bekalandoz ts ige 4a

1. (átv is) ’〈vmely területet〉 élményeket, ismereteket gyűjtve v. kalandokat keresve keresztül-kasul bejár, ill. 〈több személyt v. helyet vmely célból〉 sorra felkeres’ ❖ békalandozta […] az erdőségeket (1817 Czövek István ford. C1237, 12) | Elbeszélteté magának útaimat, mint kalandoztam-be fél Európát (1832 Szalay László C3804, 6) | [a] gyűjtők bekalandozzák ismerőseiket s szóval, rábeszéléssel fognak egy-egy megjelenendő könyvnek előfizetőket (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | [A csökölyiek] bekalandozták a szomszédos falvakat, összevásárolták a hímzéseket s odahaza mint Csököly különlegességeit, jó haszonra adták el (1912 Malonyay Dezső CD07) | Babitsról gyakran olvassuk, hogy bekalandozta a kultúra egész területét (1929 Németh László² 9485029, 287) | [Lipótról kerékpárral] a töltéseken bekalandozható Kisbodak, Dunaremete, Püski szép világa (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’〈állat vmely területet, térséget〉 ide-oda cikázva bejár’ ❖ néha egy-egy denevér is besuhant a maga zegzugos röptével bekalandozva a termet (1875 Jókai Mór C2293, 70) | A hím [kakukk] minduntalanul bekalandozza birodalmát és bizonyos fákon bizonyos szabályossággal napjában többször is megjelenik (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. ’〈szem, tekintet〉 csapongva bejár vmit’ ❖ Csintalanul ragyogó szemei ismét bekalandozták a kört [ti. a társaságot] (1881 Vajkay Károly C4673, 89) | [Az öregúr] tekintete miután néhányszor bekalandozta szobája falait, újra olvasmányaira térült (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

2a. (vál) ’〈képzelet(ben), gondolat(ban)〉 csapongva felidéz vmit’ ❖ a napnak utját és a csillagok Végetlen ezreit […] eszemmel békalandozám (1846 e. Vajda Péter C4661, 39) | Bekalandozta gondolatban egész multját (1899 Abonyi Árpád C0482, 158) | a szemek mindent láttak, a képzelet mindent bekalandozott (1936 Halász Gábor¹ CD10) | Bekalandoztuk […] a történelmet, el egészen az évezred homályos kezdetéig (1972 Sütő András 9620017, 93).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

bekalandoz tárgyas ige 4a
1. (átv is)
〈vmely területet〉 élményeket, ismereteket gyűjtve v. kalandokat keresve keresztül-kasul bejár, ill. 〈több személyt v. helyet vmely célból〉 sorra felkeres
békalandozta […] az erdőségeket
(1817 Czövek István ford.)
Elbeszélteté magának útaimat, mint kalandoztam-be fél Európát
(1832 Szalay László)
[a] gyűjtők bekalandozzák ismerőseiket s szóval, rábeszéléssel fognak egy-egy megjelenendő könyvnek előfizetőket
(1881 Mikszáth Kálmán)
[A csökölyiek] bekalandozták a szomszédos falvakat, összevásárolták a hímzéseket s odahaza mint Csököly különlegességeit, jó haszonra adták el
(1912 Malonyay Dezső)
Babitsról gyakran olvassuk, hogy bekalandozta a kultúra egész területét
(1929 Németh László²)
[Lipótról kerékpárral] a töltéseken bekalandozható Kisbodak, Dunaremete, Püski szép világa
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
〈állat vmely területet, térséget〉 ide-oda cikázva bejár
néha egy-egy denevér is besuhant a maga zegzugos röptével bekalandozva a termet
(1875 Jókai Mór)
A hím [kakukk] minduntalanul bekalandozza birodalmát és bizonyos fákon bizonyos szabályossággal napjában többször is megjelenik
(1933 Az állatok világa ford.)
2.
〈szem, tekintet〉 csapongva bejár vmit
Csintalanul ragyogó szemei ismét bekalandozták a kört [ti. a társaságot]
(1881 Vajkay Károly)
[Az öregúr] tekintete miután néhányszor bekalandozta szobája falait, újra olvasmányaira térült
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
2a. (vál)
〈képzelet(ben), gondolat(ban) csapongva felidéz vmit
a napnak utját és a csillagok Végetlen ezreit […] eszemmel békalandozám
(1846 e. Vajda Péter)
Bekalandozta gondolatban egész multját
(1899 Abonyi Árpád)
a szemek mindent láttak, a képzelet mindent bekalandozott
(1936 Halász Gábor¹)
Bekalandoztuk […] a történelmet, el egészen az évezred homályos kezdetéig
(1972 Sütő András)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások