barok (I. 3A1 II. 3A) l. barokk

barokk fn és mn (egysz-ban)  barok (rég)

I. fn 3A1

(Ars is) ’Nyugat- és Közép-Európában kül. a 17–18. században uralkodó stílus(irányzat), amelyet szenvedélyes mozgalmasság, változatos formavilág, éles ellentétek, a díszítőelemek (túlzott) gazdagsága és nagyszabású kompozíció jellemez’ ❖ A renaissance további alakulása a barokk (1893 PallasLex. CD02) | Amint az építészetben a barokkot felváltja az empire, ugyanolyan irányban, az egyszerűség és fegyelem irányában akarja felváltani Kazinczy stilusreformja Pázmány és Gyöngyösi hagyományait (1934 Szerb Antal 9668029, 260) | A gótika, a renaissance, a barokk, a manierizmus, mind e nagy eszmei és eszményi tartalmakkal telített stílusok megegyeznek abban, hogy már éber (s milyen éber!) figyelmük van a valóságra (1947 Bernáth Aurél 2055011, 74) | a barokk stílusjegyei (1967 Pogány Frigyes 9534001, 221) | [a kötőszók elhagyása] a korstílusok közül a barokkot juttatja eszünkbe (1991 Bencze Lóránt 2036003, 305).

a. (Tört v. Ars is) ’e stílus korszaka, ill. annak kultúrája, szellemisége, életérzése’ ❖ ama nagy, az unokák előitéletéből „barokk”-nak nevezett korszakban a szellemi erők föléledtek (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ennek az Abendland [= Nyugat] nevű kultúra-személyiségnek ifjúkora a gótika volt, férfikora a barokk, öregsége: a rokokó (1936 Németh László² 9485021, 121) | a kételkedés, amely a barokkban minden bűnnek a forrása, a felvilágosodás szemében legmagasabb emberi kiváltság (1942 Ravasz László CD43) | az ókorban is népszerű volt a nászdal, az epithalamion, de a leginkább a barokkban a mind inkább kiüresedő reprezentáció eszközévé válik (1988 Fried István CD52) | [a győztes bevonulások, a katonai parádék] a barokk évszázadaiban az abszolút monarchiák életének állandó eseményei voltak (1992 Szilágyi Ákos CD17).

b. (ritk) ’ebben a stílusban készült, ennek jegyeit viselő művészet, (mű)alkotás’ ❖ Ha van egy jó kocsijuk, pár óra alatt a legszebb német-osztrák barokkot, Hildebrandtot, Fellnert, Maulbertschet mutatok [a vidéki Magyarországon] (1937 Cs. Szabó László 9093013, 134) | miért van a spanyoloknak virágzó barokkjuk, és miért nincs klasszicizmusuk (1963 Rónay György 9573095, 33) | A képet vásárló közönség nem modernet, hanem barokkot, rokokót, biedermeyert keres (1975 Szabó Jenő CD52).

II. mn 3A

1. (Ars is) ’a Nyugat- és Közép-Európában kül. a 17–18. században uralkodó, szenvedélyesen mozgalmas, változatos formavilágú, az ellentétek játékára épülő 〈stílus(irányzat)〉, ill. ennek jegyeit viselő, ezt képviselő 〈művészet(i ág), formanyelv stb.〉’ ❖ A stilus, melyben ezen eszme épitészetileg meg lőn valósitva, valami kétségbeesett barok (1876 Hevesi Lajos C2087, 151) | a színpad most is megvan még, pompával halmozott, barokk stílű feldíszítésével, amikben faragvány, festészet, aranyozás, csigakirakás váltakozik (1889 Jókai Mór CD18) | a barokk líra képsablónokat használt fel, nem a szavak, hanem a syntaxis eredetiségét, merészségét kereste (1929 Halász Gábor¹ 9218001, 54) | V. Sixtus és Domenico Fontana szemei előtt már valódi barokk városépítészeti koncepció lebegett (1967 Pogány Frigyes 9534001, 222) | A barokk és romantikus zene évszázadaiban (1982 Berend T. Iván 9049003, 75).

1a. ’ebben a stílusban készült, ennek jegyeit viselő 〈(mű)alkotás, műrészlet, díszítés〉’ ❖ A mult századbeli barokk-kandallón egy régi óra tikktakkol (1889 Iványi Ödön C2185, 106) | A legdivatosabb és legelegánsabb szecesszió, barokk, empir, angol és ó-német szalon-, ebédlő-, hálóbutor (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 14) | [az aranyangyal] elcsavart barokk lábszára (1916 Babits Mihály 9014068, 77) | barokk díszkertekben (1932 Rapaics Rajmund CD35) | barokk díszruhában és sörényes parókában (1942 Szerb Antal 9668026, 177) | Bernini barokk kútjai (1955–1957 Somlyó György 9608004, 15) | sűrű és gazdag barokk ornamentika (1958 Magyar Nemzet ápr. 30. C0354, 7) | a cselekmény hihetetlen voltát ellensúlyozza a realisztikus, sőt naturalisztikus ábrázolás kultusza a barokk regényekben (1964 Klaniczay Tibor CD53) | a barokk templomok oltárait, szószékeit díszítő és gyakran falait is elárasztó szobrok, faragások (1968 Artner Tivadar 9009001, 45) | A francia barokk opera Magyarországon ismeretlen műfajnak számít (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’e stílus korában élő, ill. alkotó 〈személy, kül. művész〉’ ❖ a nagy mesterektől nyert lendűlet még elég hatalmas volt arra, hogy a művészet államilag szabályozott képzőiskola nélkűl is tovább működjék, s ama barok mesterek tanítványai még jeles dolgokat tudtak mívelni (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Barokk piktor volt Velazquez, Rembrandt, Tiepolo, Caracci, Ribera is (1913 Bálint Aladár CD10) | Bach János Sebestyén s barokk kortársai (1933 Cs. Szabó László CD10) | az egész kozmosznak, égnek és földnek, egyháznak és társadalomnak, szilárd hierarchikus felfogásáról [van szó], amely a barokk-ember alapérzéséből fakad (1939 Sík Sándor 9598002, 147) | barokk uralkodóknak (1941 Magyar művelődéstörténet CD43) | a nagy barokk költő, Zrínyi Miklós hőskölteménye (1999 Új Könyvek CD29).

1c. ’e stílus által meghatározott 〈világ(korszak)〉’ ❖ Az arab-byzanti idomot a csúcsives, ezt a korarenaissance, majd a lombardi és classicismus, végre a hanyatlás és barokk-korszak követi (1885 Ormós Zsigmond 8341004, 63) | A gótikában vagy a barokk században egységes irányban fejlődött a képzőművészetnek minden ágazata (1898 Hock János C2093, 95) | E barokk világ életnyilvánulásainak nyugati gazdagságát és sokszerűségét a mi anyagiakban és szellemiekben egyaránt szegényebb magyar földünkön hiába keressük (1933 Kertész Manó 9328001, 15) | a barokk kor harcias heve (1947 Gáldi László 9167003, 28) | A Szentháromság kultuszának igazi felvirágzása a barokk időkben következett be (1990 Magyar néprajz CD47).

1d. ’e stílus korára jellemző 〈világszemlélet, életérzés, ill. magatartás(forma)〉’ ❖ A társas élet még mindig a „barok” ízlés keretén belül mozog: XIV. Lajos udvaronczai sem voltak udvariasabbak a nőkkel szemben, mint itt a közönséges nyárspolgár (1889 Tábori Róbert 8459001, 48) | a valóságkerülő, barokk életérzéstől (1937 Cs. Szabó László 9093014, 150) | [Bethlen Kata] az erdélyi barokk udvariasság és a védtelen női árvaság formulái közt is megáll a magáén (1942 Németh László² 9485034, 308) | a racionalista filozófia pedig már a barokk gondolkodás ellentéte (1964 Bán Imre CD53) | A [18.] század barokk szellemisége nemcsak az egyházi építészetben, az arisztokrácia palotáiban, de a köznemesség kúriáiban is átformálta az életvitelt és a tárgyi környezetet (2000 Magyar néprajz CD47).

2. ’e stílusra jellemző(en), ill. ahhoz hasonló(an díszes, hivalkodóan pompás, festőien mozgalmas, ünnepélyes)’ ❖ Pór, zsidó és czigány teszik nálunk a’ vásár’ jellemét. Már a’ mesterember kereskedő vagy épen uri rendnél le van csiszolva eme’ baroque élezete a’ népünnep fresco-föstvényének (1844 Regélő Pesti Divatlap C4920, 1842) | fárasztó, lapos és barokk beszédei (1869 Jókai Mór CD18) | Barokk fénnyel berendezett szüzi szentélyek voltak ezek [a szobák] (1894 Mikszáth Kálmán C3128, 179) | [Laurence Sterne] a barokk modorosságnak egy kései képviselője (1934 Babits Mihály 9014134, 303) | barokkul túlfűszerezett előadás (1935 Schöpflin Aladár CD10) | ünnepélyes hangvétel, barokk méltóság jellemzi a nyitány első részét (1956 Műsorfüzet júl. 29. C5299, 8) | a kacskaringós mondatok barokk szóvirágai (1958 Sükösd Mihály 9619001, 58) | E hajók [ti. a Júlia és a szellemek című filmben] szertelen alakzata, koron és életen kívülisége, árbocai, vitorlaszerűségei, közben barokk, szinte építészetszerű pompázatossága, színei, – engem többek között Bernininek Szent Péter templombeli nagy oltárára emlékeztettek (1972 Granasztói Pál 2021010, 898) | A látkép ráncos holdvirág s olyannyira barokk hogy a kérges puhaságba már-már beléhalok (1989 Sziveri János 2001009, 46).

3. (rég) ’különc, szeszélyesen egyéni(, a klasszikus mértéktartástól eltérő) gondolkodású 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, bizarr, szeszélyes 〈ötlet, gondolat, ábrázolásmód stb.〉’ ❖ tántorgó ittasság, tarka fölhalmozása barokk ötleteknek […] jellemzik e dalokat (1847 Zerffi Gusztáv C4574, 206) | Plato állama […] egyáltalán nem tekintendő egy barok fő szüleményének (1872 Asbóth János C0668, 123) | Engedjék meg, hogy […] megemlékezzem ez időből egy nem annyira mulatságos, mint barokk epizódról (1880 Frankenburg Adolf C1764, 22) | barokknak nevezik […] az irodalomban a meglepő, ugyszólván megdöbbentő ötleteket, fordulatokat (1893 PallasLex. CD02) | Hogyan jutott eszedbe ez a barokk ötlet? (1908 Ambrus Zoltán C0599, 314) | Akik a klasszicizmus ízlésének álláspontjáról nézték annak idején Miltont [ti. Az elveszett Paradicsom című művét], mindenesetre különösnek, bizarrnak, „barokknak” látták (1963 Rónay György 9573095, 39).

Ö: neo~, új~.

Sz: barokkos, barokkság.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.