baj fn 4A8 

1. ’aggasztó, kedvezőtlen v. kellemetlen, rossz helyzet, állapot’ ❖ Igaz Barátodat, Szíves akaródat Meg eſmérhetd [!] bajodban (1788 Illei János ford.–Oxenstierna 7151008, 32) | Viszontagság az életem, Ezer bajba keveredem (1843 Petőfi Sándor 8366021, 41) | mikor bajban vagyunk és közös ellenség van a nyakunkon, a legnagyobb botorság volna egymással hajba kapni (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 99) | Hiába gondoltam el százszor is, hogy magtalan, az asszonyokra nézve veszélytelen vagyok, megint ez az asszony is bajba került miattam. Másállapotba lett s aztán csinált valamit (1931 Kassák Lajos CD10) | jónéhányszor sikerült őt a bajból kihúzni (1985 Sütő András 9620021, 11).

2. ’gond(ot), nehézség(et, kárt okozó eset, esemény)’ ❖ az a bajom, hogy az elküldésre nincs alkalmatosságom (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | ha már a’ baj megtörtént, könnyü azon segíteni (1830 Zádor Elek ford.–Wigand 8532016, 31) | Ahol száz fiura ügyel csak egy mester, Biz ott nagyobb baj is megesik nem egyszer (1886 Vajda János CD01) | – Megvár-e? – Meg. – Soká tart ám. – Nem baj (1903 Rákosi Viktor 8387010, 26) | Fenyegető veszély elől gyakran szüleikkel együtt menekülnek el [a struccfiókák], nagy baj esetén azonban mindenfelé szertefutnak és külön-külön bújnak el (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Zsolt fél kilenckor esett be az osztályra. – Elaludtam – lihegte. – Semmi baj – mondtam. – De a Henner kiszúrta! (1989 Bólya Péter 1023008, 173) • meggyűl(ik) a baja (rendsz. -val/-vel ragos határozóval) ’sok vesződséget okoz vkinek vki, vmi’ ❖ Meggyült volt a baja a Consiliumnak azon szép levéllel, mellybe a mentés a váddal olly furcsán össze volt elegyitve (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 392) | Ha az alföldön útazik az ember, a sáron kivűl még a kocsmárosokkal is meggyűl a baja (1847 Petőfi Sándor 8366456, 57) | az őz miatt neki is meggyült a baja, az új jánoskereszti csendőrörmester felebbezése után megintést kapott, hogy felületesen járt el az ügyben (1945 Bözödi György 9070002, 53) | noha [Ágota] ezután egyetlen pillantásnyi figyelmet sem szentelt se a vitorlásnak, se a gazdájának, világosan éreztem, hogy ezzel a meztelen szőke férfival még véresen meggyűlik a bajom (1989 Csengey Dénes 1028002, 19).

2a. ’〈élőlénnyel kapcs.:〉(lelki) sérülés, ártalom, ill. 〈tárggyal kapcs.:〉 rongálódás, károsodás’ ❖ ha a’ töltéses ſzekérnek valami baja találna-is lenni (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419012, 447) | Külügyérünk ma egy kissé szerencsétlenül érintkezett a földdel, de azért baja nem lett (1877 Budapest 8674001, 4) | később még egy pár ilyen diákkori szerelmen minden nagyobb baj nélkül esett át (1884 Reviczky Gyula 8392097, 246) | Nem félt ő már semmitől. Tudta, hogy ezután nem érheti nagyobb baj (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 66) | megnézik, hogy a szénával bélelt saroglyában nem történt-e baja a brácsának (1971 Mészöly Miklós 9439003, 749).

3. (birtokszóként) ’vkinek a képességeiben, megnyilvánulásában, ill. vminek az összetételében, működésében stb. fellelhető hiba, hiány(osság), fogyatkozás’ ❖ Ki-nyilt palotának udvari ajtaja, Van a’ Kérök közül mindeniknek baja, Fel-állott ſokaknak kétségekben haja, Kevés’ reménnyének hallatik kis zajja (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 200) | Törökország legnagyobb baja az, hogy pénzügyei felette nyomorúságosak (1884 Hunfalvy János 8191006, 315) | Majd később belátod, most még éretlen vagy, az a bajod (1931 Harsányi Gréte CD10) | Megkóstoltam… ó, hát ez élvezhető, ha nekem jó, akkor neki is jó, nincs ennek semmi baja! (1982 Géczi János 1058001, 262).

4. ’betegség, kór(os állapot v. közérzet)’ ❖ A’ ſzürke tſikót ki-fogattam, az erölködéſbe egyik lábát meg-rántotta, ſajnálja, hanem Kotſis Ferkó azt mondja, nézte, hogy ſemmi baja nem léſz, tſak pályinkás etzettel kell moſni (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 92) | Oh jobban van már az urfi sokkal. Megfordult a baj (1889 Tolnai Lajos C4215, 125) | Nem hiszem, hogy komoly bajokat kézrátevéssel, vagy kézfelemeléssel lehet gyógyítani (1937 Bálint György 9021004, 6) | [ha a tárgyaláson megjátszaná, hogy rosszul van,] odahívnák az igazságügyi orvosszakértőt, hogy vizsgálja meg […]. – Az megállapítaná, hogy nincs semmi baja (1991 Hajnal Gáspár 2038029, 92).

4a. (nyj, szépítő) ’havibaj, havivérzés, menstruáció’ ❖ Azt tartják Nyárszón, hogy a [terhes asszony] befőttet eltehet télire, azt csak olyannak nem szabad, „akin rajta van a baja” (1960 Kresz Mária C6303, 224) | Havibajos asszonynak nem volt tanácsos templomba menni, mert ha ott vére elcseppen, sokáig tart a baja (1982 NéprajziLex. CD47) | az ótvart, a gyermek testének bárminemű kisebesedését arra vezették vissza, hogy gyermekágyas anyját olyan nő látogatta meg, akin éppen „rajta volt a baja” (menses) (1990 Magyar néprajz CD47).

4b. (birtokszóként) (nyj, szépítő) ’szükség, vagyis székelés, ill. vizelés’ ❖ Józsi hol a feleségöd? – Most möne ki bajára (1862 Vadrózsák C2827, 467) | Nagy csikarásom van, fáj a hasam, Megyek bajomra (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész 8014007, 279) | Hol voltál?! – rivalt rá. – Bajomra – nyögdécselt az, az ágyig. – Fáj a derekam, hogy szakad le (1939 Asztalos István 9012001, 45).

4c. (rendsz. birtokszóként) (irod) ’bánat, szomorúság, fájdalom’ ❖ siess ama magános erdőkre, Tiszta forrásokra, szomoru mezőkre, Mellyek már megszokták hallani szavamat, Mikor bus énekkel fejezem bajomat (1781–1782 Ányos Pál CD01) | Sírám, gerlicze-ként [!], árva fejem baját (1816 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 19) | rémülten ugrott föl a szűz Mária kép elől, melynek szíve nagy baját buzgó imák közt gyónta el (1893 Kozma Andor 8252010, 71) | ennek a mérnöknek kiteríti a lelke minden baját (1941 Tatay Sándor 9704005, 177).

5. (gyakr. birtokszóként) ’vesződség, bajlódás v. fáradsággal járó munka’ ❖ Varasd városánál a Dráva vizénn, mellyenn eddíg, néha nem kevés bajjal, tsak komponn ſzoktak vólt által-járni, már moſt járó híd vagyon tſinálva (1782 Magyar Hírmondó 7444032, 604) | Sajnálom, hogy annyi bajod van Miskával (1830 Kisfaludy Sándor 8243061, 455) | bajra tíz tinó épen annyi, mint egy anyagulya (1895 Bársony István C0835, 71) | az asszony beszél, hogy így meg úgy, ezt meg azt is intézze el mán egy bajjal a városban (1931 Lovass Gábor CD10) | [a reptérrel] egész évben baj volt. A rendkívüli csapadékos időjárás nem engedte felszáradni (1992 Huszár János 2012004, 141).

5a. (birtokszóként) ’vkinek vmivel, vkivel kapcs. kifogása, rosszallása v. hiányérzete’ ❖ Néki velem mi baja? (1784–1787 Édes Gergely 7095002, 26) | Ha ezzel az úrral baja van, hívja ki, s odakünt püfölgesse, de nem itt, az én szobámban (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102006, 74) | Nem tudom mi baja, Cipike, ezzel a kórházzal, magának semmi se jó (1994 Szántó Piroska 1166004, 279).

6. (rég, átv is) ’fegyveres küzdelem, harc, ill. párbaj, bajvívás’ ❖ Oh ſzent Király, óltalmazz engem Angyaliddal az én utólsó és kiváltképpen-való bajviváſomban. O érezzem a’ te ſegedelmedet, hogy nyertes legyek azon a’ rettenetes halállal-való bajon (1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford. C1140, 136) | Kétszer kelének bajra, s annyiszor Víttak meg egymás közt, dárdát emelvén A szépséges Agandéka előtt (1798 Batsányi János CD01) | A’ Jancsár csapat állt éjszaknak küzdve tömötten, ’s ellene már lassú bajt vítt a’ számafogyott nép (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 18) | S eveznek a tollal, mint hogy tisztök tartja, A cseh bajvívóhoz a budai partra; Vérszín a cseh tolla, fölcseréli vele: A bajra hívásnak volt e dolog jele (1846 Arany János 8014001, 146) | A nász előtti délben a két versenytárs bajt vív, a szerelmében szerencsétlen Ramiro a küzdőtéren is elbukik (1920 Heller Bernát CD10).

Ö: agy~, aj-~, bel-, bél~, bőr-, cukor~, elme~, gyomor~, havi~, ideg~, mell~, pár~, se~, szív~, tüdő~, ügy-baj, vér~; a -baj címszó alatt: epe~, fül~, gége~, gerinc~, láb~, máj~, méh~, szem~, torok~, vese~.

Fr: egy, kutya, női.

ÖU: bú-~, férfi~, kedély~, köz~, kutya~, nemi~, pénz~, utó~, vizelet~.

ÖE: ~hely, ~koszorú, ~segéd, ~szerző.

Vö. CzF. baj¹; SzólKm.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.