babos mn 15A2 

1. ’babot tartalmazó, babbal teli’ ❖ Az öregasszony felemelkedett a menye mellől a babos zsákról (1913 Kertész István CD10) | Futó Márton megállott. Batyuját s a babos zsákot mint átalvetőt tette az egyik vállára (1922 Szabó Dezső 9623012, 176).

2. ’babbal készült 〈étel〉’ ❖ Az asszony nem a díszes konyhában főzi a babos húst, hanem a hátulsóház régimódi kis konyhájának nyitott tűzhelyén (1912 Malonyay Dezső CD07) | A babos oldalas: egész tisztességes étel (1940 Németh László² 9485002, 49) | Finom babos mártás (1986 Frank Júlia et al. CD19) | Délnyugat-Dunántúlon sajátos összeállítás a babos káposzta (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (nyj) ’(babszem nagyságú) pöttyökkel mintázott, díszített 〈ruhaanyag, edény stb.〉’ ❖ babos … sellyem Pántlikák (1788 Harmincadi rendtartás C2813, 113) | mellét sáfrányszin kendő takarja, mely alól kék babos rövid házi öltöny forma látszik (1861 Salamon Ferenc ford.–Eliot¹ C3660, 55) | kék babos, nagy hasas bögre (1973 Déry Tibor 9107018, 66) | [Az asszonyka] fején babos kendő, kezében porrongy (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 532) | fejés után habzó friss tej Várta szomjam babos csuporban (1983 Tollas Tibor 9818008, 21) | sárga ingét és babos nyakkendőjét (1987 Bodor Pál 1019017, 145).

4. ’Kis kerek foltokkal, pöttyökkel teli.’

4a. (nyj) ’kerek foltokkal tarkázott szőrű 〈állat, kül. ló〉’ ❖ Babos: tarka, kerek-foltos. Babos ló (1792 Kisded szótár C0816, 15) | Mögjegyöszték mán a babost [ti. birkát], Utána mög a kolompost (1878 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból C2480, 139) | Van ott mindenféle színű […]: pej, szürke, fekete, hóka, kesely, almás, babos, szeplős, rézderes, vasderes, sárga, fakó [ló] (1892 Jókai Mór CD18) | Babos-nak nevezik a marhát, ha fehér szinű testén mogyoró- v. diónagyságu színes foltok vannak (1893 PallasLex. CD02) | Megkülönböztetik a juhokat gyapjuk színe vagy más tulajdonsága szerint: fehér, fekete, kormos, tarka, babos, babókás, cirmos, szöszke (1999 Magyar néprajz CD47).

4b. (nyj) ’(fehér) pettyekkel tarkázott tollú 〈szárnyas, madár〉’ ❖ az itt előszámlált fajakat különböző vidékeken sokszor más ’s másképen szokták nevezni: így kerekedtek a’ kendermagos, babos, csalános, bukdosó, gérczi, téglás, és más rucza nevek (1829 Pák Dienes 8346010, 175) | aki egyszer megindul e tengeren, melynek felülete látszólag oly sima, mint egy rózsásmező, ha oly ártatlan is, mint egy babos béke-galamb, el fogják temetni a habok tán fiatalon még (1879 Teleki Sándor 8474006, 241) | [A pettyes vízicsibe] népies nevei: vizicsirke; babos nádi tyúk; nádi csibe (1899 Chernel István CD34) | Tápén legjobb tojónak a kis babos és a kopasznyakú tyúkfajtát tartották (1999 Magyar néprajz CD47).

4c. (rég) ’kicsi foltokkal teli, himlőhelyes 〈arc〉’ ❖ nem rég az ideje hogy a’ legszebb arczokon is volt egy két fekete pont, ’s elég babos képet lehete látni (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 72) | megkért egy […] öreg, babos képü gazdag kisasszonyt (1867 Tolnai Lajos C4216, 16).

4d. (rég, Növ is) ’(jellegzetesen) pettyes, foltos 〈növényi rész〉’ ❖ A’ Leveleket [ti. a dohányéit] tsak akkor kell szedni: mikor egésszen megnőttek, és megérettek. Ha már azok’ hegyei sárgák, babosak, vagy hólyagosak (1818 Nagyváthy János 8328005, 82) | Csillagos piros renet. (Reinette rouge étoilée; Rothe Sternreinette) Levelei: Középnagyok; […] felső lapjukon alig babosak, simák, bágyadt fényűek, halvány zöldek (1877 Bereczki Máté C1047, 392).

4e. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ) ’vmely részén jellegzetesen ilyen 〈növény〉’ ❖ [a bölcs] még a’ Sirlingen, (Babos brökön, Conium macul. [= maculatum]) maſzlagon, farkas-répán-is látja a’ Teremt jóſágát és bltsesſégét (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 485).

5. (rég, ritk) ’más kőzetekben bab nagyságú darabokban levő 〈ásvány〉’ ❖ Babosnak, vagy Másrahintetetnek, (Míxtum adſperſum, Eingesprengt,) neveztetik, az a’ Kemény K, vagy Értz, a’melly Különösforma nélkült [= nélkül], igen apró, egy kis lentsényi Darabokba, más haſonlóba elegyitetett, és azzal együtt elegyitve termett (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 106).

Vö. CzF. ~, babosan; ÉrtSz.; TESz. bab; ÉKsz.; SzT. ~, babós; ÚMTsz.