babrál ige 1a

1. ts ’〈ujj(aival)〉 meg-megérint, gyengén meg-megtapogat vmit’ ❖ [a köszvényes testrészt] a’ köz-nép, tsak kigyó, vagy medve ’Sirral babrállya (1791 Benkő Sámuel 7038002, 2) | Az egyik varkocsot aztán add ide, terítsd szét a paplanon, hadd gyönyörködjem benne, hadd babráljam (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 119) | sovány ujjai a koszorút babrálták (1947 Mándy Iván 2052008, 107) | Kábik mereven ült íróasztalánál, a ceruzáját babrálta (1976 Gáll István 9170001, 230).

1a. tn ’〈ember (keze) v. állat〉 így matat (vmin, vhol), ill. így játszadozik vmivel’ ❖ [Krónhelm] babrált a’ fövenyen a’ páltzájával (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 544) | frakkjának felső gomblyukai mellett babrált [a tanácsnok] (1853 Kemény Zsigmond 8235026, 99) | [Tauber úr] órája láncán babrálva hallgatta Helént és bólogatott a fejével (1903 Kóbor Tamás 1081001, 68) | A darázs mohón kapott a cukorhoz. … Darabig babrált vele, aztán elfordult tőle (1922 e. Gárdonyi Géza C1848, 57) | Kezem babrál a száraz falevéllel s elmélázom egy bús melódián (1944 Kerényi Grácia 9324036, 48) | [Nóra] zavarban van, idegesen babrál a tarisznyájában (1991 Ingusz Iván 2035004, 212).

2. tn ’lassan, hosszasan, (felesleges) aprólékossággal tevékenykedik, vesződik, piszmog vmivel’ ❖ mit gondolnátok hogy jó vólna tsinálni az alatt az id alatt, míg én tinêktek beſzéllek? Tsak úgy minden munka nélkl nem ſzerettek ti úgy é lni? […] Igen is, ha vólna valami, a’ minn babrálhatnánk (1787 Gelei József ford.–Campe 7117003, 7) | [Batthyány] maga volt a kormány. Most a bizottmány babrál. Zavarosan mennek a dolgok (1848 Szemere Bertalan 8437024, 45) | Készen van-e már a krumpli? Jaj, de sokáig babrálsz vele, lelkem! (1874 Tóth Ede 8486001, 31) | Aki szavakkal babrál, előbb-utóbb felfigyel: a szít meg a szilaj, a sző meg a szűcs bizonyára rokonok, hisz értelmükben is azok (1973 Hernádi Miklós 1066003, 323) | [János] anélkül hogy leintette volna a kályhával babráló Schmidtnét – mélyértelműen biccentett felé (1985 Krasznahorkai László 1084003, 159).

Ö: el~, ki~.

ÖU: meg~.

Sz: babrálgat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

babrál ige 1a
1. tárgyas
〈ujj(aival) meg-megérint, gyengén meg-megtapogat vmit
[a köszvényes testrészt] a’ köz-nép, tsak kigyó, vagy medve ’Sirral babrállya
(1791 Benkő Sámuel)
Az egyik varkocsot aztán add ide, terítsd szét a paplanon, hadd gyönyörködjem benne, hadd babráljam
(1894 Mikszáth Kálmán)
sovány ujjai a koszorút babrálták
(1947 Mándy Iván)
Kábik mereven ült íróasztalánál, a ceruzáját babrálta
(1976 Gáll István)
1a. tárgyatlan
〈ember (keze) v. állat〉 így matat (vmin, vhol), ill. így játszadozik vmivel
[Krónhelm] babrált a’ fövenyen a’ páltzájával
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
frakkjának felső gomblyukai mellett babrált [a tanácsnok]
(1853 Kemény Zsigmond)
[Tauber úr] órája láncán babrálva hallgatta Helént és bólogatott a fejével
(1903 Kóbor Tamás)
A darázs mohón kapott a cukorhoz. … Darabig babrált vele, aztán elfordult tőle
(1922 e. Gárdonyi Géza)
Kezem babrál a száraz falevéllel s elmélázom egy bús melódián
(1944 Kerényi Grácia)
[Nóra] zavarban van, idegesen babrál a tarisznyájában
(1991 Ingusz Iván)
2. tárgyatlan
lassan, hosszasan, (felesleges) aprólékossággal tevékenykedik, vesződik, piszmog vmivel
mit gondolnátok hogy jó vólna tsinálni az alatt az id alatt, míg én tinêktek beſzéllek? Tsak úgy minden munka nélkl nem ſzerettek ti úgy é lni? […] Igen is, ha vólna valami, a’ minn babrálhatnánk
(1787 Gelei József ford.Campe)
[Batthyány] maga volt a kormány. Most a bizottmány babrál. Zavarosan mennek a dolgok
(1848 Szemere Bertalan)
Készen van-e már a krumpli? Jaj, de sokáig babrálsz vele, lelkem!
(1874 Tóth Ede)
Aki szavakkal babrál, előbb-utóbb felfigyel: a szít meg a szilaj, a sző meg a szűcs bizonyára rokonok, hisz értelmükben is azok
(1973 Hernádi Miklós)
[János] anélkül hogy leintette volna a kályhával babráló Schmidtnét – mélyértelműen biccentett felé
(1985 Krasznahorkai László)
ÖU: megbabrál
Sz: babrálgat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások