babonáz ts ige 4a

1. (babonás eljárással, varázslással) igéz, bájol, (vhova, vmilyenné) bűvöl, ill. gyógyít vkit, es. vmit’ ❖ a’ méhekkel rend szerént bánnak, ’s azokat nem sokat babonázzák, és orvosolják (1816 Kaló Péter C2485, 76) | a szép fiatal lányok vannak hivatva sziveket – babonázni (1860 Fekete leves naptár C1748, 34) | [Tisza István] az egész magyarságot szeretné egy táborba babonázni (1913 Ady Endre CD0801) | Teljes szótlanságba voltam babonázva (1923 Kürti Pál CD10) | nagy szál, csodamódon szelíddé babonázott farkassal járó legény (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 209) | [Berci] élő szemrehányásként babonázza az ablakot, hadd érezzék rosszul magukat a [családi] fészek bitorlói (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (tárgy n. is) ’félelmet v. csodálatot keltve erősen(, bénítóan) hat vkire, megigéz vkit vmi’ ❖ Nagy dolgoknak, ’s háborúknak leg-többször az okai … egy szép száj, ’s pár szép szemnek tüzes pillantásai, A’ szép Nemnek babonázó ki-sugározásai (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 85) | vak buzgóság lelked’ babonázta (1803 Nagy Sámuel² C3292, 55) | Ez a borzalom zene! Babonáz, mint a vén hajós tekintete a nászvendéget, akinek rémmeséjét elmondja (1934 Babits Mihály 9014135, 69) | úszik a légben, dübörög, kalapál, muzsikál e bartóki mű, Rihter [!] varázslatos ujjai alatt, babonázva és igézve, székhez láncolva és moccanás nélküli hallgatóivá téve bennünket (1958 Magyar Nemzet okt. 7. C0354, 4).

2. (rég, ritk) ’babonás képzetekkel, babonával magyaráz vmit’ ❖ Azokat meg-ſzokta inteni [Diogenész], kiknek az álom-látás félelmet okoz, hogy ébren létekben való gondolkodáſokra nem vigyáznak, és hogy tsak azt babonázzák, a’ mi képzeléſekben ötldik, midn aluſznak (1782 Kónyi János C2730, 156).

Ö: meg~.

Sz: babonázás, babonázat.

Vö. CzF. ~, babonázó, babonázott; TESz. babona; SzT. ~, babonáztat

babonáz tárgyas ige 4a
1.
(babonás eljárással, varázslással) igéz, bájol, (vhova, vmilyenné) bűvöl, ill. gyógyít vkit, es. vmit
a’ méhekkel rend szerént bánnak, ’s azokat nem sokat babonázzák, és orvosolják
(1816 Kaló Péter)
a szép fiatal lányok vannak hivatva sziveket – babonázni
(1860 Fekete leves naptár)
[Tisza István] az egész magyarságot szeretné egy táborba babonázni
(1913 Ady Endre)
Teljes szótlanságba voltam babonázva
(1923 Kürti Pál)
nagy szál, csodamódon szelíddé babonázott farkassal járó legény
(1937 Szentiványi Jenő)
[Berci] élő szemrehányásként babonázza az ablakot, hadd érezzék rosszul magukat a [családi] fészek bitorlói
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (tárgy n. is)
félelmet v. csodálatot keltve erősen(, bénítóan) hat vkire, megigéz vkit vmi
Nagy dolgoknak, ’s háborúknak leg-többször az okai … egy szép száj, ’s pár szép szemnek tüzes pillantásai, A’ szép Nemnek babonázó ki-sugározásai
(1789 Bécsi Magyar Múzsa)
vak buzgóság lelked’ babonázta
(1803 Nagy Sámuel²)
Ez a borzalom zene! Babonáz, mint a vén hajós tekintete a nászvendéget, akinek rémmeséjét elmondja
(1934 Babits Mihály)
úszik a légben, dübörög, kalapál, muzsikál e bartóki mű, Rihter [!] varázslatos ujjai alatt, babonázva és igézve, székhez láncolva és moccanás nélküli hallgatóivá téve bennünket
(1958 Magyar Nemzet okt. 7.)
2. (rég, ritk)
babonás képzetekkel, babonával magyaráz vmit
Azokat meg-ſzokta inteni [Diogenész], kiknek az álom-látás félelmet okoz, hogy ébren létekben való gondolkodáſokra nem vigyáznak, és hogy tsak azt babonázzák, a’ mi képzeléſekben ötldik, midn aluſznak
(1782 Kónyi János)
Sz: babonázás, babonázat
Vö. CzF. ~, babonázó, babonázott; TESz. babona; SzT. ~, babonáztat

Beállítások