baskír mn és fn  baskir

I. mn 14D3

1. ’kül. az Urál és a Volga közötti területen, Baskíriában élő, a tatárral rokon északnyugati török nyelvet beszélő 〈nép〉’ ❖ [Reguly Antal] folytatta utját a votyák és baskir népfaj közé (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a régi írók kivált a baskir népet „mint a legveszedelmesebbet, legerősebbet, legvakmerőbbet” ismerik a turk népek között (1928 Bánlaky József CD16).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ valamely vad baskir vagy kurd csatár az elhajtott anyja után síró gyermeket a falhoz vágni készül (1854 Jókai Mór CD18) | baskir lovasok (1872–1874 Jókai Mór 8209003, 338) | A lakosság 47%-a baskir (1897 PallasLex. CD02) | Baskir sólymász (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | baskír nemek, nemzetségek, etnikai csoportok, törzsek (1990 Róna-Tas András CD30) | [Izotov professzor] baskír nemzetiségű volt, s a magyar rokonságot is számon tartotta (1998 Ádám Antal CD52).

2. ’E néppel kapcs.’

2a. ’e nép által létrehozott, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ baskír hangszer (1931 ZeneiLex. CD49) | Baskír sátor (1939 Sinkovics István CD43) | baskír zene (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Buda Ferenc] a honfoglaló magyarság türk rétegének életmódja szempontjából fontos kirgiz, baskír, ujgur, kazár, tatár stb. néprajzi analógiákat ismertette (1997 Gömöri János CD52) | Formai tekintetben a magyar csikósok kantára és a baskír kantárok között szembeötlő a hasonlóság (1999 Magyar néprajz CD47).

2b. (ritk) ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ a’ baskir szőkeség vagy soha sem létezett, vagy tökéletesen elenyészett már (1863 Hunfalvy Pál C2147, 342).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó, a tatárral közeli rokonságot mutató 〈nyelv(járás)〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg〉’ ❖ Baskir dalok (1863 Vámbéry Ármin 8393005, 10) | [Vámbéry] a baskir „kulancsik”, „kulansik” = betakaró meleg, kucsma szóra hivatkozik (1900 Nagy Géza CD20) | [Pápay Károly] összegyűjtötte az orthodox missió kiadásában megjelent csuvas, tatár, baskir, mordvin, cseremisz és votják nyelvű vallásos tartalmú nyomtatványokat (1905 Magyar írók élete CD27) | S lám, még a baskírok is mivel vannak jellemezve? Nem baskír nyelvükkel, hanem megint egy másfajta észjárással (1956 Füst Milán 9161047, 360) | baskír és hindi nyelvjárásokban (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. ’(jellemzően) e nép által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ az ősi Bolgárország és a baskir föld között (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | erdős, baskir vagy orenburgi Urál (1897 PallasLex. CD02) | [a] baskír puszták vidékére (1922 Görög Imre CD10) | baskir vidéken (1939 Bartha Dénes CD43).

4a. ’e területen kitenyésztett 〈állat〉’ ❖ a széles síkságon jóvérű baskir lovak ficánkoltak (1958 Lengyel József 9395007, 208) | A kirgiz, a mongol, a baskir [ló]fajtákban gyakoribb a poroszkálás, amit Közép-Ázsiában nagyra is becsülnek (1987 Domokos Lajos² 1038002, 101).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett 〈állam〉’ ❖ mai baskir köztársaságon (1937 Zsirai Miklós 9805001, 18) | [a baskírok] a Baskír Autonóm Köztársaságban, ill. a Volga menti Tatár Autonóm Köztársaságban mintegy 8 milliónyian élnek (1977 NéprajziLex. CD47) | Lovasaink május 31-én szeretettel látott vendégek voltak a Baskír Köztársaság nemzeti ünnepén (1995 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ Aki a kormányon van, majd gondoskodnék róla, hogy […] többséget tartson kéznél […] jakut, baskir és csukcsi képviselőkből (1879 Jókai Mór CD18) | baskír államelnök (1996 Magyar Hírlap CD09).

6. (ritk) ’e népre vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ Szovjet kulturális napok, majd baskír nap és a szkopjei rádió napja (1987 Lévai Béla 1094004, 168).

II. fn 4D9

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’kül. az Urál és a Volga közötti területen, Baskíriában élő, a tatárral rokon északnyugati török nyelvet beszélő nép’ ❖ A Nyelv-rokonyinknak tartatnak többi közt Finok, Lapok, Tsuvasok, Tseremiſſek, Vogulok, Szamojedek, Vottyákok, Oſztyákok, Kalmúkok, Permiaiak, Morduánok, Baskirok, Siránok, Tungusok, ’s még egynehány Nemzet (1799 Sándor István 7287098, 171) | A’ kozákok, tatárok, baschkirok ’s kalmuckok 400 ezerre számíttatnak, mellyekből 100,000 külellenség elébe is vihető (1843 Wesselényi Miklós C4686, 154) | baskirek tartománya a Kaspi tenger keleti oldalán (1878 Botka Tivadar CD57) | Arab forrásokban előfordul a magyarság és a baskírok azonosítása (1977 NéprajziLex. CD47) | A csigából vagy kagylóból készült amulettek rontásűző hiedelme a kazányi tatároknál és a baskíroknál szinte napjainkig fennmaradt (1999 Természet Világa CD50).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Középett jő maga a bég, tarkán rendezett lovagjaival, kik közt a török lovasság minden osztályaiból találni: selyembe öltözött szpáhik, hosszú dárdáikkal, mezetlen karú baskírok puzdrával, kézívvel (1851 Jókai Mór CD18) | A lakosok túlnyomó része nagyorosz, de vannak nagyobb számmal baskirok, tatárok, teptyárok és vogulok is (1916 RévaiNagyLex. C5710, 776) | az ebédnél hangosan csámcsogott és böfögött, mint egy baskír (1926 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó, a tatárral közeli rokonságot mutató nyelv’ ❖ [a köztörök nyelvág nyugati csoportja] három alcsoportból áll: uráli törökség, európai tatárok és kaukázusi törökség. Az uráli törökség legismertebb tagja a baskir (1937 Zsirai Miklós 9805001, 18) | Kipcsak nyelvek: […], baskír, kazak, kirgiz, nogaj (szétszórtan a Kaukázustól északra) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Sz: baskíri.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.