bársonyos mn 15A

1. (irod) ’bársonyból készült 〈kárpit, ruhadarab stb.〉, ill. ezzel a szövettel borított v. bevont 〈tárgy〉; bársony’ ❖ Zsoldos Had heveréſz Haza’ közepébenn, Vezérje nyújtózik bársonyos ſzékébenn (1772 Orczy Lőrinc 7249007, 36) | bársonyos palást (1819 Pap Gábor ford.–Grillparzer C3418, 14) | [Palkót] szép királyi biboros bársonyos ruhába öltöztették (1872 Csongrád megyei gyűjtés C2999, 405) | nincs ő neki bársonyos süvege és nincs ő neki aranyból korbácsa (1922 Barta Sándor 9034004, 29) | a szoknyák, ujjasok, pruszlikok bársonyos szalagdísze (1979 NéprajziLex. CD47).

1a. (rég, vál)(a gazdagság, előkelőség jelképeként) bársonyból készült ruhát viselő 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ a’ Tirannusság mindenkor Tirannusság marad, […] akár bársonyos, akár nadrágtalan (ſzánkülott) ſzemélyek által gyakoroltassék (1793 Magyar Hírmondó C5811, 226) | a Bölts, önnön magában találván nagyságát, nként nem vágyik sem a’ bársonyos, sem a’ rongyos köznépnek ditséretére (1798 Kis János¹ ford.–Knigge C2656, 5).

2. ’olyan 〈(puha, lágy) dolog〉, ill. 〈vmely (elvont) dolog〉 olyan 〈tulajdonsága, sajátossága〉, amely a bársonyra v. annak vmely jellegzetességére emlékeztet, ill. vminek ilyen volta; bársony, bársonypuha’ ❖ Elfut a’ nyájas tavasz, A’ bársonyos Hajnalra gyász köd árad (1798 Csokonai Vitéz Mihály 7069061, 120) | [a nő] bársonyos tagjait […] hó fehér öltöny fátyola tajtékzá körül (1851 Remény C1523, 56) | Kinyitja bársonyos kelyhét az éj, S mint tarka pillék, a színes álmok A földre szállnak (1897 Szalay Fruzina 8418009, 60) | Puha és bársonyos szavakban puha és bársonyos érzések húzódtak meg (1938 Szemlér Ferenc 9655039, 287) | [a hegedű hangja] telt, bársonyos búgású volt (1956 Urbán Ernő 2005021, 81) | hová lett a te bársonyos szemed nézése (1974 Dobozy Imre 9110001, 35) | újra visszaalszik a tó a teljes mozdulatlanságba. Vize még langyos és bársonyosabb, mint nyáron (1987 Antalffy Gyula 1004005, 131) | bársonyos cirógatás (1988 Kertész Imre² CD41).

3. bársonyos forradalom (Pol v. Tört) ’〈Kelet-Közép-Európában, kül. 1989-ben Csehszlovákiában:〉 a fennálló szocialista politikai-gazdasági rendszer forradalmi mértékű békés megváltoztatása’ ❖ Utalnék itt mindenekelőtt a szlovák kormány által, a „bársonyos forradalmat” követően felkért bizottság szakvéleményére (1991 Ara-Kovács Attila 2003025, 8) | A politikusok, a katonák és a civilek általában úgy néznek e régióra, mint a fenyegető instabilitás, és a súlyos gazdasági gondok fészkére. Csak Boszniát látják, a bársonyos forradalmakat nem (1995 Magyar Hírlap CD09) | Öt napon keresztül tartó ünnepségekkel, konferenciákkal és egyéb rendezvényekkel ünnepelte Prága a bársonyos forradalom tizedik évfordulóját (1999 Figyelő CD2601).

4. (rég, ritk) ’bíborszínű’ ❖ Bársonyos: Purpuratus (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 182).

Vö. CzF. bársonyos¹; ÉrtSz.; TESz. bársony; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bársonyos melléknév 15A
1. (irod)
bársonyból készült 〈kárpit, ruhadarab stb.〉, ill. ezzel a szövettel borított v. bevont 〈tárgy〉; bársony
Zsoldos Had heveréſz Haza’ közepébenn, Vezérje nyújtózik bársonyos ſzékébenn
(1772 Orczy Lőrinc)
bársonyos palást
(1819 Pap Gábor ford.Grillparzer)
[Palkót] szép királyi biboros bársonyos ruhába öltöztették
(1872 Csongrád megyei gyűjtés)
nincs ő neki bársonyos süvege és nincs ő neki aranyból korbácsa
(1922 Barta Sándor)
a szoknyák, ujjasok, pruszlikok bársonyos szalagdísze
(1979 NéprajziLex.)
1a. (rég, vál)
(a gazdagság, előkelőség jelképeként) bársonyból készült ruhát viselő 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
a’ Tirannusság mindenkor Tirannusság marad, […] akár bársonyos, akár nadrágtalan (ſzánkülott) ſzemélyek által gyakoroltassék
(1793 Magyar Hírmondó)
a Bölts, önnön magában találván nagyságát, nként nem vágyik sem a’ bársonyos, sem a’ rongyos köznépnek ditséretére
(1798 Kis János¹ ford.Knigge)
2.
olyan (puha, lágy) dolog〉, ill. 〈vmely (elvont) dolog〉 olyan 〈tulajdonsága, sajátossága〉, amely a bársonyra v. annak vmely jellegzetességére emlékeztet, ill. vminek ilyen volta; bársony, bársonypuha
Elfut a’ nyájas tavasz, A’ bársonyos Hajnalra gyász köd árad
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
[a nő] bársonyos tagjait […] hó fehér öltöny fátyola tajtékzá körül
(1851 Remény)
Kinyitja bársonyos kelyhét az éj, S mint tarka pillék, a színes álmok A földre szállnak
(1897 Szalay Fruzina)
Puha és bársonyos szavakban puha és bársonyos érzések húzódtak meg
(1938 Szemlér Ferenc)
[a hegedű hangja] telt, bársonyos búgású volt
(1956 Urbán Ernő)
hová lett a te bársonyos szemed nézése
(1974 Dobozy Imre)
újra visszaalszik a tó a teljes mozdulatlanságba. Vize még langyos és bársonyosabb, mint nyáron
(1987 Antalffy Gyula)
bársonyos cirógatás
(1988 Kertész Imre²)
3.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
bársonyos forradalom
(Pol v. Tört)
〈Kelet-Közép-Európában, kül. 1989-ben Csehszlovákiában:〉 a fennálló szocialista politikai-gazdasági rendszer forradalmi mértékű békés megváltoztatása
Utalnék itt mindenekelőtt a szlovák kormány által, a „bársonyos forradalmat” követően felkért bizottság szakvéleményére
(1991 Ara-Kovács Attila)
A politikusok, a katonák és a civilek általában úgy néznek e régióra, mint a fenyegető instabilitás, és a súlyos gazdasági gondok fészkére. Csak Boszniát látják, a bársonyos forradalmakat nem
(1995 Magyar Hírlap)
Öt napon keresztül tartó ünnepségekkel, konferenciákkal és egyéb rendezvényekkel ünnepelte Prága a bársonyos forradalom tizedik évfordulóját
(1999 Figyelő)
4. (rég, ritk)
Bársonyos: Purpuratus
(1809 Végtagokra szedett szótár)
Vö. CzF. bársonyos¹; ÉrtSz.; TESz. bársony; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások