banalitás fn 4A
1. ’mindennapi, hétköznapi, gyakr. kisszerű, jelentéktelen dolog, kül. esemény, történés, ill. vminek hétköznapi, megszokott volta’ ❖ Vacsora alatt eleinte banalitásokról volt szó (1887 Justh Zsigmond C2461, 112) | A hatszázéves székesegyház magasan állt a város fölött […]: mintha időkön és korokon át tartaná a város egyensúlyát, mint a megformált Eszme, amely messze láthatóan emelkedik ki e körülötte csámcsogó, halandó köznapi zűrzavarból, a város meghitt banalitásából (1934 Márai Sándor CD10) | Ami tegnap este történt – gondolta – az nem volt banalitás, tudtokon kívül történt. Csak rágondolt, már kimelegedett (1942 Bohuniczky Szefi 9063001, 92) | Sarolta egyrészt maga is jelentős személyiség. Példa a hősiesség nélküli heroizmusra, a köznapokban, banalitásokban megnyilvánuló emberi nagyságra (2000 Új Könyvek CD29).
2. ’az a tulajdonság, hogy vmi elcsépelt, elkoptatott, szokványos, ill. vminek ilyen volta’ ❖ Hát lehet ilyet kérdezni! Mi lelt? Istenem, hát lehet? A magam érzésvilága, az egész lelkem feldúlva és megszaggatva, oly messze esett e kérdés banalitásától (1911 Szomory Dezső CD10) | a zárdákban szőtt darabokban [ti. gobelinekben] sok az eredetiség s teljesen hiányzik belőlük a banalitás (1925 MűvészetiLex. C6812, 287) | A szavak banalitásának megfelel a filmművészetben a képek banalitása (1961 Földes Anna 9154004, 128) | az abszurd dráma sajátossága a banalitás, a közhelyszerűség dramaturgiai elvvé emelése (1990 Erdődy Edit CD53).
2a. ’elcsépelt, elkoptatott, közhelyes fordulat, megoldás, eszköz, ill. ilyenekkel élő, ilyenekre épülő szöveg, zene stb.’ ❖ Kötelességének tartja a megpróbáltatásnak is beillő részvétnyilatkozatok árját beteg öreg barátnőjétől elháritani, pedig maga is szinte rosszul lesz a sok banalitástól, mit végig kell hallgatnia (1883 Wohl Stefánia 8530004, 279) | Másnap megjelent a bevezetés. Egypár gorombasággal Tisza [Kálmán] ellen, köznapi banalitásokkal (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | A túlzott őszinteség vezet Mahlernél bőbeszédűséghez a deklamációban és dallambeli banalitásokhoz (1931 ZeneiLex. CD49) | a darabban minden a nézőtér felé van igazítva, az alakok és a cselekmény mögött nincs semmi, legfeljebb egy-két banalitás (1938 Schöpflin Aladár CD10) | S míg a hősök „ajkain bánatos mosoly révedez”, vagy „lelkükben izzó harag tombol”, és a legnagyobb banalitásokat szavalják, a műveletlen olvasó szíve beleszakad a gyönyörűségbe, hogy milyen költői élményben van része (1961 Földes Anna 9154003, 58).
2b. (jelzővel) ’közismert, nem eredeti, újat nem mondó kijelentés, megállapítás’ ❖ ők voltak, íme, akik Ibsenre nézve megillusztráltak egy kötelező irodalomtörténeti banalitást (1908 Bárdos Artúr CD10) | jogi banalitás (1994 Magyar Hírlap CD09) | Mindez történelmi banalitás, amelynek nyilvánvaló igazságát nem szünteti meg, hogy most éppen divatjamúltnak nyilváníttatott (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. ’az a tulajdonság, hogy vki (beszédében, gondolkodásában) nem eredeti, gyakr. jelentéktelen, kisstílű, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ Ejh, de banális, de unalmas vagy csontkezű, kaszás legény! […] De te, örök banalitásodban is, most ismét össze tudtad facsarni a mi szíveinket is (1901 Ady Endre C0535, 147) | Frappáns banalitás jellemezte leginkább: frappáns módon nem mondott semmit és az emberben mégis megrezdült valami (1957 Benedek István 9041007, 99) | Kádár szürkeségével, prózai középszerűségével, hihetetlen banalitásával hogyan lehetett összefüggésbe hozni életének drámai eseményeit? (1996 Magyar Hírlap CD09).
4. (Tört) ’a földesúrnak bizonyos berendezések üzemeltetésére való kizárólagos joga, ill. a jobbágyok által a földesúr számára ezek használatáért fizetett díj’ ❖ Banalitás: földesúri jövedék. A földesúr kizárólagos joga malom, szőlőprés, kenyérsütő kemence stb. üzemeltetésére, és a jobbágyok kötelezettsége, hogy megszabott díjért ezeket használják (1994 Rubicon CD17) | Az ún. banalitások arra kötelezték a parasztokat, hogy gabonájukat a földesúr malmában őröljék meg, sörüket az ő sörfőző házában készítsék el, kenyerüket az ő kemencéjében süssék, szőlőjüket az ő présházában préseljék (1997 Katus László CD17) | A jobbágyok földesúri terhei voltak: a dézsma (1351-től kilenced), robot (munkajáradék), ajándékok és a banalitások (földesúri monopóliumok, pl.: malom) (2000 Magyar Hírlap CD09).
Vö. IdSz.