begy fn 2B  bögy

1. (Áll is) ’kiöblösödő, kitágult rész a madár, ill. háziszárnyas nyelőcsövén a táplálék átmeneti raktározására és megpuhítására’ ❖ elsö nap, a’ mellyen Hizóba vetik a’ Pujkát, az illyen Dióból ötöt […] a’ Begyibe kell-tömni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332008, 149) | Hogy a’ gődény begyét maga magának kivágná ’s abból szomjas kisdedinek táplálékul önvérét bocsátaná, mint sok czímerekben láthatni, az csak mese (1829 Pák Dienes 8346010, 177) | [a keselyűk] hétszámra bírják a koplalást; de prédára akadva úgy teleszedik a begyüket, hogy nem is bírnak szárnyrakapni (1901 Herman Ottó 8183002, 95) | A kendermagos gyorsan kinyitotta a csőrét, és a begyéből a tűzre engedte a vizet (2000 Tasnádi Edit ford. CD48).

1a. (Áll is) ’ennek külső, látható része’ ❖ A’ vak tyúk egy szemre talált már. Ettl a’ begye félre nem áll (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 85) | [a vízityúk] szine fölül sötét olajzöld, alul palaszürke; combjain, valamint hasán, begyén és szárnyai szegélyén fehér, homlokán veres folttal és olajzöld lábakkal (1847 Peregriny Elek 8360012, 208) | [A nagy sárszalonka] torka fehéres, begye sárgás rozsdaszürke (1933 Az állatok világa ford. CD46) | hajad úgy ragyog, mint a holló begye (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 45).

1b. (Áll) ’némely alsóbbrendű állatoknak, pl. a szívó szájszervvel rendelkező rovaroknak a madarakéhoz hasonló nyelőcsőtágulata a felvett táplálék átmeneti raktározására’ ❖ Begy (ingluvies) […] megtaláljuk a szivó szájszervekkel biró rovaroknál s különösen a pillangóknál is; ezeknél a felszivott nedvek meggyüjtésére szolgál (1893 PallasLex. CD02) | A hangyák a felvett tápláléknak csak kis részét emésztik meg, a többit megőrzik begyükben és hazaviszik az otthon dolgozóknak és a fiasításnak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a dolgozó méh] a begyben összegyűjtött nektárt visszaöklendezi („kihányja”) (1996 Természet Világa CD50).

1c. (ritk) ’emlősállat nyakának (párzáskor) kidomborodó, szügy feletti része’ ❖ a’ Vadáſz ki-megyen, És tet [ti. a farkast] hirtelen agyon lövi begyen (1801 Perecsényi Nagy László 8325004, 61) | Begy, […] a szarvas nyaka (1860 Vadász-műszótár C1039, 2).

2. (biz v. tréf) ’emberi has, gyomor’ ❖ nem minden állapotban jó az embernek a’ Méhek körl járni, úgy-mint izzadt testtel, kivált ha fok-hagymás szalonnával mindjárt reggel jól meg-raktad a’ begyedet (1782 Veszelszki Antal C4462, 51) | Éljen a ki hűn kapálja Szép Visonta borhegyét: Ez javítja a magyarnak Rég elromlott rosz begyét! (1858 Sárosi Gyula C3704, 241) | [Rezeda úr] Matskási felsálpecsenyéjével begyében ballagott (1933 Krúdy Gyula CD54).

2a. ’〈az ember bensője, lelke jelképeként〉’ ❖ Hadd! nyerem-meg, a’ mit irígyel a’ begyek [= begyük] (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 95) | jól tudgyuk mink a’ te begyednek minden titkait (1808 Verseghy Ferenc ford.–Lafontaine C4428, 99) | El se tagadhatnám, hogy begyem érted eped (1819 Perecsényi Nagy László ford.–Ovidius C3480, 127) | a ki a begyébe lát, az csak mosolyog e szemfényvesztő szerénységen (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | valami lehetetlen rögeszme lappangott ilyenkor a begyében (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | ezeket a reflexiókat nem hangosan tettem, jobbnak láttam begyemben tartani (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 53).

3. (/biz v. tréf) ’női mell, kebel’ ❖ Fertelmes dolog az is a’ mostani módis világban; hogy a’ menyetskék és leányok olly igen kiterjesztett mezítelen begygyel jelennek meg a’ közönséges [= nyilvános] helyeken (1792 Pesti magyar társaság C3482, 24) | ennek szép szeme van; annak homloka, bodros haja, kis szája, nagy begye (1812 Virág Benedek C2562, 523) | Juli nagyot fujt, kipöffesztette a begyét, sokatmondóan nézett körül (1931 Oláh Gábor 9487062, 67) | Micsoda begyek, akár a hegyek! (1979 Kornis Mihály 1082001, 160).

3a. (/nyj) ’ingnek, blúznak a mellrésze (és a mell közti tér)’ ❖ kését, gombjait apró cseprő lopott csecsebecséit inge bögyében tartotta (1867 Tolnai Lajos C4213, 133) | zsákmány van begyében (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002009, 69) | De hát a szoknyád […] lóg le rólad! És a pántlikád hol hagytad? És, ki rágta ki a kacád [= blúzod] begyit? (1916 Kassák Lajos CD10).

4. (rendsz. birtokszóként) ’domború, húsos rész az ujj hegyén’ ❖ ha valaki az bé-vetett Lenn-földön hüvelyke begyit le tészi, azon hüvelykinek alatta kilentz Lenn magnak kelletik találtatni (1774 Tudósítás a lenvetésről ford. C1864, 35) | a bába szemei a maga ujjainak begyekben vagyon (1805 Deáki Filep Sámuel ford.–Pilger C1370, 102) | Szép ujja begyébe tűje hegyét nyomta (1879 Arany János C0657, 102) | Ujjunk begyéből vér serken ki (1908 Ady Endre 9003171, 30) | böggyel befelé álltak ezek az ujjak (1950 Illyés Gyula 9274051, 11) | A nyomás megérzésére pl. egy négyzetcentiméternyi felszínre ujjaink begyén közel 200 […] ún. Meissner-féle tapintó test szolgál (1986 Az emberi test 1114003, 980).

Ö: arany~, galamb~, ujj~, vörös~.

Fr: nagy.

ÖE: ~toll.

Sz: begyez, begyű.

Vö. CzF. bėgy vagy bögy; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.