bajor² fn 4A1 (rég v. nyj)

(ősi magyar eredetű, kiveszőben levő,) középerős tőkéjű, laza fürtű, hosszúkás bogyójú, korán érő, alacsony terméshozamú szőlőfajta, a gohér változata, ill. ennek termése’ ❖ Bákor: bájor. Szöll’ neme; fekete, és veres bákor (1792 Kisded szótár C0816, 16) | Szltk neveik: Bajor, Bakor (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 365) | Némely fajta sokkal korábban fokad mint a’ többi; ’s az ollyanok korábban is érlelikmeg a’ fürtöt, és ezeket Koránvalóknak nevezik, mint a’ gohert (bajort, tsapost) (1805 Pethe Ferenc 8364018, 415) | Veres dinka szőlő, avagy bajor (1848 Népdalok és mondák C2983, 82) | Köröskörül szőllőhegy van, Ott terem a bajor (1880–1899 Somogy megye népköltészete C5320, 95) | a sötétzöld, ragyogó szőlőlevelek közül hivogatólag kandikált ki a zöldsárga bajor (1885 Tolnai Lajos C4211, 33) | a somlyai rakszőlő, a balatonmelléki juhfarku, bajor és tulipiros föl nem található sehol (1901 Eötvös Károly C1612, 124) | A Fehér gohér vagy bajor (Augustae) németül Augster, melyet Béla király hozott Dalmácia szigetéről (1963 Főző Géza CD52) | Valószínűsíthető, hogy magyar eredetű vörös szőlők is kialakultak a 16–18. sz.-ban (Bajor, Cigány szőlő, Csóka szőlő) (1982 NéprajziLex. CD47).

ÖE: ~szőlő.

Vö. CzF. bajor¹; ÉrtSz. bajor²; TESz. bajor²; ÉKsz. bajor²; ÚMTsz.

bajor² főnév 4A1 (rég v. nyj)
(ősi magyar eredetű, kiveszőben levő,) középerős tőkéjű, laza fürtű, hosszúkás bogyójú, korán érő, alacsony terméshozamú szőlőfajta, a gohér változata, ill. ennek termése
Bákor: bájor. Szöll’ neme; fekete, és veres bákor
(1792 Kisded szótár)
Szltk neveik: Bajor, Bakor
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Némely fajta sokkal korábban fokad mint a’ többi; ’s az ollyanok korábban is érlelikmeg a’ fürtöt, és ezeket Koránvalóknak nevezik, mint a’ gohert (bajort, tsapost)
(1805 Pethe Ferenc)
Veres dinka szőlő, avagy bajor
(1848 Népdalok és mondák)
Köröskörül szőllőhegy van, Ott terem a bajor
(1880–1899 Somogy megye népköltészete)
a sötétzöld, ragyogó szőlőlevelek közül hivogatólag kandikált ki a zöldsárga bajor
(1885 Tolnai Lajos)
a somlyai rakszőlő, a balatonmelléki juhfarku, bajor és tulipiros föl nem található sehol
(1901 Eötvös Károly)
A Fehér gohér vagy bajor (Augustae) németül Augster, melyet Béla király hozott Dalmácia szigetéről
(1963 Főző Géza)
Valószínűsíthető, hogy magyar eredetű vörös szőlők is kialakultak a 16–18. sz.század-ban (Bajor, Cigány szőlő, Csóka szőlő)
(1982 NéprajziLex.)
ÖE: bajorszőlő
Vö. CzF. bajor¹; ÉrtSz. bajor²; TESz. bajor²; ÉKsz. bajor²; ÚMTsz.

Beállítások