békéltető mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → békéltet.

II. mn 17C3

1. (kissé rég) ’ellentétes érdekű, ill. harcban álló felek között közvetítő, a kibékülést előmozdító 〈személy〉’ ❖ Auguſtusban pedig Bonaparte vólt ebéden Marcheſe Galliónál, Ts. Királyi békéltet Követnél (1799 Molnár János 7445018, 19) | a békéltető képviselőt az oláhok elfogták (1849 Március Tizenötödike C4809, 111) | [Zsigmond] azokat is bő adományokkal jutalmazta meg, akik közte és legynagyobb [főúri] ellenségei között mint békéltető közbenjárók eredményeket értek el (1935 A magyar nemzet hadtörténelme CD16).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈magatartás, tulajdonság stb.〉’ ❖ – Kicsit ittál, kedves, – szólt felesége mosolyogva, békéltetően (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 119) | A gazdákból csak az adót csikarták ki, – eresztette ki az örök bánatot a kurátor, a mellette ballagó uriember békéltető modorában (1938 Németh László² 9485001, 16).

1b. ’ilyen személy, es. csoport által vállalt 〈feladat v. tisztség〉’ ❖ ki rendes itélő biró, az békéltető tisztséget nem viselhet (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | békéltető szerepét (1861 Szalay László 8419005, 228) | családi-házassági jellegű ügyekben – az egyház békéltető funkciót látott el (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153009, 807).

1c. ’ilyen feladat megvalósítására törekvő, azt segítő 〈esemény, megnyilatkozás stb.〉’ ❖ Az Olaſz fldrl Ráſtádba ment a’ békéltet gylésre (1799 Molnár János 7445018, 25) | Nem lehet elfogadni a méltóságos főispán úr békéltető ajánlatait (1885 Tolnai Lajos C4201, 38) | [a pápa] tudatta Ulászlóval, hogy Miksa római császárhoz, Ferdinánd spanyol és Henrik angol királyhoz ismét békéltető levelet intézett (1913 Márki Sándor CD55) | békéltető tárgyalások (1937 A magyar nemzet hadtörténelme CD16) | békéltető szándékkal (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Jog) ’kisebb (peres) ügyekben ellentétes érdekű személyek v. intézmények között hivatalosan közvetítő, egyeztető 〈személy, intézmény, ill. folyamat〉’ ❖ egy békéltető intézet létesitését javallá a küldötség (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | békéltető biró (1895 PallasLex. CD02) | Kanada törvényhozása kötelezővé tette a sztrájkra nézve a békéltető eljárást, s az arra rendelt bizottság vizsgálatának befejezése előtt a sztrájk tiltva van (1925 RévaiNagyLex. C5713, 754) | a hatósági és a bírósági szakasz közé beékelődő ún. békéltető bíróságokon még a pereskedés előtt megegyezhet a vásárló és a kereskedő (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. ’indulatokat csillapító, (meg)nyugtató, enyhítő’ ❖ békéltető hangon kezdték Bubinak a dolgot magyarázni (1893 Jakab Ödön C2196, 13) | A férfi pár perc mulva szinte félve s békéltető gyöngédséggel nyúlt az asszonyka derekához (1912 Móricz Zsigmond C3211, 25) | milyen békéltető, szelíd öröm eső-szünetben a forrásnál hallgatni az induló hegyipatak csevegését (1955 Antalffy Gyula 1004009, 44).

III. fn 1C

’haragos v. ellentétes érdekű felek kibékülésében közvetítő, egyeztető szerepet vállaló személy’ ❖ Békéltet: Conciliator, pacator (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 116) | Ha két hatalmas meghasonlott, békéltetőnek lépett közéjük (1890 Péterfy Jenő ford.–Meyer C3494, 104) | [V.] István király különösen szerette Margit húgát, aki békéltetője volt apjával vívott küzdelmeiben (1987 Dümmerth Dezső 1040001, 87).

a. (Jog) ’kisebb (peres) ügyekben hivatalosan közvetítő, egyeztető személy v. intézmény’ ❖ a Békéltetők […] Igy és nem béke biráknak fognak neveztetni (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Békéltetők […] a középkor peres eljárásában oly személyek, kik mindenkor az ügy békés megoldásának voltak közvetítői (1893 PallasLex. CD02) | Békéltetőt – azaz egy kívülálló személyt, intézményt – a jelenlegi szabályok szerint is igénybe vehetnének a vitázó felek az egyeztetés során, amely jelenleg csak ritkán zárul egyezséggel (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: békítő.

UB: -bizottság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. béke; ÉKsz.

békéltető melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévbékéltet
II. melléknév 17C3
1. (kissé rég)
ellentétes érdekű, ill. harcban álló felek között közvetítő, a kibékülést előmozdító 〈személy〉
Auguſtusban pedig Bonaparte vólt ebéden Marcheſe Galliónál, Ts.császári Királyi békéltet Követnél
(1799 Molnár János)
a békéltető képviselőt az oláhok elfogták
(1849 Március Tizenötödike)
[Zsigmond] azokat is bő adományokkal jutalmazta meg, akik közte és legynagyobb [főúri] ellenségei között mint békéltető közbenjárók eredményeket értek el
(1935 A magyar nemzet hadtörténelme)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈magatartás, tulajdonság stb.〉
– Kicsit ittál, kedves, – szólt felesége mosolyogva, békéltetően
(1923 Kosztolányi Dezső)
A gazdákból csak az adót csikarták ki, – eresztette ki az örök bánatot a kurátor, a mellette ballagó uriember békéltető modorában
(1938 Németh László²)
1b.
ilyen személy, es. csoport által vállalt 〈feladat v. tisztség〉
ki rendes itélő biró, az békéltető tisztséget nem viselhet
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
békéltető szerepét
(1861 Szalay László)
családi-házassági jellegű ügyekben – az egyház békéltető funkciót látott el
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
1c.
ilyen feladat megvalósítására törekvő, azt segítő 〈esemény, megnyilatkozás stb.〉
Az Olaſz fldrl Ráſtádba ment a’ békéltet gylésre
(1799 Molnár János)
Nem lehet elfogadni a méltóságos főispán úr békéltető ajánlatait
(1885 Tolnai Lajos)
[a pápa] tudatta Ulászlóval, hogy Miksa római császárhoz, Ferdinánd spanyol és Henrik angol királyhoz ismét békéltető levelet intézett
(1913 Márki Sándor)
békéltető tárgyalások
(1937 A magyar nemzet hadtörténelme)
békéltető szándékkal
(2000 Magyar Hírlap)
2. (Jog)
kisebb (peres) ügyekben ellentétes érdekű személyek v. intézmények között hivatalosan közvetítő, egyeztető 〈személy, intézmény, ill. folyamat〉
egy békéltető intézet létesitését javallá a küldötség
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
békéltető biró
(1895 PallasLex.)
Kanada törvényhozása kötelezővé tette a sztrájkra nézve a békéltető eljárást, s az arra rendelt bizottság vizsgálatának befejezése előtt a sztrájk tiltva van
(1925 RévaiNagyLex.)
a hatósági és a bírósági szakasz közé beékelődő ún. békéltető bíróságokon még a pereskedés előtt megegyezhet a vásárló és a kereskedő
(1997 Magyar Hírlap)
3.
indulatokat csillapító, (meg)nyugtató, enyhítő
békéltető hangon kezdték Bubinak a dolgot magyarázni
(1893 Jakab Ödön)
A férfi pár perc mulva szinte félve s békéltető gyöngédséggel nyúlt az asszonyka derekához
(1912 Móricz Zsigmond)
milyen békéltető, szelíd öröm eső-szünetben a forrásnál hallgatni az induló hegyipatak csevegését
(1955 Antalffy Gyula)
III. főnév 1C
haragos v. ellentétes érdekű felek kibékülésében közvetítő, egyeztető szerepet vállaló személy
Békéltet: Conciliator, pacator
(1809 Végtagokra szedett szótár)
Ha két hatalmas meghasonlott, békéltetőnek lépett közéjük
(1890 Péterfy Jenő ford.Meyer)
[V.] István király különösen szerette Margit húgát, aki békéltetője volt apjával vívott küzdelmeiben
(1987 Dümmerth Dezső)
a. (Jog)
kisebb (peres) ügyekben hivatalosan közvetítő, egyeztető személy v. intézmény
a Békéltetők […] Igy és nem béke biráknak fognak neveztetni
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
Békéltetők […] a középkor peres eljárásában oly személyek, kik mindenkor az ügy békés megoldásának voltak közvetítői
(1893 PallasLex.)
Békéltetőt – azaz egy kívülálló személyt, intézményt – a jelenlegi szabályok szerint is igénybe vehetnének a vitázó felek az egyeztetés során, amely jelenleg csak ritkán zárul egyezséggel
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. béke; ÉKsz.

Beállítások