balladai mn 18A6

1. ’a (nép)ballada műfajához, köréhez tartozó v. azzal kapcs., arra vonatk.’ ❖ ez oka népköltészetünk balladai szegénységének (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 59) | [Tompa Mihály] balladai költeményei (1896 Szász Károly² CD44) | Thomas Percy és Johann Gottfried Herder lelkesedése, amazé csak az angol és skót, emezé az egyetemes népköltészet balladai és lírai részéért (1910 Katona Lajos 8227001, 54) | A Hunyadi-eposz témájának balladai feldolgozásai (Hunyadi és neje, Hunyadi halála, A legszebb ének) közül került ki Czuczor másik maradandó értékű verse e nemben (1965 Tóth Dezső CD53) | a vízbe ölés a Kegyetlen anyós dunántúli változatában is előkerül, tehát lehet közös balladai hagyomány is (1988 Magyar néprajz CD47).

2. (nép)balladákra jellemző v. emlékeztető, azokban szokásos 〈(stílus)elem, előadásmód, szereplő stb.〉’ ❖ balladai gyorsasággal nyargal (1848 Arany János C0642, 127) | a fény és homály elosztása az, a mi a balladai elbeszélést oly rejtelmessé [teszi] (1887 Riedl Frigyes C3631, 220) | Leghíresebb balladai hősök nálunk is, mint Romániában […] a törökökön diadalmaskodnak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Gárdonyi Gézával ellentétben] a legtöbb író terjengő, színtelen, lapos még ott is, ahol az elemi stílusösztön is azt kívánná, hogy balladaibb menetű, egyénibb színű, frissebben színező legyen (1940 Pintér Jenő CD44) | [Sinka István társadalmi témájú balladáiban] nincs semmiféle balladai homály, semmiféle misztika, mindig pontosan látjuk a tragédiát, abból ered az atmoszféra (1972 Görömbei András 2018002, 293).

Vö. ÉKsz.

balladai melléknév 18A6
1.
a (nép)ballada műfajához, köréhez tartozó v. azzal kapcs., arra vonatk.
ez oka népköltészetünk balladai szegénységének
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
[Tompa Mihály] balladai költeményei
(1896 Szász Károly²)
Thomas Percy és Johann Gottfried Herder lelkesedése, amazé csak az angol és skót, emezé az egyetemes népköltészet balladai és lírai részéért
(1910 Katona Lajos)
A Hunyadi-eposz témájának balladai feldolgozásai (Hunyadi és neje, Hunyadi halála, A legszebb ének) közül került ki Czuczor másik maradandó értékű verse e nemben
(1965 Tóth Dezső)
a vízbe ölés a Kegyetlen anyós dunántúli változatában is előkerül, tehát lehet közös balladai hagyomány is
(1988 Magyar néprajz)
2.
(nép)balladákra jellemző v. emlékeztető, azokban szokásos (stílus)elem, előadásmód, szereplő stb.〉
balladai gyorsasággal nyargal
(1848 Arany János)
a fény és homály elosztása az, a mi a balladai elbeszélést oly rejtelmessé [teszi]
(1887 Riedl Frigyes)
Leghíresebb balladai hősök nálunk is, mint Romániában […] a törökökön diadalmaskodnak
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Gárdonyi Gézával ellentétben] a legtöbb író terjengő, színtelen, lapos még ott is, ahol az elemi stílusösztön is azt kívánná, hogy balladaibb menetű, egyénibb színű, frissebben színező legyen
(1940 Pintér Jenő)
[Sinka István társadalmi témájú balladáiban] nincs semmiféle balladai homály, semmiféle misztika, mindig pontosan látjuk a tragédiát, abból ered az atmoszféra
(1972 Görömbei András)
Vö. ÉKsz.

Beállítások