bársony fn és mn 4A8

I. fn

1. (Textil is) ’felületére merőleges fonaltakaróval ellátott, puha, finom tapintású, bolyhos szövött v. kötött kelme’ ❖ Finum bárſonyt adott hitván rongyos fóltért (1792 Etédi Sós Márton 7296001, 88) | violás színnel lát festve Tarentomi bársonyt (1817 Édes Gergely ford.–Horatius C1547, 245) | Gazdag ajándékokat hozott az aga: drága kínai selyemszöveteket a királyné számára; egy vég fekete bársonyt (1892 Jókai Mór CD18) | a drága nankingot, bársonyt eltépi kapcának (1952 Áprily Lajos ford.–Gogol 9008072, 31) | a professzor felpattant trónusnak is beillő, vörös bársonnyal kárpitozott karosszékéből (1989 Szepes Erika 2039022, 75).

1a. ’ebből készült, ritk. ezzel bevont dolog, kül. ruhadarab (mint a gazdagság, előkelőség jelképe)’ ❖ Jártatlak pompássan, bíborban, bársonyban (1776 Kónyi János ford.–Gellert C2737, 30) | a belső ínségek, gyötrelmek és bűnök dicsőségekké, szerencsévé és jóságos cselekedetekké lehetnek-é bennünk, ha testünket arannyal, bársonnyal öltöztetjük? (1779 Bessenyei György¹ C1083, 60) | cserélj Bársonyt e koldusrongy helyett (1843 Petőfi Sándor 8366015, 35) | [Szondinak] két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába (1856 Arany János 8014081, 263) | [A Charlotte Corday-t alakító színésznő] kezébe egy bársonytok kerül, s amikor a tempó már fokozhatatlan, a bársony elrepül, s kezéből már a gyilkos tőr acélja mered (1989 Erdei János 2046010, 26).

2. (rendsz. birtokszóként) ’〈metaforikus megnevezésként:〉 olyan (puha, lágy) dolog, ill. vmely (elvont) dolog olyan tulajdonsága, sajátossága, amely e szövetre v. annak vmely jellegzetességére emlékeztet, ill. vminek ilyen volta’ ❖ A’ zld mezségnek bársonyán sétálok (1779 e. Faludi Ferenc C1663, 113) | Úgy ragyog mint tsillag két szeme’ Bársonnya (1800 Farkas András C1685, 89) | Egész teste’ bőre merő bársony (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1477, 261) | törleszkedni az előfizetők kegyének puha bársonyához (1863 Arany János C6505, 403) | Az életem oly szép s bús, mint egy emlék: A hangod bársonyára gondolok (1919 Juhász Gyula¹ 9284508, 193) | a sötétség ezer-árnyalatú bársonya (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 80) | bizsergő melegség bársonyával bomlanak az esték (1958 Garamkövesdi Szabó László 2025114, 721) | a dicséret bársonyába elrejtett tőr! (1961 e. Bókay János 9065002, 292) | A szabad természet látványa nála a csend bársonyává alakul, szinte simogat (1991 László Gyula¹ CD52).

3. (ritk) ’bíborszín’ ❖ [régen] a’ bársonyt, vagy a’ leg szebb veres színt bizonyos tsigákból készitettek, mellyeket erről bársonytsigáknak neveztenek (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 153) | Világító szőke haja volt, mely bőre mellett kissé fénytelenebb lett; ez az arisztokratikus bőr alig rózsállott, – könnyű pihék a halvány bársony árnyalatát lopták rá (1954 Illés Endre ford.–Maupassant 9273005, 17).

II. mn

1. ’ebből a puha, finom tapintású, bolyhos kelméből készült 〈kárpit, ruhadarab stb.〉, ill. ezzel borított v. bevont 〈tárgy〉; bársonyos’ ❖ bárſony kar-ſzékére (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 179) | bársony főkötős (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 149) | bársony imazsámolyok (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 109) | bársony neszfogó (1915 Juhász Gyula¹ 9284382, 97) | zöld bársony fényképalbum (1919 Szép Ernő 9665041, 102) | Ott ül Zápolya, Báthory és a többi nemes, magas támlájú székeken, sujtásos, bársony díszruhában (1972 Csoóri Sándor 9090027, 77).

2. ’olyan 〈(puha, lágy) dolog〉, ill. 〈vmely (elvont) dolog〉 olyan 〈tulajdonsága, sajátossága〉, amely e szövetre v. annak vmely jellegzetességére emlékeztet, ill. vminek ilyen volta; bársonyos’ ❖ bársony hajával (1800 Csokonai Vitéz Mihály C1324, 16) | az ég tündöklik Ollyan piros bársony fénnyel (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4641, 83) | Bársony füvet, sarjút tenyéssz a réten (1855 Arany János 8014067, 236) | És vannak nők […] Akik bársony szemükkel simogattak (1910 Juhász Gyula¹ 9284224, 255) | Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog (1937 József Attila 2045029, 3) | álmos kedvét a bársony estében égre írta egy röppenő pacsirta (1943 Radnóti Miklós 9543177, 83) | kék bársony csönd surran a tájon át (1961 Kónya Lajos 9352001, 51).

