bejáró mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → bejár.

II. mn 1A

1. ’Olyan 〈személy〉, aki vmilyen célból vhova rendszeresen megy.’

1a. ’olyan 〈tanuló v. dolgozó〉, aki más helységből jár be az iskolába, ill. a munkahelyére’ ❖ a legtöbb bejáró tanuló sok áldozatot vállal azért, hogy tanulhasson (1961 Népszabadság aug. 30. C4813, 9) | Az elsivárosodást [ti. a faluét] nemcsak a véglegesen kiszakadók idézték elő, de azok is, kik bejáró munkások lévén, reggel mentek, délután jöttek (1963 Csoóri Sándor 9090026, 123) | A bejáró munkásokat (köztük ácsok, kőművesek, hengerészek és más szakmabeliek is voltak), a faluról ingázó segédmunkásokat, napszámosokat sújtotta az alacsonyabb bér és a munkaviszony bizonytalansága (2000 Magyar néprajz CD47).

1b. (rég) ’olyan 〈személy〉, aki be szokott járni vkihez, ill. vhova(, és otthonos, bennfentes nála, ill. ott); bejáratos’ ❖ Ritka ember, egy csuda … mondogatá [a tanár] egy-egy jobb és bejáróbb diáknak (1882 Tolnai Lajos C4191, 41) | Gróf Toroczkai Sigmond, II. Apafi fejedelemnek […] Bécsben is tevékeny bejáró jó embere volt (1904 A magyar anekdotakincs C4256, 220).

1c. (rég) ’olyan 〈alkalmazott〉, aki a család(tagok) körüli személyes v. házi teendőket látja el’ ❖ apródok, bejáró cselédek, komornyikok jelentgetik ajtóról ajtóra az érkezőt (1851 Jókai Mór C2239, 114) | Zsuzsánna egy dajkát, szobalányt s egy bejáró inast hozott magával (1866 Szathmáry Károly C3859, 190).

1d. (rég) • bejáró tanár ’megtartott órái szerint díjazott(, oktatási intézményben tanító) tanár’ ❖ voltak jól fizetett, engedelmes bejáró tanárai (1894 Malonyay Dezső C3022, 139) | [Málnai Mihály] 1886 óta rendes tanár az izraelita tanítóképzőben; 1893 óta bejáró tanár a budapesti Aranyos-féle felső kereskedelmi intézetnél (1902 Magyar írók élete CD27) | [Nagyvárady Mira] nevelését a szülői háznál bejáró tanárok által nyerte (1903 Magyar írók élete CD27) | [Az Eötvös-]kollégiumnak voltak saját és bejáró tanárai (1990 Róna-Tas András CD30).

2. ’〈Az ott alvóval v. ott lakóval szemben:〉 ua..’

2a. ’nem bentlakó 〈tanuló〉’ ❖ Varga József katholikus kereskedelmi tan- és nevelő-intézetbe Győrött […] az 1860/1-ik iskolai évre […] kosztos- és bejáró tanonczokat fölveend (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A bejáró növendékeket mindig irigyelték ők, bentlakók (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 62) | az általános sztrájk naponta […] 120 ezer bejáró diákot, félmillió utast érintene (1994 Magyar Hírlap CD09).

2b. (/ritk) ’kórházba kezelésre járó 〈beteg〉’ ❖ A’ bejáró szegény gyermekek’ gyógyszer-költségeit Pest városa vállalta magára (1850 Katolikus Néplap 8640001, 180) | szeretetteljes figyelem környez azóta is a Vöröskereszt budai kórházában – pedig csak „bejáró” beteg vagyok (1915 Halász Gyula CD10) | itt épült föl az alig húsz beteg fogadására alkalmas pszichoterápiai osztály […], ahol 14 bent fekvő mellett naponta 25-30 bejáró beteget fogadnak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2c. (kissé rég) ’nem a munkáltatónál lakó 〈háztartási alkalmazott〉’ ❖ majd meglátod milyen jól főzök én! Csak egy bejáró cselédet tartok, aki elmosogat, s kijövünk a jövedelmeddel (1869 Jókai Mór CD18) | Valahol, egy ügyvédnél bejárócseléd (1940 Méliusz József 9433009, 204).

3. (/Tört) • bejáró mester ’a céh elöljárójának segédkező mester’ ❖ Bé-járó-mester: Convocator cehalium (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 127) | Az atyamester mellé sok helyen választottak segítő tanácsadókat, egy-két bejárómestert, akik céhgyűlések alkalmával mint a legények elöljárói szerepeltek (2000 Magyar néprajz CD47).

4. (/ritk) ’olyan 〈út v. nyílás, ajtó, kapu〉, amelyen át vhova (be) lehet jutni’ ❖ szükségesképpen azon két határokban bejáró kapuhelyeket is hadni kelletett (1792 A rendtartó székely falu 7154023, 148) | azt a’ rövid útat a’ be-járó lyukig, [a méhek] gyalog-is meg-tehessék (1794 Handerla György C2013, 25) | fölirás, melly a templomnak bejáró ajtaja mellett áll (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Sári néni egyideig nézte a nyomát, de azután az egyik csirkecsontot a kezébe vette, leguggolt a bejáró út közepére, ott háromszor megfordult maga körül s utána a csontot átaldobta a vállán (1934 Tamási Áron 9701011, 28) | a pitvar [!] és a kéményalját választották el fallal s benne kis bejáró ajtóval (1981 NéprajziLex. CD47).

III. fn 1A

1. ’nem bentlakó tanuló’ ❖ összesen huszonöt benlakó növendékünk van […]. A bejárók száma hol több, hol kevesebb (1882 Tolnai Lajos C4199, 119) | Én a te helyedben nem is tudnék megmaradni itt [ti. a zárdaiskolában], bejáró volnék. […] – Olcsóbb az anyámnak, ha bennlakó vagyok (1917 Kaffka Margit 9290048, 9) | Néhány középiskolából hazaengedték a gyerekeket, hátha az újabb havazás miatt nem jutnak el otthonukba a bejárók és kollégisták (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’Vkinek a szolgálatában v. alkalmazásában álló személy.’

2a. ’az uralkodó személye körüli szolgálatot teljesítő nemes; kamarás’ ❖ két felll a’ Fejedelem hintója mellett jártak a’ F Hop-Mester, és a’ Bé-járók (1791 Balia Sámuel C0747, 275) | A fejdelemasszony körűl Fogarasban mindenik párt tartott egy-két hű embert. […] Zólyomi ott tartotta Fábián Mártont és Szatmárit, ki fejedelmi bejáró volt (1872 Deák Farkas CD57).

2b. ’uralkodó v. főnemes szolgálatában nevelkedő ifjú nemes; apród’ ❖ Küldd a bejárókat, hogy székemet egy kissé előbbre mozditsák (1873 Athenaeum C0028, 528) | Ezen adatok egyikéből megtudjuk: mikor lett az ifjú Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferencz fejedelem udvarában „bejáró”-vá (1874 Thaly Kálmán CD57).

2c. ’a család(tagok) körüli személyes v. házi teendőket ellátó alkalmazott’ ❖ szakács-asszony, kukta, Szolgáló, bejáró – soha nincsen nyugta (1849–1853 Arany János C0640, 304).

2d. ’nem a munkáltatónál lakó, csak meghatározott időben nála dolgozó női háztartási alkalmazott; bejárónő’ ❖ azok mellett az asszonyok mellett, akiknek nincs esti ruhájuk, bejárót sem tarthatnak, maguk tákolják össze a gyerekek ruháit […], ezek gyémántjaikkal s pazar ruháikkal milyen semmik, senkik s milyen utolsók! (1927 Budapesti Hírlap febr. 2. C4715, 3).

3. ’Olyan dolog, amin (át) vhova be lehet jutni.’

3a. (/ritk) ’vminek az a nyílása, kül. ajtó, kapu, amelyen át oda be lehet jutni; bejárat²’ ❖ [az egyik] szobának nem lévén különös [= külön] béjárója, azt senki kinem bérelheti vagy kéntelen két szobát egyszersmind kibérelni (1800 Nyulas Ferenc C3340, 31) | hegyoldalon van [a barlang] bejárója (1853 Kőváry László 8255002, 105) | Menyét volt e vagy görény? […] A deszka mellett megtaláltuk a bejáróját (1922 e. Gárdonyi Géza C1848, 102) | A harmadik, a déli bejáró számított „főbejárónak”, ezen át léptek be a vagyonosabbak [a templomba] (2000 Magyar néprajz CD47).

3b. ’vhova (be)vezető út’ ❖ durván taszigálták le a rév bejárójáig (1886 Jakab Ödön C2197, 60) | A gazda azonnal észrevette Gábort, amint az a bejárón a tanya felé fordult (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 297) | Felgyűrt kabátujjal teszi meg az utat a szigeti bejárótól a hídfőig (1972 Mészöly Miklós 9439006, 791) | A Balaton körül mintegy 3500 stég és úgynevezett bejáró van (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: játékos~, kapu~, kocsi~, művész~, színész~.

ÖU: cseléd~, hotel~, tanya~.

ÖE: ~asszony.

Sz: bejáróné, bejárós.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, bejáróasszony, bejárófalka, bejárójószág