békekötés fn 4B

1. ’az a cselekedet v. esemény, amelynek során a hadviselő, ill. viszálykodó, haragos v. peres felek békét kötnek’ ❖ A’ Bétsi békekötés után (1798 Vályi András 7368005, 276) | [Nagy Lajos] fegyverszünetet hirdetvén, Knoth Miklós nádort és Bubek István országbirót többedmagokkal Brünnbe küldte a császárhoz békekötés végett (1861 Szalay László 8419005, 228) | Az atyát egészségesnek látom, az anyát betegnek, – nem gyanítja kegyed, hogy e két egyén évek óta háborút visel, s hogy itt lenne már ideje a békekötésnek? (1865 Vas Gereben C4380, 268) | [az országgyűlés] dönt a hadüzenet és a békekötés kérdésében (1949 Alkotmány C5326, 1) | A trianoni békekötés óta Erdély Románia része (1981 Dénes Tibor 9812001, 11).

2. ’hadviselő felek közötti, a háború beszüntetését és a béke feltételeit tartalmazó megállapodás, egyezség (szövege)’ ❖ Érsekújvár a’ békekötés szerént az Ozmanoknak birtokokban maradott 1665dikben (1798 Vályi András C4337, 508) | a linczi békekötésben az európai hatalmasságok is garantirozták szabadságainkat (1846 Táncsics Mihály 8463012, 21) | némileg elfogadható békekötésre lesznek kaphatók (1944 Bethlen István 9055003, 97) | 1990 nyarán mégis olyasmit érez az ember, mintha háború utáni békekötés izgalmában élnénk (1991 Csoóri Sándor 9090056, 268).

3. (ritk) ’viszálykodó, haragos v. perben álló felek közötti megegyezés, egyezség’ ❖ a’ fel-kérvel béke-kötésre (Transactio) lép, által engedvén néki a’ jószágat (1806 Georch Illés C1873, 143) | Az építőiparosok azt mondják, hogy a munkásokkal nem lehet egyezkedni. Nagy összecsapások után jön egy békekötés, melyben mindig csak ők hoznak áldozatot (1905 Ady Endre CD0801) | Kényszerű békekötés a japán–dél-koreai futballviszályban (1996 Magyar Hírlap CD09).

Sz: békekötési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

békekötés főnév 4B
1.
az a cselekedet v. esemény, amelynek során a hadviselő, ill. viszálykodó, haragos v. peres felek békét kötnek
A’ Bétsi békekötés után
(1798 Vályi András)
[Nagy Lajos] fegyverszünetet hirdetvén, Knoth Miklós nádort és Bubek István országbirót többedmagokkal Brünnbe küldte a császárhoz békekötés végett
(1861 Szalay László)
Az atyát egészségesnek látom, az anyát betegnek, – nem gyanítja kegyed, hogy e két egyén évek óta háborút visel, s hogy itt lenne már ideje a békekötésnek?
(1865 Vas Gereben)
[az országgyűlés] dönt a hadüzenet és a békekötés kérdésében
(1949 Alkotmány)
A trianoni békekötés óta Erdély Románia része
(1981 Dénes Tibor)
2.
hadviselő felek közötti, a háború beszüntetését és a béke feltételeit tartalmazó megállapodás, egyezség (szövege)
Érsekújvár a’ békekötés szerént az Ozmanoknak birtokokban maradott 1665dikben
(1798 Vályi András)
a linczi békekötésben az európai hatalmasságok is garantirozták szabadságainkat
(1846 Táncsics Mihály)
némileg elfogadható békekötésre lesznek kaphatók
(1944 Bethlen István)
1990 nyarán mégis olyasmit érez az ember, mintha háború utáni békekötés izgalmában élnénk
(1991 Csoóri Sándor)
3. (ritk)
viszálykodó, haragos v. perben álló felek közötti megegyezés, egyezség
a’ fel-kérvel béke-kötésre (Transactio) lép, által engedvén néki a’ jószágat
(1806 Georch Illés)
Az építőiparosok azt mondják, hogy a munkásokkal nem lehet egyezkedni. Nagy összecsapások után jön egy békekötés, melyben mindig csak ők hoznak áldozatot
(1905 Ady Endre)
Kényszerű békekötés a japán–dél-koreai futballviszályban
(1996 Magyar Hírlap)
Sz: békekötési
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások