bakugrás fn 4A

1. (Sp) ’a bak nevű tornaszernek v. a bakhátat tartó embernek szétterpesztett lábbal való átugrása úgy, hogy közben két tenyerünkkel megtámaszkodunk rajta’ ❖ az üléscserék, a terpeszkedő átugrás (bakugrás) nagy vigyázattal és csak mell magasságig, helyből és iramodással gyakorlandók (1894 Szafka Manó C6703, 59) | [az 1867-es soproni tornaünnepélyen] ló- és bakugrások [következtek] (1973 Haranghy György CD52).

1a. (Ját) ’csoportos (gyermek)játék, amelyben a játszók egyik része bakhátat csinál, a többiek pedig egymás után átugranak rajtuk, majd szerepet cserélnek’ ❖ [a csoportos gyermekjátékok között] említtetik meg egy pár torna szabad-játék: bakugrás, egyik egyén a másikon át, kezeivel pillanatra annak lehajlított felső testére, vállaira támaszkodva (1886 Porzsolt Lajos 8375006, 108) | a bajtársias együttérzést olyan játékokkal növelném, mint a méta, a bakugrás, a csalogató, a lovasroham (1979 Esterházy Péter 9129001, 52).

2. ’a kecskebakra jellemző, váratlan, (esetlenül) nagy ugrás’ ❖ a’ Csikó sok Bak ugrássokat Tévén … Tett a’ fazékak köszt szörny romlásokat (1790 Gvadányi József C1924, 50) | [a táncos] bakugrásai által Dámáját ne bosszantsa (1815 Pap Ferenc ford.–Wenzel C3417, 85) | A mély barázdából kipattan egy vén nyúl s kajlára csapva a fülét, apró bakugrásokkal fut arra, a merre nem lát embert (1894 Bársony István 8029002, 247) | Imruska esteli felvillanyozottságában különös bakugrásokat vitt végbe az udvaron (1926 Babits Mihály C0698, 50) | [Csorbáék kecskéje] hirtelen felkapta a fejét, nagy bakugrásokkal végigszáguldott az utcán, és nekirontott a templomból hazatérő Pénteknének (1986 Gion Nándor 9190003, 41).

2a. (vál, pejor) ’〈gondolatmenetben:〉 fontos mozzanat(ok) váratlan kihagyása, szertelen csapongás’ ❖ Mielőtt azonban Erdély kies vidékeiből tudósitanálak, nehogy bakugrással vádolhass, nehány vonással Nagy Bányával ismértetlek meg (1848 Életképek C0107, 459) | hibbant elméje olykor igazán váratlan bakugrásokat tesz (1934 Kosztolányi Dezső 9359246, 217) | jó néhány következetlenséggel és logikai bakugrással tarkított [regény] (1994 Új Könyvek CD29).

2b. (rendsz. birtokszóként) (sajtó) ’〈(gazdasági) folyamat(ok)ban:〉 hirtelen(, ugrásszerű) változás’ ❖ A szaftos politikai botrányok, a bonyolult korrupciós ügyek, a látványos személyzeti bakugrások [érdeklik az újságokat] (1994 Magyar Hírlap CD09) | a kutató úgy látja: az államigazgatás bakugrásaitól a gazdaság szerencsére jelentős részben függetlenítette már magát (1996 Magyar Hírlap CD09) | [a kivitelezővel szerződést kötve] az építőanyag-árak váratlan bakugrásainak káros következményeitől is mentesülhetünk (2000 Figyelő CD2601).

3. (/nyj) ’kicsi, rövid idő alatt megtehető távolság’ ❖ mi ez [ti. a Jupiter távolsága a Földtől] például a polaris csillag [= sarkcsillag] távolságához képest? Egy bakugrás! (1871 Kossuth Lajos CD32) | A padisah most Belgrád felé jön. Az csak egy bakugrás Fogarashoz (1892 Jókai Mór CD18) | Bucur bácsitól Iorguig egy bakugrás (1952 Romániai magyar elbeszélők C3634, 230).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

bakugrás főnév 4A
1. (Sp)
a bak nevű tornaszernek v. a bakhátat tartó embernek szétterpesztett lábbal való átugrása úgy, hogy közben két tenyerünkkel megtámaszkodunk rajta
az üléscserék, a terpeszkedő átugrás (bakugrás) nagy vigyázattal és csak mell magasságig, helyből és iramodással gyakorlandók
(1894 Szafka Manó)
[az 1867-es soproni tornaünnepélyen] ló- és bakugrások [következtek]
(1973 Haranghy György)
1a. (Ját)
csoportos (gyermek)játék, amelyben a játszók egyik része bakhátat csinál, a többiek pedig egymás után átugranak rajtuk, majd szerepet cserélnek
[a csoportos gyermekjátékok között] említtetik meg egy pár torna szabad-játék: bakugrás, egyik egyén a másikon át, kezeivel pillanatra annak lehajlított felső testére, vállaira támaszkodva
(1886 Porzsolt Lajos)
a bajtársias együttérzést olyan játékokkal növelném, mint a méta, a bakugrás, a csalogató, a lovasroham
(1979 Esterházy Péter)
2.
a kecskebakra jellemző, váratlan, (esetlenül) nagy ugrás
a’ Csikó sok Bak ugrássokat Tévén … Tett a’ fazékak köszt szörny romlásokat
(1790 Gvadányi József)
[a táncos] bakugrásai által Dámáját ne bosszantsa
(1815 Pap Ferenc ford.Wenzel)
A mély barázdából kipattan egy vén nyúl s kajlára csapva a fülét, apró bakugrásokkal fut arra, a merre nem lát embert
(1894 Bársony István)
Imruska esteli felvillanyozottságában különös bakugrásokat vitt végbe az udvaron
(1926 Babits Mihály)
[Csorbáék kecskéje] hirtelen felkapta a fejét, nagy bakugrásokkal végigszáguldott az utcán, és nekirontott a templomból hazatérő Pénteknének
(1986 Gion Nándor)
2a. (vál, pejor)
〈gondolatmenetben:〉 fontos mozzanat(ok) váratlan kihagyása, szertelen csapongás
Mielőtt azonban Erdély kies vidékeiből tudósitanálak, nehogy bakugrással vádolhass, nehány vonással Nagy Bányával ismértetlek meg
(1848 Életképek)
hibbant elméje olykor igazán váratlan bakugrásokat tesz
(1934 Kosztolányi Dezső)
jó néhány következetlenséggel és logikai bakugrással tarkított [regény]
(1994 Új Könyvek)
2b. (rendsz. birtokszóként) (sajtó)
(gazdasági) folyamat(ok)ban:〉 hirtelen(, ugrásszerű) változás
A szaftos politikai botrányok, a bonyolult korrupciós ügyek, a látványos személyzeti bakugrások [érdeklik az újságokat]
(1994 Magyar Hírlap)
a kutató úgy látja: az államigazgatás bakugrásaitól a gazdaság szerencsére jelentős részben függetlenítette már magát
(1996 Magyar Hírlap)
[a kivitelezővel szerződést kötve] az építőanyag-árak váratlan bakugrásainak káros következményeitől is mentesülhetünk
(2000 Figyelő)
3. (/nyj)
kicsi, rövid idő alatt megtehető távolság
mi ez [ti. a Jupiter távolsága a Földtől] például a polaris csillag [= sarkcsillag] távolságához képest? Egy bakugrás!
(1871 Kossuth Lajos)
A padisah most Belgrád felé jön. Az csak egy bakugrás Fogarashoz
(1892 Jókai Mór)
Bucur bácsitól Iorguig egy bakugrás
(1952 Romániai magyar elbeszélők)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások