agrár- (előtagként)

1. ’mezőgazdasággal, kül. földműveléssel foglalkozó, ill. mezőgazdasági termékeket előállító, feldolgozó’ ❖ ‖ agrárágazat fn 3A2 | A magyar gazdaság és az agrárágazat helyzete szétválaszthatatlan, a mezőgazdaság megszilárdítása nélkül nem stabilizálható gazdaságunk egésze sem (1995 Figyelő CD2601) ‖ agrárgazdaság fn 3A8 | A szovjet mezőgazdasági termelés és agrárgazdaság fejlődéstörténetét vizsgálva (1959 Garamvölgyi Károly C7065, [1]) | Az agrárgazdaság nemzetgazdasági jelentősége Közép- és Kelet-Európában ma lényegesen nagyobb, mint a kontinens nyugati részében (1996 Figyelő CD2601) ‖ agrárlakosság fn 3A8 | Fenntartható-e olyan állapot, amely az ország 4.4 milliónyi agrárlakosságának mintegy 70 százalékát koldussorsra kárhoztatja? (1937 Takács József 2045042, 148) | Művelhető területünkhöz viszonyítva, agrárlakosságunk száma igen nagy, egyike a legnagyobbaknak Európában (1947 Adorján János 2055006, 41) | [A Horthy-korszakban] az agrárlakosság számaránya 50% alá süllyedt, de ez alig változtatott a gazdaság agrárjellegén (1993 A magyarság kézikönyve CD06) ‖ agrárnépesség fn 3B8 | vagyontalan agrárnépesség (1937 Takács József 2045042, 147) | A harmincas évek derekán Martonvásár lakosságának háromnegyedét az agrárnépesség alkotja (egyharmada földműves, egyharmada napszámos, tíz százaléka uradalmi alkalmazott) (2000 Hornyák Mária CD36) ‖ agrártermelés fn 4B | Gazdaságilag agrártermelésünk szempontjából látszik problémának Romániának a monarchiához csatolása (1917 Fenyő Miksa CD10) | A 3 milliónyi, a gazdasági körforgáson kívül maradó agrárszegénység problémájának a megoldását az iparosodás egymagában nem biztosítja, az agrártermelés átszervezése nélkül ez a kérdés meg nem oldható (1937 Kemény György 2045040, 132) | Az agrártermelés föllendülését remélik a kolhozrendszer átszervezésétől, a földterületek magánkézbe adásától is (1991 Heti Világgazdaság 2014009, 18).

1a. ’a mezőgazdasági termeléssel, ill. a mezőgazdasággal mint gazdasági ágazattal kapcs., azzal összefüggő’ ❖ ‖ agráripari mn 16A | [a japán vámkedvezmények] kibővítése, elsősorban az agráripari termékeinkre (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az agráripari szektor foglalkoztatja a munkaképes korú népesség negyedét (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ agrárpiac fn 3A (Ker, Közg) | Magyarország nem csupán az agrárpiacok megszerzésére törekszik, de egyúttal az EU-tagállamok számára piacot is jelent (1995 Magyar Hírlap CD09) | a kamara főtitkára szerint dúl a vadkapitalizmus – az állam pedig az agrárpiac passzív szereplőjévé vált (1996 Figyelő CD2601) ‖ agrártámogatás fn 4A | a magyar agrártámogatások összegét 1992-ben 40 milliárd forintra emelték fel a korábbiakban tervezett csökkentéssel szemben (1992 Rácz Margit–Kiss Judit 2017003, 22) | A jövőben várhatóan csak az kaphat agrártámogatást, aki agrárkamarai tag, és kiváltotta a termelői igazolványt (1996 Figyelő CD2601) ‖ agrárválság fn 3A8 (Közg) | a szibériai termelés óriási arányai egy más, új agrárválsággal fenyegethetnék Oroszországot, a mezőgazdasági túltermeléssel (1915 Feleky Géza CD10) | Az ipari válság valószínűleg […] mélyíteni fogja az agrárválságot és a fokozódó agrárválság csökkenti a keresletet az ipari termékek iránt (1958 Népszabadság máj. 22. C1499, 3) | A gazdasági életben […] a gabonaárak század végi zuhanása és a sorozatos természeti csapások agrárválságot okoztak (1974 Gaál László CD30).

1b. ’a mezőgazdaságban termelt’ ❖ ‖ agráráru fn 1A (rendsz. tbsz-ban) | [az ipari termékek] mindenféle korlátozás nélkül találhatnak vevőre a régió piacain […], a magyar forgalom negyedét kitevő agráráruk előtt azonban számos akadály tornyosul (1999 Figyelő CD2601) ‖ agrártermék fn 3B (rendsz. tbsz-ban) | a lengyel gazdaság agrártermékekben jórészt Oroszországra volt utalva, viszont ipari exportjának túlnyomó része Oroszországba irányult (1916 Fenyő Miksa CD10) | [A Monarchia zárt piacrendszerében] Magyarország biztos piacot talált agrártermékei, Ausztria és a hozzá tartozó tartományok pedig iparcikkei számára (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1c. ’a mezőgazdasági termék(ek)kel kapcs.’ ❖ ‖ agrárbehozatal fn 4A (Ker, Közg) | [az osztrák iparnak érdeke,] hogy Magyarországon ipar ne fejlődjék, sőt ne fejlődjék jobban a mezőgazdaság sem, úgyhogy a magyar mezei termékek mellett még elkeljen egy kis balkáni származású agrárbehozatal is (1913 Ignotus CD10) | a termékeny feketeföldek ellenére Ukrajna egyelőre agrárbehozatalra szorul (1991 Heti Világgazdaság 2014009, 18) ‖ agrárexport fn 3A1 (Ker, Közg) | Sürget az ország élelmezésének emberibbé tétele, az agrárexport fokozása (1947 Adorján János 2055006, 42) | a 80-as évek végére a magyar agrárexportnak több mint ⅓-a értékesült az EK-országokban (1992 Rácz Margit–Kiss Judit 2017003, 21) ‖ agrárimport fn 3A1 (Ker, Közg) | Magyarország részesedése Németország agrárimportjában a tavalyi évben meghaladta az 1 százalékot (1995 Magyar Hírlap CD09) | [az Egyesült Államok] 100 százalékos beviteli illetékkel terheli az Európai Unióból (EU) érkező agrárimport egy jelentős szeletét (1999 Figyelő CD2601) ‖ agrárkivitel fn 4B (Ker, Közg) | az ipar felvirágoztával a mezőgazdasági áru kelendősége is növekedne. Különben számítani lehet arra is, hogy Ausztria nem bírná sokáig a magyar agrárkivitel visszaszorítását (1912 Boross László CD10) | a magyar agrárkivitel 56 százaléka az OECD, 48 százaléka pedig az EU országaiban talált piacra (1997 Figyelő CD2601) ‖ agrárvám fn 3A1 (rendsz. tbsz-ban) (Ker, Közg) | Az agrárvámoknak is aránylag több hasznát veszi Ausztria, mely belterjesebb gazdaságot űzvén, drágább földön, drágább munkával, drágábban termel s nehezebben bírja a külföldi nyerstermelő államok versenyét, mint a magyar (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Az agrárvámok emelése […] a mediterrán és szubtrópusi országokból származó zöldségek árát is emelni fogja (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈politikai, jogi, tudományos stb. szempontból〉 a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó’ ❖ ‖ agrároktatás fn 4A | A kiegészítő normatív támogatás összegét az orvosképzés és az agrároktatás, a többi felsőoktatási intézménytől eltérő feladataira kívánják fordítani (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ agrárpolitika fn 6A | Agrár-politika (mezőgazdasági). Tágabb értelemben felöleli mindama törvényhozási és kormányi vagy hatósági intézkedéseket, melyek a mezőgazdaságra és az ebben elfoglalt vagy érdekelt osztályokra vonatkoznak, […] és célja a mezőgazdasági érdek előmozdítása (1893 PallasLex. CD02) | fejest ugrottam az agrárpolitikába, azzal a gondolattal, hogy egészen másképp fogom csinálni, mint elődeim (1923 Károlyi Mihály 9311001, 45) | A termelőszövetkezeti parasztok életszínvonala a kommunista agrárpolitika következtében 1952-re olyan mélyre süllyedt, hogy […] elmaradt a 19. századi jobbágyokétól is (1991 Pelle János 2038003, 27) ‖ agrárpolitikus fn 4A | talán azt hiszik, hogy agrárpolitikusaink (Apponyi uramék) fogják őket az áldás és béke légkörébe bevezetni? (1884 A magyar munkásmozgalom története C4917, 504) | vezető agrárpolitikusaink még most sem akarják levonni a tanulságot s a kevés munkaerőt igénylő külterjes gazdálkodást, a gabonatermelést erőltetik (1937 Takács József 2045042, 147) | Darányi Ignác volt a földmívelésügyi miniszter, akit méltán tekinthetünk a dualista korszak meghatározó jelentőségű, kiemelkedő agrárpolitikusának (1990 Sipos Béla CD30) ‖ agrártudomány fn 4A (gyakr. tbsz-ban) | azokra a hiányosságokra mutatott rá, amelyek hátráltatják az agrártudományok fejlődését (1950 Szabad Nép dec. 19. C4873, 1) | A kérdéses jelenségek […] – bár a mezőgazdasági termelés során merülnek fel és elsősorban ahhoz kötődnek – jellegüknél fogva már nem a természettudományokra alapozó agrártudomány „hatókörébe” tartoznak (1975 Balla Gábor Tamás 2056010, 96) | Hazánkban az agrártudományok rendszeres oktatása 1920-ban a Budapesti Tudományegyetem Közgazdasági Karán kezdődött (2000 Hornyák Mária CD36).

2a. ’mezőgazdasági tudományokat, szakismeretet oktató’ ❖ ‖ agráregyetem fn 3B (tulajdonnévként, ill. tulajdonnév részeként is) | parasztifjakat az Agráregyetemre (1947 Képes Szabad Föld máj. 18. C0229, 2) | A szövetkezetben négy agráregyetemet végzett szakember irányítja a munkát (1960 Magyar Nemzet okt. 23. C0355, 3) | a Pannon Agráregyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kara (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ agrárfőiskola fn 6A | jártam a kaposvári agrárfőiskolára (1995 Magyar Hírlap CD09) | A regionális igényekhez elsősorban az agrárfőiskolák és -egyetemek igazították képzésüket (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’mezőgazdasági végzettségű’ ❖ ‖ agrárértelmiség fn 3B8 | a magyar agrárértelmiség mintegy kétszáz képviselője előtt […] a földművelésügyi miniszter első helyettese mondott beszédet (1958 Magyar Nemzet szept. 2. C0354, 7) | A felsőfokú végzettségűek közül általában a fiatal agrárértelmiséget és a főiskolát végzett műszaki értelmiséget sújtja az elhelyezkedés nehézsége (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ agrármérnök fn 3C8 | szervezzék meg a fiatal agrármérnökök tapasztalatcseréjét (1959 Magyar Nemzet aug. 26. C4798, 3) | [A szakszövetkezetben] tanfolyamokat szerveztek a modern gazdasági ismeretek továbbadására, a szövetkezet szakemberei – agrármérnökök, növényvédő szakemberek – segítették a tagi gazdaságokat (2000 Magyar néprajz CD47).

3. ’a mezőgazdaságon, ill. az arra jellemző termelési és tulajdonviszonyokon alapuló 〈gazdasági-társadalmi berendezkedésű állam, ország〉’ ❖ ‖ agrárállam fn 3A (Közg) | Magyarország még most is agrárállam, de tekintve a nagy haladást, mit a folyó század második felében épp a mezőgazdaság terén tett, egyúttal agrárkulturállam (1897 PallasLex. CD02) | Az agrárállamok iparosodása és a tökéletesedő ipari termelés mind súlyosabb formában robbantotta ki ezeket a [világháborúhoz vezető túltermelési] válságokat (1935 Németh László² 9485058, 26) | [Írország] elmaradott agrárállamból Európa egyik leggazdagabb országa lett (2000 Figyelő CD2601) ‖ agrárország fn 3A | agrárország lévén – tíz év után és a maihoz hasonló agrárválságban végre már kezdeni kellett valamit [a földművelésügyi tárcával] (1931 Zsolt Béla 9807013, 13) | Magyarország már nem nevezhető agrárországnak, hanem mint agráripari állam közbenső helyen áll a típikusan agrárjellegű és az indusztrializált országok között (1937 Kemény György 2045040, 130) | [Izrael,] az ugyan intenzív mezőgazdaságú, de korántsem agrárország tavaly közel ötmillió dollárnyi mezőgazdasági terméket exportált Magyarországra (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈politikai v. gazdasági szempontból〉 a mezőgazdaságon belüli (termelési v. tulajdon)viszonyok (meg)változ(tat)ását célzó, ill. eredményező 〈eszme, esemény, folyamat stb.〉’ ❖ ‖ agrárátalakulás fn 4A (Pol) | Az új magyar demokratikus agrárátalakulás első nagy fejezetét: a földreformot […] lezártuk (1947 Szabad Föld dec. 25. C1537, 2) | Az elhúzódó agrárátalakulás romjain intézményesült káosz […] továbbra sem ígér gyors és tartós növekedést a mezőgazdaságban (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ agrárdemonstráció fn 1A (sajtó) | A miniszterelnök az agrárdemonstráció kapcsán elmondta: a kormány kész tárgyalni az őstermelők képviselőivel (1997 Magyar Hírlap CD09) | Az idei támogatási rendszer nem népszerű a gazdák széles tömegei körében, szakértők agrárdemonstrációk sorozatát jósolják a közeljövőben (2000 Figyelő CD2601) ‖ agrármozgalom fn 7A (Pol v. Tört) | Agrármozgalom, l. Agrár-politika (1893 PallasLex. CD02) | a francia gazdák is kivánják a németek részvételét a nemzetközi agrármozgalomban (1921 Budapesti Hírlap júl. 22. C4709, 3) | a Szociáldemokrata Párt nem értette meg a parasztság földigényét. Többek között ezzel magyarázható, hogy nem jött létre igazi akcióegység a munkás- és az agrármozgalmak között (1993 A magyarság kézikönyve CD06) ‖ agrárreform fn 3A1 (Pol) | Sztolypin, mint miniszterelnök már első gazdaságpolitikai beszédében az agrárreform végrehajtását vallja a kormány legfőbb feladatának (1915 Feleky Géza CD10) | 1990 után agrárreform nélküli földosztás valósult meg (1997 Magyar Hírlap CD09).