basszus mn, fn és msz
I. mn 4A
1. (Zene is) ’a legmélyebb fekvésű 〈férfiénekhang (mint hangfaj, hangosztály)〉’ ❖ [egy fiatal énekes] erőteljes, tiszta, mély bassushanggal bir (1847 Pesti Divatlap C5840, 506) | [Novák Antal] együtt énekelt az ifjusággal: a Himnuszt dalolta szeliden és meghatottan s erős basszus-hangja ércesen röpködött a kisdiákok szopránja alatt (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 368) | Király [Miklós] jelentős basszushang birtokosa, ám technikailag még pallérozásra szorul, mert vastagon és erőből énekel (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’mély zengésű 〈férfibeszédhang〉’ ❖ lábaidhoz borulva bassus hangon igy szólok: pardon gratia szegény bűnös fejemnek (1862 k. Szigligeti Ede C3616, 162) | Ki az? Mordult ki belülről egy basszus hang (1933 Szirmai Károly 9680001, 114) | Ha [Fellegi Balázs] valahol beszélni kezd, jellegzetes basszus orgánumára biztosan mindenki felkapja a fejét (1998 Magyar Hírlap CD09).
1b. (vál) ’mély(en zengő) 〈állati, természeti stb. hangjelenség〉’ ❖ vizzuhatag döbörgő mély bassushangja valódi mennydörgés (1846 Pesti Divatlap C5839, 973) | a kulacs mély bassus hangon kotyog (1873 Balogh Lajos C0761, 13) | a barna pelikánok tompa basszushangja (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A géppuska, a „maxim”, basszus dobpergése megdördült (1953 Németh László² ford.–Solohov 9485062, 60) | annak is örülni fogok, ha hörgő basszus hangon megugat egy utamba eső ház öreg kutyája (1973 Balla László 1010004, 15).
2. (Zene) ’〈többszólamú zeneműben:〉(erre a hangra írt) legmélyebb(, a harmóniák alapját szolgáltató) 〈szólam (vmely hangja)〉, ill. 〈akkordban:〉 legmélyebb 〈hang〉’ ❖ A számok a hangközöket jelzik, melyek bizonyos basszushangra épített harmoniában előfordulnak, s melyek mindig az illető basszushangtól fölfelé számíttatnak (1894 PallasLex. CD02) | [Venczell Béla] klasszikus oratóriumok basszus-szólamainak erőteljes, komoly képzettségü interpretátora (1931 ZeneiLex. CD49) | a legjobb lemezek sem […] tudják megteremteni azt a légkört, ami körülötted [ti. Pablo Casals körül] támadt a teremben, azt az életet, amit bele tudtál lehelni még a Haydn magyar trió egyszerű basszushangjaiba is (1960 Kodály Zoltán 9341022, 410) | Az Adagio-ban két szólam utánozza egymást, egy osztinátó-jellegű, basszus kíséret felett (1964 Műsorfüzet máj. 18. C0379, 11) | a fagottokra elképzelt, határozott, kontúros basszusszólam az orgonán semlegessé, „cseppfolyóssá” vált (1995 Magyar Hírlap CD09).
2a. (Zene) ’ehhez a szólamhoz tartozó, ill. mély fekvésű férfiénekhangra írt 〈zenemű(részlet), ill. zeneirodalom〉’ ❖ [Udvarhelyi Miklós] a basszus szerepeket énekelte (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | bizonyos basszus-motivum vagy dallamrészlet magát folyton ismétli (1894 PallasLex. CD02) | [a] „Der zufriedengestellte Aeolus” kantáta első basszus recitatív és áriája (1924 Tóth Aladár CD10).
3. (Zene) ’mély férfiénekhangú 〈énekes(ek együttese)〉’ ❖ [Fischer Lajos] korának első basszus énekművésze volt (1894 PallasLex. CD02) | Két szoprán és egy basszus szólam ragyogó ellenponttal énekel a szerelem istenéhez (1974 Jancsovics Antal CD52) | Rossini basszus buffó figurái roppant mulatságosak (1998 Magyar Hírlap CD09).
4. (Zene) ’〈rendsz. az ilyen szólamot megszólaltató hangszer(rész)〉(más hangszerekénél) mély(ebb) fekvésű 〈hangja〉’ ❖ Basszus hangon addig lantját verte (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4641, 122) | megszólal a pedál basszus hangja (1884 Jókai Mór CD18) | Nem a brúgót értem, ami már basszus hangon bömböl, hanem a bariton hangon éneklő violoncellót (1895 Jókai Mór CD18) | a fagottok és nagybőgők telt, kiegyenlített basszushangja (1995 Magyar Hírlap CD09).
4a. (rendsz. összetételek előtagjaként) (Zene) ’egy-egy hangszercsaládban rendsz. a legmélyebb fekvésű(, a harmóniákat megtámasztó funkcióban haszn.) 〈hangszer〉’ ❖ diszkant-, alt-, tenor- és basszus-violák, puzonok, kürtök (1893 PallasLex. CD02) | Kísér: vonósnégyes és basszusfuvola (1935 Nyugat CD10) | Szoprán-hangszereken [ti. furulyákon] nagyon sokszor nem látunk külön kialakított lábrészt. Alt-, tenor- és basszushangszereken már mind a három rész megkülönböztethető (1952 Rajeczky Benjamin 9549001, 3) | speciális instrumentumok (például angolkürt, basszus-klarinét, kontrabasszus-klarinét, szaxofon, szárnykürt) (1995 Magyar Hírlap CD09).
4b. (Zene v. Műsz is) ’a hangzás mély regiszterét megszólaltató 〈hangszer(rész), csatorna v. hangszóró〉’ ❖ harsogjon a fagót bassus ládájában (1804 Verseghy Ferenc CD01) | különösen meggyőző volt a szólisztikus szerepet betöltő fuvola és hegedű több tételen keresztül tartó párbeszédsorozata, amelyhez ideálisan illeszkedtek a basszushangszerek visszafogott, mértéktartó szólamai (1995 Magyar Hírlap CD09) | bal és jobb hátsó és egy basszus csatorna az alacsony frekvenciájú hangoknak (1998 Byte Magazin ford. CD38).
II. fn 4A
1. (Zene is) ’a legmélyebb fekvésű férfiénekhang (mint hangfaj, hangosztály)’ ❖ Bariton […] a férfi hangfajok legszebbike, mely a basszus méltóságát s erejét a tenor fényével egyesíti, tehát középhelyet foglal el e két hangfaj közt (1893 PallasLex. CD02) | Horváth László érces basszusa nem csupán a hangi adottságokat szolgáltatta, hanem […] érzőn emberit nyújtott (1957 Műsorfüzet márc. 18. C0372, 17) | Szinte minden hangfajból vannak tanítványaim: koloratúr szoprán, drámai, lírai szoprán, mezzo, tenor, bariton, basszus (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Gregor József] hangja áll legközelebb ahhoz az eszményi, erőteljes, ha kell, szlávosan zengő basszushoz, amelyet az [ti. a Borisz Godunov címszerepe] megkíván (1999 Magyar Hírlap CD09).
1a. (gyakr. birtokszóként) ’mély zengésű férfibeszédhang’ ❖ Dörgő basszusban kiáltott rám (1894 Pekár Gyula C3458, 21) | Nem tudom, jó helyen járok-e? – szólalt meg messze zengő, biblikus basszusán a világ legnagyobb hitközségének főpapja (1967 Örkény István 9500030, 156).
1b. (gyakr. birtokszóként) ’mély(en zengő) állati, természeti stb. hangjelenség’ ❖ Az apró-cseprő muzsikások Pacsirta, fülemile, s mások A természet nagy basszusának Dörgésére megnémúlának (1796 k. Fazekas Mihály 8138045, 60) | Köz Katona […] Gazdájának Borral rajzolja Harczait, Képzelvén Bassusban Ágyúk’ durgásait (1798 Fekete János 7115018, 3) | Bárány bégetett, disznó röfögött, kecske mekegett és kakas kukorékolt ebben a zajban, de valamennyi hang volt, az összeborulva mind beléolvadt egy komoly bikának basszusába! (1936 Tamási Áron 9701012, 259) | felmordul a présház elé gördített hordók mély basszusa! (1955 Antalffy Gyula 1004006, 7).
2. (Zene) ’〈többszólamú zeneműben:〉(erre a hangra írt) legmélyebb(, a harmóniák alapját szolgáltató) szólam, ill. 〈akkordban:〉 legmélyebb hang’ ❖ a’ Bassust alább nállad egy sem bírta (1795 Csokonai Vitéz Mihály C6223, 136) | A legmagasabb, vagyis, az öszhangzatokban legfelül eső hangok folyamát vivő szólamot nevezik felszólamnak s azt, mely az öszhangzatokban legalól esik, alszólamnak vagy bassusnak (1867 Bartalus István 8030003, 20) | jelzett basszus játszása (1911 Kodály Zoltán 9341002, 11) | [1600 körül Puliaschi] rendkivüli hangterjedelmével keltett feltünést (kontra-altot, tenort és basszust egyaránt énekelt) (1931 ZeneiLex. CD49) | Szabályos cigányzenekarhoz ma is […] legalább négy hangszer szükséges: két hegedű, melyek közül az egyik a dallamjátszó prímásé, a másik […] a kíséretet játszó kontrásé; nagybőgő, mely az akkord basszusát játssza, és cimbalom, mely kísérő akkordot és dallamot is játszik (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | funkys basszusok (1995 Magyar Hírlap CD09).
3. (Zene) ’mély férfiénekhangú énekes(ek együttese)’ ❖ Az érettebbje képezte a két bassust. A gyerekebbek a tenore primót. A kik pedig semmire másra nem voltak alkalmasak, azok voltak a secundisták (1872 Baksay Sándor 8022001, 276) | A bassus […] egy terczczel feljebb kezdvén a megadott hangnál, igen kellemetlen zavarok támadnak (1882 Petelei István C3486, 247) | üdén, tisztán csendült egy világos szoprán, egyedül énekelte végig a verset, mert a kántor elhallgatott s csak a kíséretre szorítkozott. A második verset együtt kezdték, a basszus alkalmazkodott a szopránhoz (1922 Szentgyörgyi Sándor CD10) | [Székely Mihály,] ez a pompás basszus valóságos […] színpadi játékot nyújtott, színpad […] nélkül is (1956 Műsorfüzet szept. 15. C5299, 23).
4. (Zene) ’a hangzás mély regiszterét megszólaltató hangszer(rész)’ ❖ Két kezét játék köztt már keresztül veté, már a discantusonn eggyütt reszketteté, már meg a bassusnak ally ára szökteté, honnan ismét frissen kétfelé pörgeté (1804 Verseghy Ferenc CD01) | mig balkeze a’ bassust nyuzza (1844 Frankenburg Adolf C1768, 175).
4a. (Zene v. Műsz is) ’(elektronikusan erősített) hangzás mély tartománya’ ❖ „A basszus valósággal kilökte az ágyból” [a harmadik kerületi polgármestert], mikor fölbőgött a Faith No More dobhártyarepesztő zenéje [az Óbudai-szigeten] (1997 Magyar Hírlap CD09) | A hang elég jó volt, egyedül a basszus gyengélkedett a noteszgépeknél megszokott módon (1998 Byte Magazin ford. CD38) | Azt mondják, az a jó, ha a basszust a gyomrodban érzed, mégsem csöng a füled, és tánc közben megértesz egyszavas mondatokat is. Az a hangminőség (1998 Magyar Hírlap CD09).
5. ’elektromos basszusgitár’ ❖ [John Paul Jones] csodálatos frissességgel játszik négy-, öt- és nyolchúros basszusokon (1994 Magyar Hírlap CD09).
III. msz 0 (biz, szépítő)
’〈szitkozódásként, indulatkitörés kif-ére〉’ ❖ Szitkozódó, káromkodó mondások: […] Bakter!, Basszus!, Basszuskulcs! (1996 Mini-tini-szótár C6720, 159) | basszus, mindjárt itt az ebédidő (2000 Magyar Narancs nov. 16. C5336, 40).
Fr: számozott.
ÖU: generál~, inga~, kontra~.
ÖE: ~ária, ~bariton, ~figura, ~húr, ~motívum.
Sz: basszizál, basszusos.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.