begyűr ts ige 1c4
1. ’vminek a belsejébe v. szűk helyre gyűrve benyom, beprésel vmit’ ❖ a gavallér még annyi figyelemmel sem volt a világ iránt, hogy begyürje azokat [ti. fehérneműje fodrait] a kabátja alá (1857 Jókai Mór C2234, 138) | [az asszony] akaratos, nagy haját begyűrte a kendője alá (1898 Móra István 8321002, 154) | [Prikk] a pénzt egyszerűen, sivár közönnyel begyűrte a zsebébe (1917 Cholnoky László CD10) | Andris begyűrte a láncot a nadrágzsebébe (1956 Illés Endre 2005061, 654) | A fiú begyűrte a sálat a kabát ujjába (1967 Mándy Iván 9420007, 111).
1a. ’〈személyt〉 akarata ellenére vmely szűk helyre bekényszerít v. beprésel’ ❖ a rend őrei az arcán megharapott Éjszakai Tihamért is begyürik egy komfortábliba [= egylovas bérkocsiba] (1886 Rákosi Viktor C3599, 114) | [a Szovjetunióban] a kommunista nómenklatúra begyűrte az ellenzékieket a börtönökbe és az elmegyógyintézetekbe (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. ’〈vmely tárgynak szélét, sarkát v. kiálló részét〉(gyűrve) visszahajtja v. benyomja’ ❖ Ha látom a förgeteg idejét, Begyűröm a süvegem tetejét (1846 Népdalok és mondák C2981, 218) | [A délvidéki kökörcsin] csészelevelei még egyszer akkorák mint a porzók, élénkebb és világosabb lilaszínűek, csúcsuk nincs begyűrve (1902 Wagner János CD35) | a passzust, ahol az olvasást abban hagyta, elfelejtette megjelölni és a lapot sem gyűrte be (1913 Krúdy Gyula C2841, 14) | A kabátok begyűrt ujjából, a betűrt sálakból, zsebekből kirázták az amerikai mogyoró héját (1967 Mándy Iván 9420003, 82).
3. ’〈több tárgyat zárt helyre〉 szorosan egymás mellé helyez, hogy elférjen; bezsúfol’ ❖ [a szoba] küszöbéhez kötött monomant jellemez, ki másutt mit sem élvezhetvén, mindent termébe igyekszik begyűrni (1847 Kuthy Lajos 8261006, 254) | Estig teleszedtem ezt a nagy tarisznyát, ahol csak egy boltban találtam [játék babákat] kirakva, mind begyűrtem (1889 Jókai Mór CD18) | Bár a lakás szűkös, még sincs olyan érzésünk, hogy gazdája cipőkanállal gyűrte volna be egy szobába a nappalit, hálót és dolgozót (1998 Lakáskultúra CD39).
4. (kissé rég) ’〈ételből vmennyit, ill. vmely egységet〉(erőltetve) megeszik’ ❖ csak kilencet birt begyürni [a gombócokból] (1864 Egri népkönyv C0094, 61) | [a legátus] gyűri be egyik darabot a másik után, s végre valahogy el is költi szépen az egészet (1878 Győrffy Iván C1964, 149) | ha majd a pisztráng valamennyit [ti. az apró halakat] begyürte, inkább őt nyelem le (1884–1885 Egymillió bolondság C1559, 237) | [Baracs] az utolsó falatot is begyűri (1900 Gárdonyi Géza 9173007, 70).
J: begyömöszöl.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.