | Itt volt a szalma, de már elfogyott. Az van meg belőle, amit az őszi esők trágyává áztattak (1940 Veres Péter 9771009, 51) | ronggyá áztatják a partvidéket (1997 Természet Világa CD50).

3b. ’〈könny, vér, izzadság〉 nedvessé tesz, mos v. eláraszt, elönt vmit, ill. 〈könnytől, vértől, izzadságtól〉 nedvessé válik, nedvességben úszik vmi’ ❖ Hordja takarmányját minden, erejével, Kiki áztatván azt sok verejtékével (1772 Bessenyei György¹ CD01) | szemeim lefolyó harmatja, Mely hamvaid felett arcámat áztatja (1787 Batsányi János 7023009, 15) | soha se áztassák könnyűk [= könnyek] szemeid’ illy csekélységekért (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232033, 271) | e sziklákat gyakran áztathatta a hon határának védelmében kiontott vér (1869 Orbán Balázs 8340012, 127) | minden talpalatnyi tért, melyet nyerénk, könynyel kelle áztatnunk, küzdelemmel szereznünk (1885 Löw Immánuel 8278005, 236) | hosszú szakállát lucskosra áztatta keserves könnyeivel (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 38) | Ezt a földet az én apám, anyám vére-verejtéke áztatta (1967 Kahána Mózes 9291001, 206) | katonák verítékével áztatott pokróc (1980 Sebeők János 1139002, 148) | saját honfitársaik vérével áztatott földeken (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’szeszes itallal kínál, itat’ ❖ meg-únván annyi torkot áztatni (1802 Schedius Lajos ford.–Le Sage C3714, 31) | [az ivóterem ablakán át] kihangzott a szabadba a vidám utazók zajos dala. Kívül megáztak, most belül áztatják magukat s azzal meg vannak gyógyítva (1871 Jókai Mór CD18) | nem soká […] áztatod te magad ilyen itallal (1882 Kazár Emil C2511, 12).

5. (biz) ’(a háta mögött) megszól, szapul, gyaláz, ill. vádol, rágalmaz v. lejárat vkit’ ❖ És kezdte a kádár a koholt gaz mesét, S áztatta ugyancsak Márton jó hitvesét (1884 Vargha Gyula C4359, 18) | míg a legény oda van, az egész világ lesi, áztatja, szólja [az asszonyt] (1891 Baksay Sándor C0737, 60) | mindíg azzal áztatnak, hogy bujtogatom a népet (1934 Móra Ferenc C3203, 47) | az utóbb megsértett személy túlzónak tartotta sértője korábbi anyagi igényeit […]. Két Ismert Emberről lévén szó, hogyne volna izgalmas, ha egyik „áztatja” a másikat (1997 Magyar Hírlap CD09) | Megbukott a morálhiszterizáló politikai stratégia és az erkölcsileg áztató taktika (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, el~, fel~, ki~, le~.

Fr: bőr.

Sz: áztatás, áztatgat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ázik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.