ÖE: ~borítás, ~drapéria, ~fekete, ~kárpit, ~nyereg, ~palást, ~színű, ~szőnyeg.

Sz: bársonyi, bársonylik, bársonyoz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bársony főnév és melléknév 4A8
I. főnév
1. (Textil is)
felületére merőleges fonaltakaróval ellátott, puha, finom tapintású, bolyhos szövött v. kötött kelme
Finum bárſonyt adott hitván rongyos fóltért
(1792 Etédi Sós Márton)
violás színnel lát festve Tarentomi bársonyt
(1817 Édes Gergely ford.Horatius)
Gazdag ajándékokat hozott az aga: drága kínai selyemszöveteket a királyné számára; egy vég fekete bársonyt
(1892 Jókai Mór)
a drága nankingot, bársonyt eltépi kapcának
(1952 Áprily Lajos ford.Gogol)
a professzor felpattant trónusnak is beillő, vörös bársonnyal kárpitozott karosszékéből
(1989 Szepes Erika)
1a.
ebből készült, ritk. ezzel bevont dolog, kül. ruhadarab (mint a gazdagság, előkelőség jelképe)
Jártatlak pompássan, bíborban, bársonyban
(1776 Kónyi János ford.Gellert)
a belső ínségek, gyötrelmek és bűnök dicsőségekké, szerencsévé és jóságos cselekedetekké lehetnek-é bennünk, ha testünket arannyal, bársonnyal öltöztetjük?
(1779 Bessenyei György¹)
cserélj Bársonyt e koldusrongy helyett
(1843 Petőfi Sándor)
[Szondinak] két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába
(1856 Arany János)
[A Charlotte Corday-t alakító színésznő] kezébe egy bársonytok kerül, s amikor a tempó már fokozhatatlan, a bársony elrepül, s kezéből már a gyilkos tőr acélja mered
(1989 Erdei János)
2. (rendsz. birtokszóként)
〈metaforikus megnevezésként:〉 olyan (puha, lágy) dolog, ill. vmely (elvont) dolog olyan tulajdonsága, sajátossága, amely e szövetre v. annak vmely jellegzetességére emlékeztet, ill. vminek ilyen volta
A’ zld mezségnek bársonyán sétálok
(1779 e. Faludi Ferenc)
Úgy ragyog mint tsillag két szeme’ Bársonnya
(1800 Farkas András)
Egész teste’ bőre merő bársony
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
törleszkedni az előfizetők kegyének puha bársonyához
(1863 Arany János)
Az életem oly szép s bús, mint egy emlék: A hangod bársonyára gondolok
(1919 Juhász Gyula¹)
a sötétség ezer-árnyalatú bársonya
(1935 Szentkuthy Miklós)
bizsergő melegség bársonyával bomlanak az esték
(1958 Garamkövesdi Szabó László)
a dicséret bársonyába elrejtett tőr!
(1961 e. Bókay János)
A szabad természet látványa nála a csend bársonyává alakul, szinte simogat
(1991 László Gyula¹)
3. (ritk)
[régen] a’ bársonyt, vagy a’ leg szebb veres színt bizonyos tsigákból készitettek, mellyeket erről bársonytsigáknak neveztenek
(1799 Fábián József ford.Raff)
Világító szőke haja volt, mely bőre mellett kissé fénytelenebb lett; ez az arisztokratikus bőr alig rózsállott, – könnyű pihék a halvány bársony árnyalatát lopták rá
(1954 Illés Endre ford.Maupassant)
II. melléknév
1.
ebből a puha, finom tapintású, bolyhos kelméből készült 〈kárpit, ruhadarab stb.〉, ill. ezzel borított v. bevont 〈tárgy〉; bársonyos
bárſony kar-ſzékére
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
bársony főkötős
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
bársony imazsámolyok
(1894 Mikszáth Kálmán)
bársony neszfogó
(1915 Juhász Gyula¹)
zöld bársony fényképalbum
(1919 Szép Ernő)
Ott ül Zápolya, Báthory és a többi nemes, magas támlájú székeken, sujtásos, bársony díszruhában
(1972 Csoóri Sándor)
2.
olyan (puha, lágy) dolog〉, ill. 〈vmely (elvont) dolog〉 olyan 〈tulajdonsága, sajátossága〉, amely e szövetre v. annak vmely jellegzetességére emlékeztet, ill. vminek ilyen volta; bársonyos
bársony hajával
(1800 Csokonai Vitéz Mihály)
az ég tündöklik Ollyan piros bársony fénnyel
(1833 Áltöltöztetett Aeneis ford.)
Bársony füvet, sarjút tenyéssz a réten
(1855 Arany János)
És vannak nők […] Akik bársony szemükkel simogattak
(1910 Juhász Gyula¹)
Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog
(1937 József Attila)
álmos kedvét a bársony estében égre írta egy röppenő pacsirta
(1943 Radnóti Miklós)
kék bársony csönd surran a tájon át
(1961 Kónya Lajos)
ÖE: bársonyborítás, bársonydrapéria, bársonyfekete, bársonykárpit, bársonynyereg, bársonypalást, bársonyszínű, bársonyszőnyeg
Sz: bársonyi, bársonylik, bársonyoz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások