bajos mn és fn 

I. mn 12A

1. ’vesződséggel járó, fáradságos, bonyolult, nehéz(ségbe ütköző) 〈ügy, tevékenység stb.〉’ ❖ repül és reptibe ezer ’s meg-ezer bajos, ’s nagyon mesterséges mozdúlásokat tészen (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 54) | Bandi bácsival bajos volt az okoskodás; mert ha ő taglalásnak esett, nehezen verekedhetett ki az ember (1847 Vas Gereben 8514009, 103) | fehér hó annyiféle formátumban nyilatkozik, hogy azt lexikonba gyűjteni igen bajos volna (1893 Szilágy 8665001, 3) | a város főpénztárosát letartóztatták, ezt bajos lenne szépítgetni (1950 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343003, 91) | [a Kőműves Kelemen című rockballada] előadásának bökkenője is az, hogy bajos találni hozzá […] átütő erejű tehetségeket (1992 Bogácsi Erzsébet 2027041, 43).

1a. (rég) ’gondokkal, nehézségekkel járó 〈élet, sors〉’ ❖ Minden, valamint e’ bajos világ adhat (1773 Bessenyei György¹ 7044055, 12) | Kinek egyszer kebelében A szerelem lángba csap, Annak bajos életében Ritkán virrad nyúgodt nap (1798 Kisfaludy Sándor CD01) | úgy hiszem fijára nézve is jobb volna, ha bajos életét ’s szenvedéseit a’ halál elvégeztetné (1815 Kis János¹ C2565, 514) | Elkezdte szegény öreg [ti. Ádám] a bajos életet (1855 Vas Gereben C4386, 362).

1b. (rég, ritk) ’bizonytalan, vitatható, problematikus’ ❖ [egyes szavak] az olvasásban bajosabb értelmek miatt akadályt tehetnének (1779 Baróti Szabó Dávid C0827, [205]) | mivel tudta, hogy bajos fizető az Officér, teljeséggel nem ada (1789 Andrád Sámuel ford. C0616, 217) | mi nem kapunk rajta, mert tudjuk, micsoda mosdatlan és bajos matéria [a választás kérdését fölvetni] (1790 Héczei Dániel 7139001, 215).

1c. (-an raggal, hsz-szerűen) ’nehezen v. valószínűleg nem, aligha’ ❖ ’S Bátor tölle távol bajoſon mehetek, De elég ſzerentsém, hogy már reménlhetek (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 98) | az egér-is bajosan rágja-ki (1782 Veszelszki Antal 7375005, 10) | Bajoson van Ország, mellyben olly kevés valódi ló-ismerő ’s lótenyésztéshez tudó lenne, mint országunkban (1829 Wesselényi Miklós 8528002, 29) | E kérdésre negyven évvel ezelőtt bajosan tudtam volna feleletet adni (1888 Kovácsi Antal 8670001, 51) | Ezért nincs lokális színezetük sem [Molnár Ferenc alakjainak], idegen nyelvre lefordítva bajosan lehet rajtuk észrevenni a magyar eredetet (1937 Schöpflin Aladár 9590002, 158) | [a] brüsszeli bürokrácia és a […] svájci rendszer bajosan hozható összhangba (1991 Vajna János 2003044, 30).

2. (/nyj) ’beteg, ill. (sokat) betegeskedő, betegségre hajlamos 〈ember〉’ ❖ Az illy bajos Emberek azért melegen tartsák magokat; A’ nyeldeklö végén lévö dagadozott mondolákat édes mondola olajjal keneſſe-meg (1791 Csapó József 7062011, 67) | Mivel bajos ember, köhögős, fulákoló, sárga (1898 Móra István C3208, 61) | kezdenek a bajos embernek segíteni; hol a jobbvállán, hol a balvállán húzgálják beljebb vagy kijebb a szíjat [ti. a vállba vágódó hátizsákét], a szerint hogy kinek hol fáj (1945 Szép Ernő 9665040, 65).

2a. (/nyj) ’sérült, beteg 〈test(rész)〉’ ❖ ’s melegen satskókba téve az bajos ujjára fel-kötni jók e’ következök-is (1791 Csapó József C1251, 327) | Nézd csak, te Illés, nem a szája bajos annak a rácz-pap tinajának? (1898 Móra István C3208, 76).

2b. (rég, ritk) ’betegséggel kapcs., arra utaló’ ❖ Ebben a nyavalyában meg-kezd a ló szügye dagadni, de amely daganat érzékenytelen, azon kívül gyakor bádjadás, szív-döbögés, és más bajos dolgok érik a lovat (1796 Német Mihály ford.–Sind C3326, 68).

3. (/nyj) ’bajokkal, gondokkal küszködő, nehéz életű 〈személy〉’ ❖ Jó a jó borotska akár kinek-is Elméjét fárasztó bajos embernek-is Hamar el-enyisznek bús gondolatok-is Csak az italában legyen jó modgyok-is (1800 k. Dugonics András 7087024, 51) | jó az isten, jót ád, Felfogja a szegény bajos ember sorsát (1886 Jakab Ödön C2194, 264) | Bajos az agg, s baja nő látomást… Haboz, ügyetlen, élődik reményen (1887 Dóczi Lajos ford.–Horatius C1423, 164).

4. (rég) ’fájdalmas, kínzó 〈érzés, állapot〉’ ❖ tapsol bajos rabságának (1776 Kónyi János ford.–Gellert C2737, 15) | Egy Jobbágy, ki hetven eſztendt meg-halatt ’S bajos vénségének nyögött ſúllya alatt (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267004, 97) | Szűkös társának nem akar bár annyit-is adni Hogy bajos éhségét ’s hidegét-is elűzze magától (1817 Édes Gergely ford.–Horatius C1547, 15) | Ezen bajos külbetegség [a lovaknál] igen gyakran a’ czombok’ egyikén, ámbár legtöbbnyire a’ hátulsók közül eggyen szokott megjelenni (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310010, 62) | jön a bajos öregkor, mely rúttá teszi a szépet (1899 e. Péterfy Jenő 8363002, 341).

4a. (rég) ’szorongató, félelemmel terhes, baljós 〈érzés〉’ ❖ Nálod nélkül pedig nintsen nyugodalma Szívemnek, sött többül bajos aggodalma (1777 Kónyi János C2731, 144) | enyhűle Zalán; de haragja helyett most Félelem, és bajos aggodalom szállt gyenge szivébe (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524375, 53) | Míg árny vár rám s száz rejtelem, S baljós, bajos bánat hajol rám Bánatórán Emlékezem (1906 Juhász Gyula¹ 9284013, 97).

5. ’jogi bonyodalmakkal járó, rendsz. peres 〈ügy〉’ ❖ ollyanok is, kiket semmi bajos ügyek meg jelenni nem kénszeritettek, ezerenként meszsze földről Pestre gyülekeztek (1820 Magyar Kurír C2570, 603) | egyházi közhivatalnokok, iskolai látogatók, esperesek, ottan eljárják és megkeresik megyebeli hiveiket és a felmerült bajos ügyeket elintézik (1855 Vasárnapi Újság CD56) | hova forduljunk, ha bajos ügyeink vannak (1979 Farkas Katalin et al. 1045001, 42) | Egy bajos ügyben pénzügyi segítséget ajánl a kegyetlen fegyőrkapitánynak, minek következtében néhány év múlva ő készíti az egész börtönszemélyzet adóbevallását, majd kézbe veszi az intézmény összes pénzügyét (1995 Magyar Hírlap CD09).

5a. (rég) ’panaszos, pereskedő, perbe bonyolódott 〈személy〉’ ❖ „Holnap jertek Már ti, fiaim, kik a juhon pereltek; […] Vagy béküljetek ki, jobb lesz, éjtszakára.” […] eloszlottak a bajos emberek (1847 Arany János 8014002, 17) | A juhász leült a bajos emberek padjára (1898 Móra István C3208, 218) | miként bánnak a szegény, bajos emberrel a birák, hivatalnokok, hajduk, börtönőrök (1904 Eötvös Károly 8127005, 62).

6. (/irod, átv is) ’nehezen járható, rosszul megközelíthető 〈hely, út〉’ ❖ ha bajos szoros útat akarunk óltalmazni, Táborunkat bé-kell sánczolnunk (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 38) | Diaetán ujságot nem tudok, annyi bizonyos, hogy nehezen törtetnek a bajos úton. Adja Isten, hogy már egyszer haladjanak is (1826 Vörösmarty Mihály C5311, 215) | Hozzá meredek bajos ösveny visz ugyan, de azért lóval fel lehet menni (1853 Kőváry László 8255002, 103) | Félszemmel ha néz a sokútú világra, a legbajosabb dülőkön a szegényt találja (1929 József Attila C5741, 148).

II. fn 4A (ritk)

1. (/nyj) ’panaszos, pereskedő, ill. bajokkal, gondokkal küszködő személy’ ❖ [A király] hajnal-hasadtta eltt-is fel-kele, és a’ Bajosok’ ügyeit jó szívvel meg-hallgatta (1795 Dugonics András C1473, 79) | Minden kis perben … annyi bajos vár Enyhületet (1879 Szabó Dávid C3764, 79) | Boldog ember nem jön a boldogságával dicsekedni, de a bajosok bezzeg nem teszik véka alá bajaikat, hanem még meg is növelik, hogy jobban hasson… (1930 Móricz Zsigmond CD10).

2. (rég, ritk) ’vkivel egy időben v. helyen szolgáló, ill. harcoló személy; bajtárs’ ❖ szabad élést, néki ’s bajossainak meg-igértél (1824 Malatides Dániel C3016, 22) | Nem követjük nyomról nyomra [Nagy Lajos] útját, melyet – úgy látszik – egyik szemtanúja és bajosa irt meg (1880 Pauler Gyula CD57).

Ö: bőr~, elme~, gyomor~, ideg~, ügyes-~.

Sz: bajosság.

Vö. CzF. ~, bajosan; ÉrtSz.; TESz. baj; ÉKsz.; SzT. ~, bajosan; ÚMTsz. ~, bajosan