barátcsuha fn 6A (kissé rég)

(vastag, durva posztóból varrt) szerzetesi ruha (mint a szerzetesi élet jelképe)’ ❖ [Kálmán] táborában, harczosok sorában, Nősereg jár, kél barátcsuhában (1847 Garay János C1809, 126) | a leány nem akart róla tudni, [Búbek György] elbúsulta magát, megint felöltötte a barátcsuhát; paulinus barát lett belőle (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A francia rendőr úgy szaglászta ki a barát-csuhába bujtatott tolvajt, hogy feltűnt neki az álbarát szőrös karja, s mint finom észlelőnek eszébe jutott, hogy ha a barát barát volna: a daróc öltönytől rég elkopott volna karjain a szőr (1881 Mikszáth Kálmán 8312103, 94) | szikár alakján krémfehér barátcsuha ráncosodott, fehér zsinórövén hatalmas papírvágó fityegett (1918 Barna József CD10) | pózos vallásosságában és barátcsuhába való vágyásában (1936 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [a bosnyák ferencesek] hozzászoktak ahhoz, hogy barátcsuha helyett – amely rögtön felhívta a törökök figyelmét arra, hogy a viselője „hitetlen” egyházi ember – világi ruhában járjanak (2000 Tóth István György CD58).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

barátcsuha főnév 6A (kissé rég)
(vastag, durva posztóból varrt) szerzetesi ruha (mint a szerzetesi élet jelképe)
[Kálmán] táborában, harczosok sorában, Nősereg jár, kél barátcsuhában
(1847 Garay János)
a leány nem akart róla tudni, [Búbek György] elbúsulta magát, megint felöltötte a barátcsuhát; paulinus barát lett belőle
(1856 Vasárnapi Újság)
A francia rendőr úgy szaglászta ki a barát-csuhába bujtatott tolvajt, hogy feltűnt neki az álbarát szőrös karja, s mint finom észlelőnek eszébe jutott, hogy ha a barát barát volna: a daróc öltönytől rég elkopott volna karjain a szőr
(1881 Mikszáth Kálmán)
szikár alakján krémfehér barátcsuha ráncosodott, fehér zsinórövén hatalmas papírvágó fityegett
(1918 Barna József)
pózos vallásosságában és barátcsuhába való vágyásában
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
[a bosnyák ferencesek] hozzászoktak ahhoz, hogy barátcsuha helyett – amely rögtön felhívta a törökök figyelmét arra, hogy a viselője „hitetlen” egyházi ember – világi ruhában járjanak
(2000 Tóth István György)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások