barkás¹ mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’olyan 〈fa〉, amelynek a virágzata barka’ ❖ Barkás: Hispidus, hirtus, hirsutus, vel julos habens (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 139) | A’ barkás fákkal bővelkedő erdőkbül […] barkákat viszünk haza (1835 Vajda Péter C4660, 143) | Fenyvesek és barkás fák alkotta erdők körül elporzás idején néha egész virágpor-felhő lebeg (1912 RévaiNagyLex. C5702, 427) | [az ún. T-betűs pávaszem hernyói] főleg bükkön, de más barkás fák lombozatán is táplálkoznak (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1a. ’barkával borított 〈(fűz)ág〉, ill. virágba borult 〈fűzfa〉’ ❖ A pereszlének tövére borókát, puszpángot s barkás fűzgalyakat kötöznek (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Szépséges Balaton! A te barkás füzeid, a te susogó nádasod […] gyógyitója az én beteg lelkemnek (1892 Babay Kálmán C0693, 7) | barkásfűzön kék pántlikám (1954 Páskándi Géza 9516016, 57) | A virágvasárnap hazavitt szentelt barkát a nép nagyon sokféle célra használta. Lenyelésével és elégetésével gyógyítottak. A barkás ággal vesszőzve varázsoltak (1990 Magyar néprajz CD47).

1b. ’barkát alkotó, barkában álló 〈virág(zat)〉’ ❖ a nyírfának, nyárfának és fűzfának a termő-virágzata is barkás (1893 PallasLex. CD02) | A szelídgesztenye a barkás virágú fák közé tartozik (1938 Főző Géza CD52).

2. (rég) ’bolyhos, bársonyos felületű 〈szövet〉’ ❖ Az ászári görög boltos jó pénzért oly szép sötétkék barkás posztót adott, hogy öröm volt ránézni (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 59) | A bársonyhoz tartozik a barkás bársony vagy plüs, melynek főtulajdona a hosszabb […] bolyhozat (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 882) | igazán szép kabát volt; selymes barkás szövetből, újdonatúj bársony gallérral (1891 Mikszáth Kálmán CD04).

3. (Áll v. Vad) ’szőrös bőrréteggel borított 〈fejlődésben levő agancs, kül. szarvasé〉’ ❖ a rinocerosz szarva nagyon keresett cikk Kínában, hol – akárcsak a maralszarvas barkás agancsát – mint aphrodisiákumot nagyrabecsülik (1927–1930 Kittenberger Kálmán 9339002, 186) | Barkás a szarvasbika agancsa, amikor még éretlen, szőrös, bolyhos, puha (1929 Az állatok világa ford. CD46).

II. fn 4A5 (kissé rég, Növ)

1. (tbsz-ban, kötött szókapcsolat részeként nevezéktani elnevezésben is) ’olyan növény, kül. fa, amelynek a virágzata barka’ ❖ a’ Polyvásokbann, Féſzkesekbenn, Barkásokbann, ’s egyebekbenn is, sokſzor igen aprók a’ megnézni való reſzek, mellyek a’ kitalálást nehezítik (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 48) | Fűzfafélék […] a barkások rendjébe tartozó növénycsalád (1894 PallasLex. CD02).

2. (tbsz-ban) ’〈az ún. barkás fák v. barkavirágzatúak rendje (Amentiflorae) nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Barkásak (növ., Amentaceæ), a kétszíkü növények gazdag, természetes rendje (1893 PallasLex. CD02) | Amentiferae, Amentiflorae […] barkás fák, barkások, barkavirágzatúak (1998 Növényneveink C6120, 298).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. barka¹; ÉKsz.; ÉKsz.² barka¹, barka².

barkás¹ melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
olyan 〈fa〉, amelynek a virágzata barka
Barkás: Hispidus, hirtus, hirsutus, vel julos habens
(1809 Végtagokra szedett szótár)
A’ barkás fákkal bővelkedő erdőkbül […] barkákat viszünk haza
(1835 Vajda Péter)
Fenyvesek és barkás fák alkotta erdők körül elporzás idején néha egész virágpor-felhő lebeg
(1912 RévaiNagyLex.)
[az ún. T-betűs pávaszem hernyói] főleg bükkön, de más barkás fák lombozatán is táplálkoznak
(1995 Magyarország állatvilága)
1a.
barkával borított (fűz)ág〉, ill. virágba borult 〈fűzfa〉
A pereszlének tövére borókát, puszpángot s barkás fűzgalyakat kötöznek
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Szépséges Balaton! A te barkás füzeid, a te susogó nádasod […] gyógyitója az én beteg lelkemnek
(1892 Babay Kálmán)
barkásfűzön kék pántlikám
(1954 Páskándi Géza)
A virágvasárnap hazavitt szentelt barkát a nép nagyon sokféle célra használta. Lenyelésével és elégetésével gyógyítottak. A barkás ággal vesszőzve varázsoltak
(1990 Magyar néprajz)
1b.
barkát alkotó, barkában álló 〈virág(zat)
a nyírfának, nyárfának és fűzfának a termő-virágzata is barkás
(1893 PallasLex.)
A szelídgesztenye a barkás virágú fák közé tartozik
(1938 Főző Géza)
2. (rég)
bolyhos, bársonyos felületű 〈szövet〉
Az ászári görög boltos jó pénzért oly szép sötétkék barkás posztót adott, hogy öröm volt ránézni
(1851–1854 Táncsics Mihály)
A bársonyhoz tartozik a barkás bársony vagy plüs, melynek főtulajdona a hosszabb […] bolyhozat
(1879 Betűsoros árulajstrom)
igazán szép kabát volt; selymes barkás szövetből, újdonatúj bársony gallérral
(1891 Mikszáth Kálmán)
3. (Áll v. Vad)
szőrös bőrréteggel borított 〈fejlődésben levő agancs, kül. szarvasé〉
a rinocerosz szarva nagyon keresett cikk Kínában, hol – akárcsak a maralszarvas barkás agancsát – mint aphrodisiákumot nagyrabecsülik
(1927–1930 Kittenberger Kálmán)
Barkás a szarvasbika agancsa, amikor még éretlen, szőrös, bolyhos, puha
(1929 Az állatok világa ford.)
II. főnév 4A5 (kissé rég, Növ)
1. (tbsz-ban, kötött szókapcsolat részeként nevezéktani elnevezésben is)
olyan növény, kül. fa, amelynek a virágzata barka
a’ Polyvásokbann, Féſzkesekbenn, Barkásokbann, ’s egyebekbenn is, sokſzor igen aprók a’ megnézni való reſzek, mellyek a’ kitalálást nehezítik
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Fűzfafélék […] a barkások rendjébe tartozó növénycsalád
(1894 PallasLex.)
2. (tbsz-ban)
〈az ún. barkás fák v. barkavirágzatúak rendje (Amentiflorae) nevezéktani elnevezéseként〉
Barkásak (növ.növény, Amentaceæ), a kétszíkü növények gazdag, természetes rendje
(1893 PallasLex.)
Amentiferae, Amentiflorae […] barkás fák, barkások, barkavirágzatúak
(1998 Növényneveink)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. barka¹; ÉKsz.; ÉKsz.² barka¹, barka²

Beállítások