bánda (6A) l. banda

banda fn 6Abánda (rég)

1. ’embereknek, kül. fiataloknak közös időtöltés, szórakozás céljából szerveződött, gyakr. sajátos, a külvilág törvényeitől eltérő belső szabályrendszert követő kisebb, viszonylag állandó összetételű (összetartó) csoportja’ ❖ bandástul az egész várost összekerengeljük (1813 Katona József C2505, 38) | Török Józsit – ki mégis itt van – ünnepélyesen látogatta meg a banda (1836 Tóth Péter 8491001, 45) | Külön [gyülekezik] a fehérnép is; bandák szerint a kortársak, akik együtt jártak iskolába, együtt a játszóba s egyszerre tűztek pártát; választott vezérükkel jönnek (1912 Malonyay Dezső CD07) | Délelőtt tizenegykor érettségizett le, az iskolaépület udvarán megvárta a banda három tagját, kik betürendben valamivel utána végeztek (1930 Márai Sándor 9421017, 9) | a Feri csakugyan olyan vezérféle volt a bandánkban. Legerősebb volt közöttünk, meg legderekabb is. Lányok, menyecskék koptatták utána a cipőjük sarkát (1954 Darvas József 9101013, 71) | bandákba verődött legények (1968 Bálint Sándor 9022002, 166).

1a. (vál) ’állatok csapata, csoportja, falkája’ ❖ A két ifjú hirtelen jobbra-balra vargabetűt csinált, s a [farkasokból álló,] hoppon maradt banda elrohant mellettük (1869 Jókai Mór CD18) | A majmok, utolsó hátvédeik kivételével, visszahúzódtak a hegygerincre és eltűntek szemeink elől. De nagy meglepetésünkre a völgy legközelebbi kanyarulatánál ismét szembekerültünk az egész bandával (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Nagyobb ügyesség kell a fenéken fekvő halak felszedéséhez. A vízben alábukva mindig a banda közepéből emeli ki a halfogó a halakat (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (Zene is) ’szórakoztató zenét, kül. cigány-, katona- v. vmely könnyűzenét játszó (hangszer)együttes, zenekar, ill. 〈zenés színházban:〉 a zenekari árokban játszóktól elkülönülten a színpadon zenélő, gyakr. alkalmi összeállítású (kis)együttes’ ❖ a’ Gyalog Regementeknél lésznek, a’ magok muzsikáló Bandái (1789 Gvadányi József C1925, 291) | E lakoma alatt az Egressy- és Biharyféle banda fölváltva működött (1846 Pesti Divatlap C5838, 159) | Nincs mulatság, bál, közlakoma czigányzene nélkűl. Egy prim hegedűs, két kontrás, egy brúgós, egy klarinétos, meg egy czimbalmos – s teljes a banda (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Bandának mondják a rézfúvó- és ütőhangszerek kórusát, azonkívül némely operában a színpadon működő második zenekart (1911 RévaiNagyLex. C5698, 535) | bandának nevezik […] a színpadi (többnyire fúvó-) zenekart is (aminő pl. Verdi Aidájában, Kodály Háry Jánosában stb. szerepel) (1930 ZeneiLex. CD49) | együtteseknek dolgozom. […] fellépéseket, műsorokat szervezek különböző bandáknak, ezen kívül meg még hangosítok is a koncerteken (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 20).

2a. (jelzőként) (kissé rég)(vhány) ilyen együttesnyi, zenekarnyi 〈zenész〉, ill. ritk. (vhány) ilyen együttes által játszott 〈zene〉’ ❖ Badacsonynál négy banda zene, „éljenek!” s megszámlálhatlan mozsarak ropogása hirdeté a dobogó keblü tisztelkedők magas örömét (1846 Pesti Divatlap C5839, 877) | Nagykunmadaras utcáin korán, az első kakasszó után, nagy muzsikával vonul keresztül egy banda barna zenész (1853 Jókai Mór CD18) | három banda czigány huzza féllábon (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Száz szép eladó [lány] jön Erdőben a bálon, Jön egy banda cigány, Téged muzsikáljon (1917 Szép Ernő 9665071, 134).

2b. (kissé rég) ’előadóművészekből álló (vándor)társulat’ ❖ Veszter bandája játszott a magyar szinházban, s egyszerre több s a szokottnál hangosb felkiáltások hallatszottak a földszintrül s karzatrul (1840 Széchenyi István CD1501) | a napsütéses Szicíliából felvetődik ide egy színészcsapat, egy szabad és kóbor banda (1908 Lengyel Menyhért CD10) | Azt mondták, elmennek erről a tájékról, már be is szegődtek egy cirkuszos bandába, avval fognak járni messze, faluról falura (1909 e. Kaffka Margit CD10) | A mutatványosokat, […] mind e furcsa és kacagtató mesterséget űző bandát Gerberga asszony parancsára az alsó várnép mulattatására rendelték (1925 Berde Mária 9047016, 19).

2c. (jelzőként) (rég) ’vhány ilyen társulatnyi 〈színész〉’ ❖ egy banda vándorkomédiás fogja magát produkálni a szinházteremben (1885 Jókai Mór C2313, 174) | hozatnék a számodra Párizsból […] egy banda komédiást egy nagy orkesztrummal (1892 Jókai Mór CD18).

3. (nyj) ’együtt szerződött (mezőgazdasági) munkásokból álló (kisebb) munkacsoport’ ❖ A lepedős czigányok többnyire aranyat mosnak; s évenként legalább egy unciát tartoznak mosni, 12 bandára vannak osztva (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Az aratás előtt egy héttel egy éjjel összehivtam az egész bandát s ott elhatároztuk, hogy […] a régi szerződéstől elállunk s ha ujat és jobbat nem köt velünk, nem aratunk (1902 Nagy Sándor 8327001, 43) | Az én bandámban első kaszás vót Gulácsi Jóska bácsi, én meg második kaszás lettem (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 133) | A banda létszáma, összetétele, munkamegosztása, szakismerete a vállalt munka fajtájához, neméhez igazodott. Az aratóbanda 6–10, a cséplőbanda 18–25, a kubikosbanda 6–12, a summásbanda 30–40 főből állhatott (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153008, 635).

4. (kissé rég) ’fegyveres (katonai) alakulat’ ❖ Hogy pedig […] A rendek begyűlének, Az ország tarka bandái Vélek felérkezének; Mindjárt az ország nagyjait, A had környűlállásait Elhagyván, más gond főzte (1791 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a különböző zászlóaljaknak vagy bandáknak különböző lobogójuk volt. Az egyenruha hiányát pótolták vele (1876 Salamon Ferenc CD57) | [Zsigmond] a várat 12.000 aranyért az ottlevő török csapatok kezére játszotta át. 1427-ben ugyanis újabb török bandák látogatták meg Szerbiát (1935 Bánlaky József CD16) | [Mátyás király] következetes kitartásának végül is sikerült a kisebb önálló cseh bandák javát, majd a külső politikai támasz nélkül maradt Giskrát is zsoldjába fogadnia (1939 Magyar művelődéstörténet CD43).

5. ’bűncselekmény(ek) elkövetésére összeállt, a társadalom egészétől elkülönülten, tartósan és szervezetten működő csoport’ ❖ a’ Lioni Kurir két gyilkossai is azon bandában [!] találtattanak-meg (1796 Magyar Kurír C0329, 699) | a hirhedett kalózvezér Benavides bandáját (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Villon korában, főképp a század derekán, jól szervezett rablóbandák járták az országutakat […]. Levéltári okmányok biztos tanúsága szerint ezek a bandák külön névvel, jelképpel, címerrel rendelkeztek (1957 Gyergyai Albert 9202010, 14) | nemzetközi kasszabetörő banda (1988 Lengyel Péter 9397005, 23) | drogkereskedő bandát (2000 Magyar Hírlap CD09).

5a. (minőségjelzővel v. birtokszóként) (pejor) ’〈(vmely meghatározó személy körül szerveződő,) ideológiailag, politikailag ellenséges v. megbélyegzett csoportosulás becsmérlő megnevezéseként〉’ ❖ Polgárok! nints többé Marát. A’ Haza’ Barátját, a’ Nép’ Barátját, és gyámolát meg-foſztotta életétl egy istentelen banda (1793 Magyar Hírmondó 7444093, 211) | Tudom én a közvéleményt tisztelni, […] de nem azt, melly felhevült karzatokon itélőleg harsog, vagy melly Dózsa söpredékiben vagy chartista bandákban dühöngő szélvészként mindent magával sodor (1843 Széchenyi István CD1501) | [a francia nacionalisták] egyformán szidják a radikális haladás híveit, a szabadkőműveseket, a liberálisokat, a zsidókat. Ilyen gyönyörű kis banda ez (1902 Ady Endre CD0801) | imádom azt az elbűvölő svádáju és tündökletesen intelligens Léon Daudet-t, aki egy szuszra gyalázza stricinek a halott Briand-t, szamárnak a köztársaság eleven elnökét és gyilkos bandának a kormányt, a rendőrséget, a kamarát (1936 Ignotus Pál 9271002, 262) | a királyi tekintély csorbítói – lásd Rákóczi és bandája – már régen a pogány török zsoldosaivá züllöttek (1981 Grendel Lajos 1060001, 15) | Rajk és áruló bandájának leleplezése (1996 Szakolczai Attila CD17).

6. (minőségjelzővel) (pejor) ’gyülevész, semmirekellő, hitvány népség’ ❖ az egéſz kép mutató bandát (1793 Sándor István 7287022, 172) | nem kell nekem az időt pénzt és egészséget rabló játékos banda (1830 Imre János 8195002, 28) | szükségük van rá (orvosi érdek! nagyképűség!), hogy engem félrevezessenek és most egy húron pendülnek, az egész összeesküvő banda (1937 Karinthy Frigyes 9309003, 220) | [Féja Géza] a polgárságot és bizonyos mértékig a kispolgárságot is aljas, pénzhajhászó bandának tartja (1958 Nagy Magda 2025130, 762) | Majd én megmutatom ennek a rohadt bandának (1989 Berkovits György 2039021, 69).

7. (Ját) ’〈ferbliben:〉 az a helyzet, hogy vkinek négy azonos színű lapja van, ill. ez a négy lap együtt’ ❖ Végre aztán egy óriási czukasszánál [ti. a játék pénzalapját megnövelő befizetésnél] beütött a banda (1882 Cu tumm! C1249, 61) | az ugynevezett „Banda”, vagy másként „Duna”, […] mind a négy lapnak egy és ugyanazon szinből lett összetétele (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 37) | Banda máskép Duna, a ferbli kártyajátékban az a figura, mikor a játékos négy egyforma színü kártyát kap a kezébe (1893 PallasLex. CD02) | A banda – 4 lap, ugyanabban a színben. A banda ereje a pontok összegétől függ (1984 JátékLex. C6594, 46).

Ö: arató~, betyár-, bűn~, cigány~, katona~, malac~, rabló~, rezes~; a -banda címszó alatt: betörő~, bűnöző~, csempész~, cséplő~, gengszter~, haramia~, kubikos~, summás~, tolvaj~, zsivány~.

ÖU: bányász~, gyerek~, kém~, leány~, magyar~, paraszt~, tűzoltó~, zene~.

ÖE: ~tag.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bánda lásd banda
banda főnév 6A
bánda 6A (rég)
1.
embereknek, kül. fiataloknak közös időtöltés, szórakozás céljából szerveződött, gyakr. sajátos, a külvilág törvényeitől eltérő belső szabályrendszert követő kisebb, viszonylag állandó összetételű (összetartó) csoportja
bandástul az egész várost összekerengeljük
(1813 Katona József)
Török Józsit – ki mégis itt van – ünnepélyesen látogatta meg a banda
(1836 Tóth Péter)
Külön [gyülekezik] a fehérnép is; bandák szerint a kortársak, akik együtt jártak iskolába, együtt a játszóba s egyszerre tűztek pártát; választott vezérükkel jönnek
(1912 Malonyay Dezső)
Délelőtt tizenegykor érettségizett le, az iskolaépület udvarán megvárta a banda három tagját, kik betürendben valamivel utána végeztek
(1930 Márai Sándor)
a Feri csakugyan olyan vezérféle volt a bandánkban. Legerősebb volt közöttünk, meg legderekabb is. Lányok, menyecskék koptatták utána a cipőjük sarkát
(1954 Darvas József)
bandákba verődött legények
(1968 Bálint Sándor)
1a. (vál)
állatok csapata, csoportja, falkája
A két ifjú hirtelen jobbra-balra vargabetűt csinált, s a [farkasokból álló,] hoppon maradt banda elrohant mellettük
(1869 Jókai Mór)
A majmok, utolsó hátvédeik kivételével, visszahúzódtak a hegygerincre és eltűntek szemeink elől. De nagy meglepetésünkre a völgy legközelebbi kanyarulatánál ismét szembekerültünk az egész bandával
(1929 Az állatok világa ford.)
Nagyobb ügyesség kell a fenéken fekvő halak felszedéséhez. A vízben alábukva mindig a banda közepéből emeli ki a halfogó a halakat
(1999 Magyar néprajz)
2. (Zene is)
szórakoztató zenét, kül. cigány-, katona- v. vmely könnyűzenét játszó (hangszer)együttes, zenekar, ill. 〈zenés színházban:〉 a zenekari árokban játszóktól elkülönülten a színpadon zenélő, gyakr. alkalmi összeállítású (kis)együttes
a’ Gyalog Regementeknél lésznek, a’ magok muzsikáló Bandái
(1789 Gvadányi József)
E lakoma alatt az Egressy- és Biharyféle banda fölváltva működött
(1846 Pesti Divatlap)
Nincs mulatság, bál, közlakoma czigányzene nélkűl. Egy prim hegedűs, két kontrás, egy brúgós, egy klarinétos, meg egy czimbalmos – s teljes a banda
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Bandának mondják a rézfúvó- és ütőhangszerek kórusát, azonkívül némely operában a színpadon működő második zenekart
(1911 RévaiNagyLex.)
bandának nevezik […] a színpadi (többnyire fúvó-) zenekart is (aminő pl.például Verdi Aidájában, Kodály Háry Jánosában stb.s a többi szerepel)
(1930 ZeneiLex.)
együtteseknek dolgozom. […] fellépéseket, műsorokat szervezek különböző bandáknak, ezen kívül meg még hangosítok is a koncerteken
(1989 Fel a kezekkel!)
2a. (jelzőként) (kissé rég)
(vhány) ilyen együttesnyi, zenekarnyi 〈zenész〉, ill. ritk. (vhány) ilyen együttes által játszott 〈zene〉
Badacsonynál négy banda zene, „éljenek!” s megszámlálhatlan mozsarak ropogása hirdeté a dobogó keblü tisztelkedők magas örömét
(1846 Pesti Divatlap)
Nagykunmadaras utcáin korán, az első kakasszó után, nagy muzsikával vonul keresztül egy banda barna zenész
(1853 Jókai Mór)
három banda czigány huzza féllábon
(1855 Vasárnapi Újság)
Száz szép eladó [lány] jön Erdőben a bálon, Jön egy banda cigány, Téged muzsikáljon
(1917 Szép Ernő)
2b. (kissé rég)
előadóművészekből álló (vándor)társulat
Veszter bandája játszott a magyar szinházban, s egyszerre több s a szokottnál hangosb felkiáltások hallatszottak a földszintrül s karzatrul
(1840 Széchenyi István)
a napsütéses Szicíliából felvetődik ide egy színészcsapat, egy szabad és kóbor banda
(1908 Lengyel Menyhért)
Azt mondták, elmennek erről a tájékról, már be is szegődtek egy cirkuszos bandába, avval fognak járni messze, faluról falura
(1909 e. Kaffka Margit)
A mutatványosokat, […] mind e furcsa és kacagtató mesterséget űző bandát Gerberga asszony parancsára az alsó várnép mulattatására rendelték
(1925 Berde Mária)
2c. (jelzőként) (rég)
vhány ilyen társulatnyi 〈színész〉
egy banda vándorkomédiás fogja magát produkálni a szinházteremben
(1885 Jókai Mór)
hozatnék a számodra Párizsból […] egy banda komédiást egy nagy orkesztrummal
(1892 Jókai Mór)
3. (nyj)
együtt szerződött (mezőgazdasági) munkásokból álló (kisebb) munkacsoport
A lepedős czigányok többnyire aranyat mosnak; s évenként legalább egy unciát tartoznak mosni, 12 bandára vannak osztva
(1857 Vasárnapi Újság)
Az aratás előtt egy héttel egy éjjel összehivtam az egész bandát s ott elhatároztuk, hogy […] a régi szerződéstől elállunk s ha ujat és jobbat nem köt velünk, nem aratunk
(1902 Nagy Sándor)
Az én bandámban első kaszás vót Gulácsi Jóska bácsi, én meg második kaszás lettem
(1935 Móricz Zsigmond)
A banda létszáma, összetétele, munkamegosztása, szakismerete a vállalt munka fajtájához, neméhez igazodott. Az aratóbanda 6–10, a cséplőbanda 18–25, a kubikosbanda 6–12, a summásbanda 30–40 főből állhatott
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
4. (kissé rég)
fegyveres (katonai) alakulat
Hogy pedig […] A rendek begyűlének, Az ország tarka bandái Vélek felérkezének; Mindjárt az ország nagyjait, A had környűlállásait Elhagyván, más gond főzte
(1791 Csokonai Vitéz Mihály)
a különböző zászlóaljaknak vagy bandáknak különböző lobogójuk volt. Az egyenruha hiányát pótolták vele
(1876 Salamon Ferenc)
[Zsigmond] a várat 12.000 aranyért az ottlevő török csapatok kezére játszotta át. 1427-ben ugyanis újabb török bandák látogatták meg Szerbiát
(1935 Bánlaky József)
[Mátyás király] következetes kitartásának végül is sikerült a kisebb önálló cseh bandák javát, majd a külső politikai támasz nélkül maradt Giskrát is zsoldjába fogadnia
(1939 Magyar művelődéstörténet)
5.
bűncselekmény(ek) elkövetésére összeállt, a társadalom egészétől elkülönülten, tartósan és szervezetten működő csoport
a’ Lioni Kurir két gyilkossai is azon bandában [!] találtattanak-meg
(1796 Magyar Kurír)
a hirhedett kalózvezér Benavides bandáját
(1857 Vasárnapi Újság)
Villon korában, főképp a század derekán, jól szervezett rablóbandák járták az országutakat […]. Levéltári okmányok biztos tanúsága szerint ezek a bandák külön névvel, jelképpel, címerrel rendelkeztek
(1957 Gyergyai Albert)
nemzetközi kasszabetörő banda
(1988 Lengyel Péter)
drogkereskedő bandát
(2000 Magyar Hírlap)
5a. (minőségjelzővel v. birtokszóként) (pejor)
(vmely meghatározó személy körül szerveződő,) ideológiailag, politikailag ellenséges v. megbélyegzett csoportosulás becsmérlő megnevezéseként〉
Polgárok! nints többé Marát. A’ Haza’ Barátját, a’ Nép’ Barátját, és gyámolát meg-foſztotta életétl egy istentelen banda
(1793 Magyar Hírmondó)
Tudom én a közvéleményt tisztelni, […] de nem azt, melly felhevült karzatokon itélőleg harsog, vagy melly Dózsa söpredékiben vagy chartista bandákban dühöngő szélvészként mindent magával sodor
(1843 Széchenyi István)
[a francia nacionalisták] egyformán szidják a radikális haladás híveit, a szabadkőműveseket, a liberálisokat, a zsidókat. Ilyen gyönyörű kis banda ez
(1902 Ady Endre)
imádom azt az elbűvölő svádáju és tündökletesen intelligens Léon Daudet-t, aki egy szuszra gyalázza stricinek a halott Briand-t, szamárnak a köztársaság eleven elnökét és gyilkos bandának a kormányt, a rendőrséget, a kamarát
(1936 Ignotus Pál)
a királyi tekintély csorbítói – lásd Rákóczi és bandája – már régen a pogány török zsoldosaivá züllöttek
(1981 Grendel Lajos)
Rajk és áruló bandájának leleplezése
(1996 Szakolczai Attila)
6. (minőségjelzővel) (pejor)
gyülevész, semmirekellő, hitvány népség
az egéſz kép mutató bandát
(1793 Sándor István)
nem kell nekem az időt pénzt és egészséget rabló játékos banda
(1830 Imre János)
szükségük van rá (orvosi érdek! nagyképűség!), hogy engem félrevezessenek és most egy húron pendülnek, az egész összeesküvő banda
(1937 Karinthy Frigyes)
[Féja Géza] a polgárságot és bizonyos mértékig a kispolgárságot is aljas, pénzhajhászó bandának tartja
(1958 Nagy Magda)
Majd én megmutatom ennek a rohadt bandának
(1989 Berkovits György)
7. (Ját)
〈ferbliben:〉 az a helyzet, hogy vkinek négy azonos színű lapja van, ill. ez a négy lap együtt
Végre aztán egy óriási czukasszánál [ti. a játék pénzalapját megnövelő befizetésnél] beütött a banda
(1882 Cu tumm!)
az ugynevezett „Banda”, vagy másként „Duna”, […] mind a négy lapnak egy és ugyanazon szinből lett összetétele
(1888 Porzsolt Kálmán)
Banda máskép Duna, a ferbli kártyajátékban az a figura, mikor a játékos négy egyforma színü kártyát kap a kezébe
(1893 PallasLex.)
A banda – 4 lap, ugyanabban a színben. A banda ereje a pontok összegétől függ
(1984 JátékLex.)
ÖU: bányászbanda, gyerekbanda, kémbanda, leánybanda, magyarbanda, parasztbanda, tűzoltóbanda, zenebanda
ÖE: bandatag
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások