bambusz fn és mn 4Abambu (rég)

I. fn

1. ’rendsz. rendkívül gyorsan igen magasra növő, a forró égöv alatt őshonos pázsitfű, amelynek a nádéra emlékeztető, vastag, erősen ízelt fásodó szára van’ ❖ A Bambus héjából való Papirosok (1798 Sándor István 7287090, 238) | A papirnemüek figyelemmel vizsgáltattak. A legvékonyabb a bambu fiatal hajtásából készül (1846 Hetilap CD61) | A kokusdiófán kivül alig adott a gondviselés a keleti meleg égövi tartományoknak hasznosabb növényt az óriás fánál, vagyis a bambusnál (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A bambusnak mintegy harmincz neme van, mellyek főkép Kelet-Indiában, de Nyugot-Indiában is, és Dél-Amerikában tenyésznek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A partokon a bambusz 30 m. magas, sürü erdőket alkot (1894 PallasLex. CD02) | Kovács István erdőtelki parkjában Hevesmegyében szinte úgy nőnek a bambuszok, mintha hazájukban lennének (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A ma élő bambuszok trópusi, szubtrópusi növények, de jó alkalmazkodó képességüknek és az európai nemesítőknek köszönhetően teljes mértékben télállók (1999 Új Könyvek CD29).

1a. (egysz-ban) (Növ) ’〈ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bambusz, a pázsitfűfélék családjának Bambusa nemzetsége (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 38) | bambusz (bambusznád) Bambusa (1998 Növényneveink C6120, 41).

1b. (egysz-ban) (ritk) ’ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve’ ❖ A sárga folyónak a keleti partja mocsáros, ott a bambusz közt sok gyík lakik, mik tátongó, százfogú fejeiket feltartják a vízből (1869 Jókai Mór CD18) | ingoványon, nádon, bambuszon keresztül csörtettünk, mint a tigris (1910 Laczkó Géza CD10).

2. ’ilyen növény kemény, de rugalmas, üreges szára, kül. mint építkezéshez, különféle tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag’ ❖ Valamennyiféle Kalapjok vagyon [a kínai embereknek], az mind Bambusból fonattatik (1798 Sándor István 7287090, 238) | [Szumátrán] a bennszülöttek házépitéshez fa helyett kizárólag bambust használnak (1858 Vasárnapi Újság CD56) | bambusszal fedett kunyhók (1904 Jókai Mór CD18) | A kosárfonásra a legalkalmasabb a fiatal fűzfavessző […], míg a spanyolnád, bambusz, szalma, drót ritkábban talál alkalmazásra (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 124) | A Szung-dinasztia korának legnagyobb haditechnikai vívmánya a puskapor […]. Papírba vagy bambuszba csomagolt puskaport használtak afféle tűzbombaként (1997 Új Könyvek CD29).

2a. (kissé rég) ’ebből a szárból való bot, pálca, ill. ezzel adott ütés’ ❖ mikint megy hatalmas bambusával és satelleseivel a’ falusi biró házukhoz (1842 Pesti Hírlap CD61) | Száz arany a markában annak az énekesnek, ki [a tuniszi bej] magas tetszését megnyeri. Száz bambus a talpára, a ki elveszti (1847 Jókai Mór 8209023, 415) | az ifju bambuszával a légbe hadonáz (1850 Pálffy Albert C3400, 6) | [Tutajos] legszívesebben használatba vette volna a nyelet az öregasszony szoknyáját illetőleg. Letette a bambuszt, és kirohant a kertbe (1956 Fekete István 9142001, 52).

II. mn

’ilyen növény szárából készült 〈tárgy〉’ ❖ Tíz darab ezeres került elő, s egy hosszú bambusz pipaszárból kétszáz darab százas (1890 Jókai Mór CD18) | bambusz-pánsípok (1930 ZeneiLex. CD49) | remek bambusz horgászbotok kerültek elő (1956 Bernáth Aurél 9052011, 185) | A nyolcféle, nagyon dekoratív bambusz falelemből, vastag bambuszoszlopok segítségével tetszőlegesen kialakítható, variálható térelválasztók kertben, télikertben, teraszon, sőt belső térben is remekül alkalmazhatók (2000 Lakáskultúra CD39) | bambusz ételhordó (2000 Lakáskultúra CD39).

J: bambusznád.

UB: -erdő.

