bánya¹ fn 6A
1. ’hasznosítható ásványi nyersanyag(ok) lelőhelyén ezek kitermelését végző üzem (tevékenysége), ill. az a (föld alatti) térség, ahol ezen tevékenység folyik’ ❖ apró tályagokat ſokáig lehet a’ tdben hordozni; hordozzák-is azok, a’ kik […] a’ bányákban, iſtompoknál [ti. az ércek aprítására való zúzdáknál], kohóknál, a’ próba, és a’ válaſztó házban naponként forognak (1776 Rácz Sámuel 7278016, 82) | a’ Bányák fenekénn-is annál sürübb a’ levegö, mennél méljebbek (1791 Jeney György 7157003, 148) | Bányáinak jövedelme az utóbbi időkben képtelen növekedett (1843 Wesselényi Miklós C4686, 158) | szívatjuk ki a bányából a mérges levegőt (1918 Móra Ferenc 9459007, 136) | a szerződést úgy akarja megkötni az öreg úr, hogy legalább százhúszezer pengő előleget kapjon, mert úgylátszik ezzel akarja finanszírozni a bányát (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 200) | [az] újtípusú munkás alakja mára az ország minden üzemében és bányájában s más nagy munkatelepén felbukkant (1955 Nagy István⁴ 9471002, 145) | [az erőmű] szénellátását biztosító bánya 2002-ig kimerül (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’ezt a tevékenységet végző üzem mint gazdasági egység v. intézmény’ ❖ A mult héten egész sereg bánya tette közzé az 1920/21. évről szóló számadását (1921 Népszava 2136001, 4) | Morgolódtak bizony, hogy miért nem a bánya hozatja rendbe az iskolát, annak a dolga volna (1956 Bárány Tamás 9029002, 141) | Tata víznyerő bázisa csökkent, ezért a bánya a várost kutak létesítésével és bizonyos pénzösszeggel kárpótolta (1995 Természet Világa CD50).
1b. (rég) ’bányászat mint iparág’ ❖ a’ bánya fontos iparág M. országra nézve, melyből 6,000 000 p. ftnyi értékü jövedelem neveli a’ nemzet gazdagságát (1848 Vasárnapi Újság 8672001, 109) | birtok, termelés, állattenyésztés, bánya, ipar, vízierő, erdő, iskola, egyház, vasút, bank, szövetkezet, tisztviselő – [Buday Lászlónak] semmi sem kerülte el a figyelmét (1921 Zsadányi Henrik CD10).
2. (kissé rég) ’anyagi v. szellemi javak gazdag lelőhelye; aranybánya, kincsesbánya’ ❖ a’ mi édes Anyai Nyelvünk – egy gazdag bányája az Archaeológiai esméreteknek (1817 Kolmár József¹ C4108, 17) | [a kötetben] az ismereteknek, a jó izlésnek és a mai idő irányeszméinek egész bányája rejlik (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a parasztnyelvet] shakespearei szókincsünk bányájának tekintem (1917 Kosztolányi Dezső CD10) | [Ady] versei idézetek bányái lettek a legellentétesebb hiteket valló ajkakon (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 177).
2a. (rég, ritk) ’vmilyen jelenségek gyűjtőhelye, tárháza’ ❖ A’ mi állapotunk […] nyomorúságok’ bányája (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 30).
Ö: agyag~, arany~, kincses~, magán-; a -bánya címszó alatt: bauxit~, bazalt~, ezüst~, gyémánt~, homok~, kavics~, kő~, kőszén~, mészkő~, ólom~, réz~, só~, szén~, urán~, vas~.
UB: -térkép.
ÖU: érc~, homokkő~, kéneső~, kénkő~, márvány~, ón~, opál~, pala~, pirit~, részvény~, sóder~, szemét~.
ÖE: ~adó, ~akna, ~alagút, ~báró, ~bezárás, ~bíró, ~bíróság, ~birtokos, ~csipa, ~élet, ~ér, ~felügyelő, ~fenntartás, ~hely, ~hivatal, ~homok, ~igazgatás, ~igazgató, ~járás, ~jövedelem, ~kamara, ~katasztrófa, ~kincs, ~kő, ~kristály, ~mérés, ~munka, ~mű, ~pásztor, ~polgár, ~rész, ~részvény, ~robbanás, ~szellem, ~tanácsos, ~társaság, ~társulat, ~tisztviselő, ~törvény, ~tulajdonos, ~tűz, ~ügy, ~üreg, ~üzem, ~vállalat, ~vám.
Vö. CzF. bánya[¹]; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bánya¹; ÉKsz. bánya¹; SzT.; ÚMTsz.