beemel ts ige 1b
1. ’vkit v. vmit emelve vminek a belsejébe juttat’ ❖ lassúsággal vezette ötet a’ tsónakhoz, abba bé-emelte, le-ültette (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 363) | megesik sokszor, […] hogy a tömérdek testü elefántokat is be kell emelni a hajóra! (1858 Vasárnapi Újság CD56) | lassan beemeltem a gödörbe a kis fekete szekrényt [ti. a koporsót] (1908 Csáth Géza 9085001, 23) | Boldizsár beemeli a kakast a dürgő-kosárba (1938 Kemény János¹ 9319002, 37) | A tíztonnás daruk a csarnok minden pontjára beemelhetnek alkatrészeket (1958 Esti Hírlap márc. 12. C0122, 1) | A hetvenkettes [kórterem] betegei együttérzéssel figyelték a pihegő Pázmándinét, amint beemeltem az ágyába (1989 Bólya Péter 1023008, 128).
1a. ’〈elemet v. szerkezetet〉 emelve a rendeltetési helyére illeszt’ ❖ A közlekedést átszállás utján bonyolitják le, amig a kisiklott mozdonyt be nem emelik (1909 Kolozsvári Hírlap nov. 11. C4775, 4) | anélkül, hogy az eddig elmondottak summázatára törekednék, úgy vélem, még egy záróelemet is be kell emelnünk a válasz építményébe (1975 Berend T. Iván 2056001, 8) | Beemelik az M0-ás autópálya első szakaszának részeként a Duna-híd első pillérét (1988 Tények könyve CD37).
2. ’vmely nagy tekintélyű csoport részévé tesz vkit’ ❖ a parasztság és munkásság fiait emeljük be az értelmiségbe (1947 Illyés Gyula 2055001, 6) | a fiatal pályakezdőket magával ragadta az a közvetlenség, az a bizalom, amely a még éppen csak mocorgó tehetség iránt is megnyilvánult, s amely máris a költészet céhébe emelte be őket (1990 Vasy Géza 2001035, 80).
3. ’〈szöveget, motívumot stb.〉 vmely (élet)műbe beépítve annak részévé tesz; belefoglal’ ❖ A közvetlen népi motívumokat, mint továbbalakítható anyagot, [Bartók] beemelte zenéjébe (1935 Kassák Lajos CD10) | [Sinka István] az élő népi hiedelmeket tudatosan emeli be költészetébe (1972 Görömbei András 2018002, 302) | [Esterházy Péter Függő című regényébe] Nádas Péter Útvonal című, egylapos művének teljes szövege is beemeltetik, nem szólva az önidézetekről (1981 Balassa Péter 1008004, 285) | Horváth [János] ismeri és műveibe erős szűréssel beemeli mindazt az új irodalomtudományi eredményt, amelyet elfogad (1988 Pálmai Kálmán CD30).
4. (rég) ’〈ingóságot〉 birtokba vesz’ ❖ [a] másodszülötteknek nem volt többé az a föladatuk, hogy […] a magyar városokból beemeljék a harácsot (1863 Jókai Mór C2274, 5) | a hóna alatt éppen egy nagy fehér kenyeret emelt be a piacról (1885 Tolnai Lajos C4211, 148).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.