beereszt ts ige 5b2

1. ’〈embert v. állatot〉(vmin keresztül) vmely helyiségbe v. (zárt) területre, ill. vmely bent levő személyhez bejutni enged’ ❖ Ezt [ti. a magatehetetlen részeget] ereſztenékbe a’ tiſzták közé a’ Mennyorſzágba! (1775 Molnár János 7232025, 53) | a’ Kúnokat az Országba bé-ereszti (1794 Zsebkalendáriom C4957, 55) | meghagyám szolgámnak, hogy senkit be ne eresszen hozzám (1846 Petőfi Sándor C3509, 31) | [egy csoport napszámost] megszólitás nélkül beeresztettek a vámon (1862–1863 Jókai Mór C2256, 270) | Beeresztettétek a macskát? (1913 Barta Lajos CD10) | Beöthynek Ferstl már előre lelkére kötötte, hogy senkit be ne eresszen a fogolyhoz (1946 Kosáry Domokos 9356001, 161) | [a román határőrök] Zsoltot is beeresztették az országba, holott korábban évekig nem léphetett be Romániába (1990 Lovass Zoltán 1097001, 164).

1a. ’〈áramló fényt, vizet, levegőt〉 vhova bejutni enged’ ❖ mindenkor ujjabb-ujjabb levegö-eget nem ereſztvén bé az akolban, [a juhok] nagy melegben tartatnak (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 177) | beereszté a napot, a nap déli világát (1826 Vörösmarty Mihály C4534, 270) | zsilipeken be lehet ereszteni a Tisza árját a kaszállókra minden évben, a szántóföldekre időszakonkint (1863 A Hon 8600001, 1) | beeresztik a hideget (1940 Veres Péter 9771009, 56) | [Siza Vieira] a nagyobb átalakításokat az épülettömbök belsejében hajtotta végre, fényt beeresztő és közterületként is használható belső udvarokat kreálva (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’vmely anyagba, ill. vhova mélyre v. vminek a belsejébe (el)engedve v. leengedve juttat vmit’ ❖ belöl hosszan kell azt [a csövet] bé-ereszteni [a kasba] (1774 Vesmás Márton C4461, 46) | A’ temet helyre érkezvén, [a holttestet] a’ kápolna tornatzában le-teſzik, felette újjobban [= újra] imádkoznak, ’s végre nyúgovó sárházába bé-ereſztik (1788 Decsy Sámuel 7078006, 371) | vedd a fejér viaszt, és vékony szeletecskékre metélvén, ereszd be a terpetinbe [!] (1826 Fáy András¹ 8139012, 110) | [Ána] minden gyümölcsből egy-egy darabot beeresztett a sírba a koporsó mellé (1902 Nagy Sándor 8327002, 87) | [a masinában] vannak különböző ízlésre levett képek, s azokon lehetőleg ruha nélküli fehérnépek tíz-tizenkét figurában. Ha egy centet beeresztesz, e figurákat mind eljátszodja neked a gép (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 120).

2a. (rég) ’〈vmit felfüggesztett helyzetéből〉 lefelé irányuló mozgást eredményezve leereszt, belógat’ ❖ A’ kik pedig száraz oltóval élnek, abból egy keveset szelnek, ruhába kötik, és madzagon fogva az édes tejbe beeresztik (1819 e. Nagyváthy János 8328014, 124) | meg is fogja a víz néha ferdén beeresztett evezőjét, úgy hogy még üléséről is lesodorja, ha sebesen jár a hajó (1866 Birly István C1117, 6).

3. (Ipar v. Ép) ’vájatba pontosan odaillő elemet beilleszt’ ❖ a nyelet két ponton eresztik be a gereblye fejébe (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045012, 177) | Az ajtófelek és a függőleges sasok vésetébe eresztik be a vízirányos [= vízszintes] boronafákat (1909 Malonyay Dezső 8292014, 110) | talpfába becsapolt, beeresztett oszlopok (1997 Magyar néprajz CD47).

4. ’〈porózus anyagot, pl. fát〉 vmely folyékony anyaggal átitat(va bevon)’ ❖ [a fal alja] sárga agyagfölddel […] beeresztetik (1845 Életképek C0102, 179) | Az ablakokon olajjal beeresztett papirt láthatni; mert Japánban még nem ismerik az ablaküveget (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Könnyű ládácskát font […] gyékényből; enyvvel és viaszszal beereszté (1867 Tompa Mihály C4236, 193) | [Anna] mérgesen dobbantott a lábaival, hogy csak ugy porzott tőle a szoba földje. Pedig csak tegnap lett finom sárga agyaggal beeresztve (1882–1883 Mikszáth Kálmán C3148, 70) | [Anna] már sikálta a padlót, már beeresztette halovány viasszal (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 80) | Új, festetlen felületeket portalanítás után […] diszperziós mélyalapozóval kell beereszteni (1999 Lakáskultúra CD39).

J: beleereszt.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beeresztet; ÚMTsz.

beereszt tárgyas ige 5b2
1.
〈embert v. állatot〉 (vmin keresztül) vmely helyiségbe v. (zárt) területre, ill. vmely bent levő személyhez bejutni enged
Ezt [ti. a magatehetetlen részeget] ereſztenékbe a’ tiſzták közé a’ Mennyorſzágba!
(1775 Molnár János)
a’ Kúnokat az Országba bé-ereszti
(1794 Zsebkalendáriom)
meghagyám szolgámnak, hogy senkit be ne eresszen hozzám
(1846 Petőfi Sándor)
[egy csoport napszámost] megszólitás nélkül beeresztettek a vámon
(1862–1863 Jókai Mór)
Beeresztettétek a macskát?
(1913 Barta Lajos)
Beöthynek Ferstl már előre lelkére kötötte, hogy senkit be ne eresszen a fogolyhoz
(1946 Kosáry Domokos)
[a román határőrök] Zsoltot is beeresztették az országba, holott korábban évekig nem léphetett be Romániába
(1990 Lovass Zoltán)
1a.
〈áramló fényt, vizet, levegőt〉 vhova bejutni enged
mindenkor ujjabb-ujjabb levegö-eget nem ereſztvén bé az akolban, [a juhok] nagy melegben tartatnak
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
beereszté a napot, a nap déli világát
(1826 Vörösmarty Mihály)
zsilipeken be lehet ereszteni a Tisza árját a kaszállókra minden évben, a szántóföldekre időszakonkint
(1863 A Hon)
beeresztik a hideget
(1940 Veres Péter)
[Siza Vieira] a nagyobb átalakításokat az épülettömbök belsejében hajtotta végre, fényt beeresztő és közterületként is használható belső udvarokat kreálva
(1998 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
vmely anyagba, ill. vhova mélyre v. vminek a belsejébe (el)engedve v. leengedve juttat vmit
belöl hosszan kell azt [a csövet] bé-ereszteni [a kasba]
(1774 Vesmás Márton)
A’ temet helyre érkezvén, [a holttestet] a’ kápolna tornatzában le-teſzik, felette újjobban [= újra] imádkoznak, ’s végre nyúgovó sárházába bé-ereſztik
(1788 Decsy Sámuel)
vedd a fejér viaszt, és vékony szeletecskékre metélvén, ereszd be a terpetinbe [!]
(1826 Fáy András¹)
[Ána] minden gyümölcsből egy-egy darabot beeresztett a sírba a koporsó mellé
(1902 Nagy Sándor)
[a masinában] vannak különböző ízlésre levett képek, s azokon lehetőleg ruha nélküli fehérnépek tíz-tizenkét figurában. Ha egy centet beeresztesz, e figurákat mind eljátszodja neked a gép
(1923–1926 Tamási Áron)
2a. (rég)
〈vmit felfüggesztett helyzetéből〉 lefelé irányuló mozgást eredményezve leereszt, belógat
A’ kik pedig száraz oltóval élnek, abból egy keveset szelnek, ruhába kötik, és madzagon fogva az édes tejbe beeresztik
(1819 e. Nagyváthy János)
meg is fogja a víz néha ferdén beeresztett evezőjét, úgy hogy még üléséről is lesodorja, ha sebesen jár a hajó
(1866 Birly István)
3. (Ipar v. Ép)
vájatba pontosan odaillő elemet beilleszt
a nyelet két ponton eresztik be a gereblye fejébe
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
Az ajtófelek és a függőleges sasok vésetébe eresztik be a vízirányos [= vízszintes] boronafákat
(1909 Malonyay Dezső)
talpfába becsapolt, beeresztett oszlopok
(1997 Magyar néprajz)
4.
〈porózus anyagot, pl. fát〉 vmely folyékony anyaggal átitat(va bevon)
[a fal alja] sárga agyagfölddel […] beeresztetik
(1845 Életképek)
Az ablakokon olajjal beeresztett papirt láthatni; mert Japánban még nem ismerik az ablaküveget
(1858 Vasárnapi Újság)
Könnyű ládácskát font […] gyékényből; enyvvel és viaszszal beereszté
(1867 Tompa Mihály)
[Anna] mérgesen dobbantott a lábaival, hogy csak ugy porzott tőle a szoba földje. Pedig csak tegnap lett finom sárga agyaggal beeresztve
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
[Anna] már sikálta a padlót, már beeresztette halovány viasszal
(1926 Kosztolányi Dezső)
Új, festetlen felületeket portalanítás után […] diszperziós mélyalapozóval kell beereszteni
(1999 Lakáskultúra)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beeresztet; ÚMTsz.

Beállítások