békéltető mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → békéltet.
II. mn 17C3
1. (kissé rég) ’ellentétes érdekű, ill. harcban álló felek között közvetítő, a kibékülést előmozdító 〈személy〉’ ❖ Auguſtusban pedig Bonaparte vólt ebéden Marcheſe Galliónál, Ts. Királyi békéltet Követnél (1799 Molnár János 7445018, 19) | a békéltető képviselőt az oláhok elfogták (1849 Március Tizenötödike C4809, 111) | [Zsigmond] azokat is bő adományokkal jutalmazta meg, akik közte és legynagyobb [főúri] ellenségei között mint békéltető közbenjárók eredményeket értek el (1935 Bánlaky József CD16).
1a. ’ilyen személyre jellemző 〈magatartás, tulajdonság stb.〉’ ❖ – Kicsit ittál, kedves, – szólt felesége mosolyogva, békéltetően (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 119) | A gazdákból csak az adót csikarták ki, – eresztette ki az örök bánatot a kurátor, a mellette ballagó uriember békéltető modorában (1938 Németh László² 9485001, 16).
1b. ’ilyen személy, es. csoport által vállalt 〈feladat v. tisztség〉’ ❖ ki rendes itélő biró, az békéltető tisztséget nem viselhet (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | békéltető szerepét (1861 Szalay László 8419005, 228) | családi-házassági jellegű ügyekben – az egyház békéltető funkciót látott el (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153009, 807).
1c. ’ilyen feladat megvalósítására törekvő, azt segítő 〈esemény, megnyilatkozás stb.〉’ ❖ Az Olaſz fldrl Ráſtádba ment a’ békéltet gylésre (1799 Molnár János 7445018, 25) | Nem lehet elfogadni a méltóságos főispán úr békéltető ajánlatait (1885 Tolnai Lajos C4201, 38) | [a pápa] tudatta Ulászlóval, hogy Miksa római császárhoz, Ferdinánd spanyol és Henrik angol királyhoz ismét békéltető levelet intézett (1913 Márki Sándor CD55) | békéltető tárgyalások (1937 Bánlaky József CD16) | békéltető szándékkal (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. (Jog) ’kisebb (peres) ügyekben ellentétes érdekű személyek v. intézmények között hivatalosan közvetítő, egyeztető 〈személy, intézmény, ill. folyamat〉’ ❖ egy békéltető intézet létesitését javallá a küldötség (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | békéltető biró (1895 PallasLex. CD02) | Kanada törvényhozása kötelezővé tette a sztrájkra nézve a békéltető eljárást, s az arra rendelt bizottság vizsgálatának befejezése előtt a sztrájk tiltva van (1925 RévaiNagyLex. C5713, 754) | a hatósági és a bírósági szakasz közé beékelődő ún. békéltető bíróságokon még a pereskedés előtt megegyezhet a vásárló és a kereskedő (1997 Magyar Hírlap CD09).
3. ’indulatokat csillapító, (meg)nyugtató, enyhítő’ ❖ békéltető hangon kezdték Bubinak a dolgot magyarázni (1893 Jakab Ödön C2196, 13) | A férfi pár perc mulva szinte félve s békéltető gyöngédséggel nyúlt az asszonyka derekához (1912 Móricz Zsigmond C3211, 25) | milyen békéltető, szelíd öröm eső-szünetben a forrásnál hallgatni az induló hegyipatak csevegését (1955 Antalffy Gyula 1004009, 44).
III. fn 1C
’haragos v. ellentétes érdekű felek kibékülésében közvetítő, egyeztető szerepet vállaló személy’ ❖ Békéltet: Conciliator, pacator (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 116) | Ha két hatalmas meghasonlott, békéltetőnek lépett közéjük (1890 Péterfy Jenő ford.–Meyer C3494, 104) | [V.] István király különösen szerette Margit húgát, aki békéltetője volt apjával vívott küzdelmeiben (1987 Dümmerth Dezső 1040001, 87).
a. (Jog) ’kisebb (peres) ügyekben hivatalosan közvetítő, egyeztető személy v. intézmény’ ❖ a Békéltetők […] Igy és nem béke biráknak fognak neveztetni (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Békéltetők […] a középkor peres eljárásában oly személyek, kik mindenkor az ügy békés megoldásának voltak közvetítői (1893 PallasLex. CD02) | Békéltetőt – azaz egy kívülálló személyt, intézményt – a jelenlegi szabályok szerint is igénybe vehetnének a vitázó felek az egyeztetés során, amely jelenleg csak ritkán zárul egyezséggel (1997 Magyar Hírlap CD09).
J: békítő.
UB: -bizottság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. béke; ÉKsz.