becsületes mn 15B 

1. (megszólításban: rég) ’a közösség (íratlan) szabályait követő, erkölcsileg megbízható, jellemes, tisztességes 〈személy〉’ ❖ betsületes emberek légyünk (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 75) | Betsletes Magistratus! (1782 Instanciák csinálásának módja ford. 7505003, [b2v]) | Becsületes és istenfélő férjfiak, aki közzületek egy ezer arannyal tele zacskót talált, és azt birtokosának visszaadja, száz aranyot kap érte jutalmúl (1828 Fazekas Mihály ford. 8138020, 260) | ama hegyestetejű zsindelyes házban [lakik] Fabriczius uram, becsületes szűcsmester (1897 Krúdy Gyula C2846, 88) | rossz néven vették, hogy meg se köszöntem szívességüket s nem adtam nekik jutalmat, mint becsületes megtalálóknak (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 104) | ha zsarnok van egy (város)állam élén, akkor becsületes, rendes emberekből nyalók, besúgók, árulók, köpönyegforgatók lesznek (1985 Szentkuthy Miklós 2007001, 304).

1a. ’ilyen emberre valló, tisztességet, őszinteséget sugározó 〈arc, tekintet〉’ ❖ merően nézvén szemek közé, becsűletes tekéntetemnél elvakúljon a’ Szentségtörő (1819 Katona József C2502, 60) | Daliás, símára borotvált állú hun volt az az Edekon. Az arca becsületes (1901 Gárdonyi Géza C1824, 131) | [Az igazgatónak] becsületes kék szeme volt, amely bizalmat ébresztett az emberekben (1917–1919 Krúdy Gyula CD54) | Jolánka Annát nézte, sápadt arcát, tiszta, becsületes tekintetét (1955 Oravecz Paula 9491001, 161).

1b. ’ilyen tisztességes, egyenes, erkölcsileg feddhetetlen emberre valló 〈tulajdonság, habitus, gondolkodásmód, viselkedés〉, ill. ilyen módon vállalt, őszinte, nyílt(an kimondott) 〈tény, vélemény stb.〉’ ❖ betslletes indúlatú, és igazság szeret Királyi Szivnél (1785 Lethenyei János ford. C2909, 36) | [atyám] becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az (1844 Petőfi Sándor C3506, 98) | becsületesen szerzett filléreket (1901 A Vendéglős 2100001, 10) | becsületes jövedelemszerzésre (1905 Veress Endre CD55) | becsületes beszéd (1911 Bródy Sándor 8068014, 295) | Próbáld ezt végiggondolni, de becsületesen és őszintén (1936 e. Kosztolányi Dezső 9359337, 37) | próbál becsületes választ adni (1962 Pilinszky János 9531151, 170) | az író becsületesen beszámol egyéni élete egyéni „egzisztenciális szituáció”-járól (1967 Szentkuthy Miklós 9664013, 314) | a becsületes szám néha lehangoló, míg a hamis derűlátást kelthet (1984 Páskándi Géza 9516002, 74).

1c. ’olyan 〈helyzet, állapot, kapcsolat, megállapodás stb.〉, amelyet (az) erkölcsi tisztesség(nek), korrektség(nek megfelelő viselkedés) határoz meg, ill. ilyen helyzetre, kapcsolatra stb. jellemző 〈dolog〉’ ❖ küls ellenségeinket is, a’ kik ſzabadságunkat meg-támodták addig ſzorongattyuk, mig nékik egy betsületes békeſséget irunk elejekbe (1795 Bécsi Magyar Merkurius 7396015, 88) | becsületes vita után mégis nekem lenne igazam (1845 Széchenyi István C3882, 501) | [a pillanat] alkalmas arra, hogy egymás emberségét meglássuk és becsületes fegyverszünetet kössünk (1943 Füsi József 9160001, 90) | a közvéleménynek, a szakmának lesz módja becsületes feltételek között beleszólni a nemzeti alaptanterv körüli vitákba (1992 Országgyűlési Napló CD62) | nyílt és becsületes verseny (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. ’kötelességtudó, lelkiismeretes, vmit felelősségteljesen végző 〈személy〉, ill. ilyen módon végzett 〈tevékenység〉’ ❖ Jó izü a’ nyereség, ’s jó illatú a’ ſzaga akár mi betsületes iparkodás után. Hogy ebben, ’s több a’ féliben akadékot ne tegyen a’ reſtség, tunyaság (1775 Molnár János 7232026, 73) | a dicső nagy munkához férfiasan, becsületesen hozzálátott (1847 Kossuth Lajos CD32) | Oda is kell egy ember – s ott is becsületesen kell dolgozni! Ennyi az egész! (1964 Sánta Ferenc 9585001, 106) | Meg akar gyógyulni. Becsületesen szedi a gyógyszereket, sétál, másodnaponként beül a kocsiba, és elmegy az uszodába (1983 Polgár András 1121002, 53).

3. ’rendes, megfelelő(en), kielégítő(en jó) minőségű, ill. (nagy) méretű v. mértékű 〈dolog〉’ ❖ igérjétek-meg nékiek, hogy mindegygyikének betsületes, ’s […] illend tartást, és élelmet fogtok adni (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 74) | az Istenre kérlek, szerezz már egyszer becsületes tintát, hiszen már holnap nem reménylem, hogy elolvashassam leveledet (1825 Zádor György C5311, 201) | alig van esztendőnként is egy böcsületes verekedés Pesten (1838 Gaal József C5751, 81) | egy becsületes sétát sem tehetek a gyönyörü környéken (1861 Rosty Pál C3639, 153) | becsületes reggelizés után bejárták a gazdaságot (1867 Tolnai Lajos C4213, 257) | A „Bécs városához” címzett vendéglőben becsületes porciókat adtak (1929 Krúdy Gyula C2836, 59) | az ember kard az ennivalóért, a házért, a becsületes öltözetért! (1966 Sánta Ferenc 9585005, 131) | „Mindenkinek becsületes bért!” (1976 Valóság ford. 2056018, 117).

3a. (-en raggal, hsz-szerűen) (biz) ’alaposan, jókora mértékben, jelentősen’ ❖ becsületesen jól is lakhatik vele [ti. az angolnával] az ember (1823 Fogarasi Sámuel 7109009, 229) | becsületesen meghizott, amióta nem láttam (1897 Kabos Ede C2468, 119) | A kövér fakereskedő izzadt becsületesen, régen volt ilyen meleg napja (1931 Oláh Gábor 9487062, 62) | Magyarország azonban, ugye, nem Bergengócia, az elitek itt mindig becsületesen egymásnak esnek (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (biz) • becsületes név (birtokszói alaptaggal) ’vkinek, ritk. vminek az igazi, valódi, rendes neve’ ❖ Betsülletes neve az Urnak? (1794 Magyar nyelvmester C1947, 235) | Kukoricza Jancsi becsületes nevem; Egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem (1844 Petőfi Sándor C3506, 199) | dédelgetett egyéniség volt Kukacz Iérikó becsületes nevén Rabe Ieremias (1858 Jósika Miklós C2368, 112) | a kinai halászfalunak Pieli-Ka volt az orosz-japán háboru előtt a becsületes neve (1927 Markovits Rodion 9423005, 263) | Becsületes nevemen szólítson az őrnagy úr, ahogy megmondottam… Árvay Ferenc kapitány vagyok! (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 48) | Az Ibi anyja, Zsazsa néni (így becézik, máig sem tudom, hogy mi a becsületes neve) (1983 Balla László 1010019, 148).

Vö. CzF. bėcsületės · bėcsületėsen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT. ~, becsületesben, becsületesen; ÚMTsz.