ÖE: ~fa, ~ház, ~híd, ~kalap, ~kosár, ~kunyhó, ~liget, ~pálca, ~rügy, ~szék, ~ütés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

bambusz főnév és melléknév 4A
bambu 1A (rég)
I. főnév
1.
rendsz. rendkívül gyorsan igen magasra növő, a forró égöv alatt őshonos pázsitfű, amelynek a nádéra emlékeztető, vastag, erősen ízelt fásodó szára van
A Bambus héjából való Papirosok
(1798 Sándor István)
A papirnemüek figyelemmel vizsgáltattak. A legvékonyabb a bambu fiatal hajtásából készül
(1846 Hetilap)
A kokusdiófán kivül alig adott a gondviselés a keleti meleg égövi tartományoknak hasznosabb növényt az óriás fánál, vagyis a bambusnál
(1858 Vasárnapi Újság)
A bambusnak mintegy harmincz neme van, mellyek főkép Kelet-Indiában, de Nyugot-Indiában is, és Dél-Amerikában tenyésznek
(1858 Vasárnapi Újság)
A partokon a bambusz 30 m.méter magas, sürü erdőket alkot
(1894 PallasLex.)
Kovács István erdőtelki parkjában Hevesmegyében szinte úgy nőnek a bambuszok, mintha hazájukban lennének
(1932 Rapaics Rajmund)
A ma élő bambuszok trópusi, szubtrópusi növények, de jó alkalmazkodó képességüknek és az európai nemesítőknek köszönhetően teljes mértékben télállók
(1999 Új Könyvek)
1a. (egysz-ban) (Növ)
〈ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Bambusz, a pázsitfűfélék családjának Bambusa nemzetsége
(1926 TolnaiÚjLex.)
bambusz (bambusznád) Bambusa
(1998 Növényneveink)
1b. (egysz-ban) (ritk)
ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve
A sárga folyónak a keleti partja mocsáros, ott a bambusz közt sok gyík lakik, mik tátongó, százfogú fejeiket feltartják a vízből
(1869 Jókai Mór)
ingoványon, nádon, bambuszon keresztül csörtettünk, mint a tigris
(1910 Laczkó Géza)
2.
ilyen növény kemény, de rugalmas, üreges szára, kül. mint építkezéshez, különféle tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag
Valamennyiféle Kalapjok vagyon [a kínai embereknek], az mind Bambusból fonattatik
(1798 Sándor István)
[Szumátrán] a bennszülöttek házépitéshez fa helyett kizárólag bambust használnak
(1858 Vasárnapi Újság)
bambusszal fedett kunyhók
(1904 Jókai Mór)
A kosárfonásra a legalkalmasabb a fiatal fűzfavessző […], míg a spanyolnád, bambusz, szalma, drót ritkábban talál alkalmazásra
(1927 TolnaiÚjLex.)
A Szung-dinasztia korának legnagyobb haditechnikai vívmánya a puskapor […]. Papírba vagy bambuszba csomagolt puskaport használtak afféle tűzbombaként
(1997 Új Könyvek)
2a. (kissé rég)
ebből a szárból való bot, pálca, ill. ezzel adott ütés
mikint megy hatalmas bambusával és satelleseivel a’ falusi biró házukhoz
(1842 Pesti Hírlap)
Száz arany a markában annak az énekesnek, ki [a tuniszi bej] magas tetszését megnyeri. Száz bambus a talpára, a ki elveszti
(1847 Jókai Mór)
az ifju bambuszával a légbe hadonáz
(1850 Pálffy Albert)
[Tutajos] legszívesebben használatba vette volna a nyelet az öregasszony szoknyáját illetőleg. Letette a bambuszt, és kirohant a kertbe
(1956 Fekete István)
II. melléknév
ilyen növény szárából készült 〈tárgy〉
Tíz darab ezeres került elő, s egy hosszú bambusz pipaszárból kétszáz darab százas
(1890 Jókai Mór)
bambusz-pánsípok
(1930 ZeneiLex.)
remek bambusz horgászbotok kerültek elő
(1956 Bernáth Aurél)
A nyolcféle, nagyon dekoratív bambusz falelemből, vastag bambuszoszlopok segítségével tetszőlegesen kialakítható, variálható térelválasztók kertben, télikertben, teraszon, sőt belső térben is remekül alkalmazhatók
(2000 Lakáskultúra)
bambusz ételhordó
(2000 Lakáskultúra)
UB: -erdő
ÖE: bambuszfa, bambuszház, bambuszhíd, bambuszkalap, bambuszkosár, bambuszkunyhó, bambuszliget, bambuszpálca, bambuszrügy, bambuszszék, bambuszütés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások