barkócafa fn és mn 6A

I. fn

1. (Növ is) ’barkócaberkenye’ ❖ nyir-, barkótza-, topolya-, jegenye-fák (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 11) | Barkótzafa. Sorbus torminalis (1808 Sándor István C1536, 14) | Barkócza berkenye. Sorbus torminalis (L.) Cr. – (Atlasz bogyó, barkóczafa, burkolcsa […]) (1902 Wagner János CD35) | A barkócafa alakváltozatossága (1951 Kárpáti Zoltán CD52).

2. ’e növény kemény, vörösesbarna színű faanyaga’ ❖ ő bizony el nem veti azt a tisztes pásztorkampót, a kit még öregapja faragott itt fényes barkócafából (1911 Malonyay Dezső CD07) | A Balatontól É-ra, ill. Ny-ra gyakoriak az olyan juhászkampók, amelyeknek a kampóját külön darab fából faragták ki, és csavarokkal erősítették a rendesen barkócafából készült nyélre (1979 NéprajziLex. CD47).

II. mn

’ebből az anyagból készült 〈tárgy〉’ ❖ [Horkázi] bír egy barkócafa botot, aminek a négy oldala a székelyhun írással van tüzes vassal beégetve (1885 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.; TESz. barkóca; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

barkócafa főnév és melléknév 6A
I. főnév
1. (Növ is)
nyir-, barkótza-, topolya-, jegenye-fák
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
Barkótzafa. Sorbus torminalis
(1808 Sándor István)
Barkócza berkenye. Sorbus torminalis (L.Linnaeus) Cr.Crantz – (Atlasz bogyó, barkóczafa, burkolcsa […])
(1902 Wagner János)
A barkócafa alakváltozatossága
(1951 Kárpáti Zoltán)
2.
e növény kemény, vörösesbarna színű faanyaga
ő bizony el nem veti azt a tisztes pásztorkampót, a kit még öregapja faragott itt fényes barkócafából
(1911 Malonyay Dezső)
A Balatontól Éészak-ra, ill.illetve Nynyugat-ra gyakoriak az olyan juhászkampók, amelyeknek a kampóját külön darab fából faragták ki, és csavarokkal erősítették a rendesen barkócafából készült nyélre
(1979 NéprajziLex.)
II. melléknév
ebből az anyagból készült 〈tárgy〉
[Horkázi] bír egy barkócafa botot, aminek a négy oldala a székelyhun írással van tüzes vassal beégetve
(1885 Jókai Mór)
Vö. CzF.; TESz. barkóca; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások