befeketít ts ige 4b4

1. (átv is) ’sötét, kül. fekete színűvé tesz vkit v. vmit’ ❖ Szemldökét e’ vén bé feketítette (1788 Gvadányi József C1936, 83) | Mintegy két éve, egy marmaros-szigeti vásár alkalmával, az avasi bérczen néhány vásáros emberek megtámadtatnak befeketített arczu haramiáktól (1841 Pesti Hírlap CD61) | Te kéményseprő, aki mindent befeketítesz amihez dörgölődzöl (1894 Kóbor Tamás C2713, 139) | a fölszálló füst befeketítette a tetőt (1902 ÓkoriLex. CD28) | A mostani gyulai felújítás első képében a piktor (Szirtes Gábor) egy már befeketített vászonra ecsetjével fekete csíkokat húz (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈írott szöveget〉 fekete színnel befestve olvashatatlanná tesz’ ❖ a’ porosz statushirlapnak a’ tartománygyülésekről irt közleményei Lengyelhonban (hihetőleg a’ muszka birodalomban is) a’ lap kiadása előtt befeketítve, olvashatlanokká tétetnek (1841 Pesti Hírlap CD61) | A cenzúra által olykor szinte teljesen áthúzott, befeketített levelekből úgy tűnt, hogy a vilnai társulat egyáltalán nem ölelte kebelére a varsói kollégákat (1978 Spiró György 1143002, 324).

1b. ’bepiszkít, beszennyez’ ❖ Te másnak a kedvéért feketíted be a körmeidet, holott egyúttal magad számára kaparhatnád ki a gesztenyét, ha már az útját tudod (1872 Jókai Mór CD18) | [Neviczky] elhallgatott és felhúzott szemöldökkel nézett az asztal közepén heverő, légypiszokkal befeketített, napszítta többhetes ujságokra (1946 Kovai Lőrinc 9361002, 283).

2. (alaptalanul megrágalmazva) rossz színben tüntet fel vkit v. vmit’ ❖ arra törekednek, mint feketíthessék-be azokat, kik ellenök felszólalni bátrak voltak (1833 Bajza József C0716, 195) | a jezsuita történetírók siettek befeketíteni [Báthori István] emlékét (1896 Beöthy Zsolt CD44) | A reakció befeketített minden új szellemi, irodalmi, művészeti mozgalmat (1918 Bölöni György CD10) | Az elvtársai előtt igazságtalanul befeketített, erkölcsileg is lejáratott költő [ti. József Attila] minden lehetséges fórumon igyekezett tisztázni magát (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 616).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

befeketít tárgyas ige 4b4
1. (átv is)
sötét, kül. fekete színűvé tesz vkit v. vmit
Szemldökét e’ vén bé feketítette
(1788 Gvadányi József)
Mintegy két éve, egy marmaros-szigeti vásár alkalmával, az avasi bérczen néhány vásáros emberek megtámadtatnak befeketített arczu haramiáktól
(1841 Pesti Hírlap)
Te kéményseprő, aki mindent befeketítesz amihez dörgölődzöl
(1894 Kóbor Tamás)
a fölszálló füst befeketítette a tetőt
(1902 ÓkoriLex.)
A mostani gyulai felújítás első képében a piktor (Szirtes Gábor) egy már befeketített vászonra ecsetjével fekete csíkokat húz
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
〈írott szöveget〉 fekete színnel befestve olvashatatlanná tesz
a’ porosz statushirlapnak a’ tartománygyülésekről irt közleményei Lengyelhonban (hihetőleg a’ muszka birodalomban is) a’ lap kiadása előtt befeketítve, olvashatlanokká tétetnek
(1841 Pesti Hírlap)
A cenzúra által olykor szinte teljesen áthúzott, befeketített levelekből úgy tűnt, hogy a vilnai társulat egyáltalán nem ölelte kebelére a varsói kollégákat
(1978 Spiró György)
1b.
bepiszkít, beszennyez
Te másnak a kedvéért feketíted be a körmeidet, holott egyúttal magad számára kaparhatnád ki a gesztenyét, ha már az útját tudod
(1872 Jókai Mór)
[Neviczky] elhallgatott és felhúzott szemöldökkel nézett az asztal közepén heverő, légypiszokkal befeketített, napszítta többhetes ujságokra
(1946 Kovai Lőrinc)
2.
(alaptalanul megrágalmazva) rossz színben tüntet fel vkit v. vmit
arra törekednek, mint feketíthessék-be azokat, kik ellenök felszólalni bátrak voltak
(1833 Bajza József)
a jezsuita történetírók siettek befeketíteni [Báthori István] emlékét
(1896 Beöthy Zsolt)
A reakció befeketített minden új szellemi, irodalmi, művészeti mozgalmat
(1918 Bölöni György)
Az elvtársai előtt igazságtalanul befeketített, erkölcsileg is lejáratott költő [ti. József Attila] minden lehetséges fórumon igyekezett tisztázni magát
(1987–1988 Valachi Anna)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások