bántódás fn 4A

1. (rendsz. birtokszóként, tagadó szerkezetben) ’vkit, vmit bosszúból, büntetésből stb. érő támadás, (testi) sértés’ ❖ nem léſzen ſemmi bántódástok (1790 Péczeli József 7267001, XV) | Nem történik semmi bántódásod (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | az a haszontalan eb akár az egész pecsenyét kilophatja a lábosból, azért még sem esik bántódása (1898 Kincs István C2642, 186) | az ura vétke miatt mennyi bántódás érte az emberektől (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 98) | [Hódmezővásárhelyen] az ’56-os forradalom alatt senkinek sem esett bántódása, a megtorlás mégis széles körű volt (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vkinek az önérzetén esett sérelem’ ❖ hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti, Illy nagy bántódását el-nem felejtheti (1777 Kónyi János 7190025, 2) | a palócz minden bántódásásért egész éven át e napon [ti. Demeter napján] vesz elégtételt (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [Anna asszony] megbocsátott, de elfelejteni azért nem mindig lehet a bántódásokat (1970 Moyzes Ilona 2042009, 191) | Sokféle feldolgozatlan bántódás, ha tetszik, túlérzékenység van bennem (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (/irod) ’annak a személynek az érzelmi, hangulati állapota, akit vmely méltánytalanság, méltatlanság, sértés, igazságtalanság ért’ ❖ ami némileg megnyugtatott, keménységem elkövetése által okozott (talán) bántódásában, az volt, hogy a férfi hamar talál kárpótlást (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 194) | [Petőfi] bántódásait, jogos szitkozódásait annyi megaláztatás miatt, színészkedésnek tartották (1910 Ady Endre CD0801) | Marci szívében dohogott tovább a bántódás és a keserűség (1932 Szász Géza CD10) | Mihály elpirult, arca talán ingerülten meg is rándult kissé; bántódását sohasem tudta ügyesen palástolni (1939 Sőtér István 9613005, 43).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

bántódás főnév 4A
1. (rendsz. birtokszóként, tagadó szerkezetben)
vkit, vmit bosszúból, büntetésből stb. érő támadás, (testi) sértés
nem léſzen ſemmi bántódástok
(1790 Péczeli József)
Nem történik semmi bántódásod
(1881 Mikszáth Kálmán)
az a haszontalan eb akár az egész pecsenyét kilophatja a lábosból, azért még sem esik bántódása
(1898 Kincs István)
az ura vétke miatt mennyi bántódás érte az emberektől
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
[Hódmezővásárhelyen] az ’56-os forradalom alatt senkinek sem esett bántódása, a megtorlás mégis széles körű volt
(2000 Magyar Hírlap)
2.
vkinek az önérzetén esett sérelem
hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti, Illy nagy bántódását el-nem felejtheti
(1777 Kónyi János)
a palócz minden bántódásásért egész éven át e napon [ti. Demeter napján] vesz elégtételt
(1854 Vasárnapi Újság)
[Anna asszony] megbocsátott, de elfelejteni azért nem mindig lehet a bántódásokat
(1970 Moyzes Ilona)
Sokféle feldolgozatlan bántódás, ha tetszik, túlérzékenység van bennem
(1998 Magyar Hírlap)
3. (/irod)
annak a személynek az érzelmi, hangulati állapota, akit vmely méltánytalanság, méltatlanság, sértés, igazságtalanság ért
ami némileg megnyugtatott, keménységem elkövetése által okozott (talán) bántódásában, az volt, hogy a férfi hamar talál kárpótlást
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
[Petőfi] bántódásait, jogos szitkozódásait annyi megaláztatás miatt, színészkedésnek tartották
(1910 Ady Endre)
Marci szívében dohogott tovább a bántódás és a keserűség
(1932 Szász Géza)
Mihály elpirult, arca talán ingerülten meg is rándult kissé; bántódását sohasem tudta ügyesen palástolni
(1939 Sőtér István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások