agrárváros fn 4A

1. (vál) ’〈a kereskedő-, ill. iparvárossal szembeállítva:〉 olyan város, amelyben a lakosok zöme mezőgazdasággal (is) foglalkozik’ ❖ Az új Szegednek nyilván az lett volna a feladata, hogy irányító agrárvárossá nőjön. Arra volt hivatva, hogy a déli Alföld népéletének, agráréletének középpontjává emelkedjék (1937 Féja Géza 9138005, 242) | Agrárvárosnak tekinthetők a történelem legrégibb városai, amelyek Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína folyóvölgyeiben, oázisaiban jöttek létre (1977 NéprajziLex. CD47) | három várostípus különböztethető meg. Az agrárváros legtöbb lakója mezőgazdasággal is foglalkozott az ipar mellett vagy anélkül. […] Az ipari és kereskedővárosok egy helyi fogyasztási körzet központjai voltak (1993 Zimányi Vera CD17).

2. (ritk, Tört) ’jogilag a szabad királyi város és a földesúri község között álló, korlátozott városi kiváltságokkal felruházott nagyobb (falusias) település; mezőváros’ ❖ [a kasszicizmus idején alakult ki] a földesúri hatalom alatt álló agrárváros, Makó [városképe] (1928 Szekfű Gyula CD42) | A mezővárosok (agrárvárosok) elsősorban a távolsági kereskedelem és a szolgáltatóipar centrumai voltak […]. Az ilyen földesúri „városok” piacjogot kaptak uruktól, idővel a bírót és a tisztviselőket is szabadon választották (1993 Gunst Péter CD17).

Vö. ÉKsz.

agrárváros főnév 4A
1. (vál)
〈a kereskedő-, ill. iparvárossal szembeállítva:〉 olyan város, amelyben a lakosok zöme mezőgazdasággal (is) foglalkozik
Az új Szegednek nyilván az lett volna a feladata, hogy irányító agrárvárossá nőjön. Arra volt hivatva, hogy a déli Alföld népéletének, agráréletének középpontjává emelkedjék
(1937 Féja Géza)
Agrárvárosnak tekinthetők a történelem legrégibb városai, amelyek Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína folyóvölgyeiben, oázisaiban jöttek létre
(1977 NéprajziLex.)
három várostípus különböztethető meg. Az agrárváros legtöbb lakója mezőgazdasággal is foglalkozott az ipar mellett vagy anélkül. […] Az ipari és kereskedővárosok egy helyi fogyasztási körzet központjai voltak
(1993 Zimányi Vera)
2. (ritk, Tört)
jogilag a szabad királyi város és a földesúri község között álló, korlátozott városi kiváltságokkal felruházott nagyobb (falusias) település; mezőváros
[a kasszicizmus idején alakult ki] a földesúri hatalom alatt álló agrárváros, Makó [városképe]
(1928 Szekfű Gyula)
A mezővárosok (agrárvárosok) elsősorban a távolsági kereskedelem és a szolgáltatóipar centrumai voltak […]. Az ilyen földesúri „városok” piacjogot kaptak uruktól, idővel a bírót és a tisztviselőket is szabadon választották
(1993 Gunst Péter)
Vö. ÉKsz.

Beállítások