balog mn, fn és hsz 

I. mn 13A

1. (/nyj) ’olyan 〈személy〉, akinek a bal keze az ügyesebb; balkezes’ ❖ én balog vagyok (1805 Verseghy Ferenc C4436, 406) | Scaeva […] bal, sete, balog, a’ ki jobbkeze helyett balkezének veszi hasznát (1818 Lexicon trilingve C3044, 1131. hasáb) | oda tette a villát és kést a tányér mellé bal felől, – mert ő figyelmes lány volt, s még azt sem felejtette el, hogy Nemere András született balog (1856 Vasárnapi Újság CD56) | akiknek a balkezűségre való diszpoziciója oly nagy és erős, hogy minden nevelés, szoktatás dacára is megmaradnak balogoknak (1911 RévaiNagyLex. C5698, 505) | balkezes: balkezü: balog (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 277).

1a. (/nyj) ’bal oldali 〈testrész〉’ ❖ balog válban Bessny sértette Leventát (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 398) | a balog lábam a jobbik, mert a jobbikat sántára verték (1867 Rákosi Jenő C3595, 31) | „Úgy de, monda Lőrincz, az én kezem balog!” Felelt arra Miklós: „no azt vettem észre! Nem is vivok jobbra, hanem csak balkézre […]” (1879 Arany János C0657, 19) | a két dalia egyszerre egy pillanatban kiejté jobbjából a kardot, hirtelen megragadta egymást mind a kettő, s elkezdődött a tusa puszta kézzel, balog kézzel (1886 Jókai Mór CD18) | Csönög e balok fülem (1960 Magyar Nyelvőr C6011, 362).

1b. (ritk) ’bal oldali, bal oldalon levő 〈dolog〉’ ❖ A jobbról álló ládikának felirása: Igen, – a balogé Nem (1855 Vasárnapi Újság CD56).

1c. (ritk) ’bal oldali irányba tartó’ ❖ a lerajzolt kagyló azok közé tartozik, melyeket a conchiologia [= kagyló- és csigahéjakkal foglalkozó tudományág] balszájuaknak (bouche à gauche) s csavarjaikat (spira) balogoknak (sénestre) nevez (1882 Kossuth Lajos CD32).

2. (rég, irod) ’szerencsétlen, ügyetlen, félszeg 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás〉’ ❖ sete, mellyet itt [ti. a Dunántúlon] balognak [mondanak] (1815 Pálóczi Horváth Ádám C4107, 49) | Sándor szerencsére nem járt ilyen balog módon [ti. hogy férfi létére előbb lesz rosszul a hajón, mint a felesége]. Ha kóválygott is a feje, de azért ráért vigasztalni a feleségét (1882 Tóth Béla¹ C4259, 13) | nagy mezők fölött […] megrabolt, Balog utasként ballag át a hold (1918 Ady Endre C0537, 215) | hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok (1925 Kosztolányi Dezső 9359353, 20).

3. (/irod) ’együgyű, balga, buta 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás stb.〉’ ❖ balogúl Szent Ursuláról beszéllik, hogy tizen-egy ezer Szzet vélle a’ Hunnusok meg-öltek (1803 Perecsényi Nagy László C3475, 13) | vakmerőségnek ’s igen balog számitásnak tetszett nekem (1844 Életképek C0101, 435) | csak az bánt most, ha szerettem, Hogy balog volt minden tettem. Néha bárgyú képpel álltam, Hogy szavakra nem találtam (1922 József Attila CD01) | [Glück Laci] megjelenésében is rejlett valami vigasztaló. Nem azokban a balog kijelentésekben, melyet tett, hanem hangsúlyában (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 198) | együgyű és balog ember (1947 Rónay György ford.–Claudel 9573019, 122).

4. (rég, ritk) ’rosszindulatú, gonosz, ill. kedvezőtlen, szerencsétlen’ ❖ balog nézése van a sátán leányának, kit a minap a nép dühe ellen védelmeztél (1858 Kemény Zsigmond C2610, 96) | [a grófnő megtudta] Ágota nehéz helyzetének s balog állásának gyámanyja házánál okát (1859 Jósika Miklós C2427, 91).

5. (rég, ritk) ’törvényes házasságkötés nélkül létesített kapcsolatból származó 〈gyermek〉’ ❖ [Baldacci államtanácsos] a’ megholt Balassának baloggyermeke (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 22).

II. fn 3A1

1. (ritk/nyj) ’balkezes személy’ ❖ a vérerek ezen rendellenes lefutása balogoknál relative gyakrabban fordul elő s ez esetleg balkezűséget okozhat (1911 RévaiNagyLex. C5698, 505) | Van olyan hiedelem is, hogy a púposok és a balkezesek (balogok, seték) rontást hoznak környezetükre (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’bal kéz’ ❖ balogára paizst fzvén bajfélre rohanni, És a szembeszökt fentvel [= szöges dárdával] dönteni (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 9).

III. hsz 0 (ritk, nyj)

’bal kézzel(, ezért ügyetlenül, sután)’ ❖ A nagyapád szakálla, Balog addig tépegeted, Mig nem birod kezedet (1862 Vadrózsák C2827, 342) | balogol: balog üt (1862 Vadrózsák C2827, 492).

Vö. CzF. balog¹; ÉrtSz.; TESz. bal, sete; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.