beképzel ts ige 1b

1. (rég) ’vkit képzeletben ott lát, ahol a valóságban szeretne látni’ ❖ egészszen bé képzelte abba tet és Máriánát (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 413) | Beképzelé Erzsit […] nyitandó szatócsboltjába (1855 Fáy András¹ C1722, 17) | Sokszor beképzelte magát abba a kis házikóba ott a kert végén (1892 Bodnár Gáspár C1125, 26).

2. beképzeli magát vmibe (rég) ’〈vki másnak a helyzetébe, állapotába〉 képzeletben belehelyezkedik’ ❖ [kívánatos, hogy a szavaló] minden személy állapotába tudja magát beképzelni (1861 Mátray Gábor 8300002, 65) | nem is tudja magát az én helyzetembe beképzelni (1887 Gyarmathy Zsigáné C1954, 239).

3. (/nyj)(alaptalanul) hisz, képzel vmit’ ❖ engedjék beképzelnem, hogy egy kicsit az utókor szava az, amit hallani fognak (1932 Illyés Gyula CD10) | az ember mily nehezen tud beképzelt dolgoktól és téveszméktől szabadulni (1942 Bánlaky József CD16) | Igaz vót-ë, vacs csak bekébzēték, a fenye tuggya (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 30) | Régën még annyira buta vót a nép, hogy beképzelte, hogy a Szent Pétër csapja a baltáját a kislányba, azé lëtt lány (1978 Az emberélet fordulói 1073001, 19) | Lappangó láza van [a gyereknek]! – Beképzeled (1999 e. Kocsis Rózsi CD48) beképzel magának ’alaptalanul elképzel, hisz magáról vmit’ ❖ Beképzelhetjük-e tehát mi szépirók magunknak a müvelt szórakoztatáson tul azt az elhivatottságot, hogy direkt reáhatásokat gyakorolhassunk környezetünk sorsának kialakulására? (1939 Független Újság 2126001, 11) | Aki beképzeli magának, hogy valaki, holott semmi, önmagát áltatja (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

beképzel tárgyas ige 1b
1. (rég)
vkit képzeletben ott lát, ahol a valóságban szeretne látni
egészszen bé képzelte abba tet és Máriánát
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Beképzelé Erzsit […] nyitandó szatócsboltjába
(1855 Fáy András¹)
Sokszor beképzelte magát abba a kis házikóba ott a kert végén
(1892 Bodnár Gáspár)
2. beképzeli magát vmibe (rég)
〈vki másnak a helyzetébe, állapotába〉 képzeletben belehelyezkedik
[kívánatos, hogy a szavaló] minden személy állapotába tudja magát beképzelni
(1861 Mátray Gábor)
nem is tudja magát az én helyzetembe beképzelni
(1887 Gyarmathy Zsigáné)
3. (/nyj)
(alaptalanul) hisz, képzel vmit
engedjék beképzelnem, hogy egy kicsit az utókor szava az, amit hallani fognak
(1932 Illyés Gyula)
az ember mily nehezen tud beképzelt dolgoktól és téveszméktől szabadulni
(1942 Bánlaky József)
Igaz vót-ë, vacs csak bekébzēték, a fenye tuggya
(1951–1955 Kiskanizsai szótár)
Régën még annyira buta vót a nép, hogy beképzelte, hogy a Szent Pétër csapja a baltáját a kislányba, azé lëtt lány
(1978 Az emberélet fordulói)
Lappangó láza van [a gyereknek]! – Beképzeled
(1999 e. Kocsis Rózsi)
beképzel magának
alaptalanul elképzel, hisz magáról vmit
Beképzelhetjük-e tehát mi szépirók magunknak a müvelt szórakoztatáson tul azt az elhivatottságot, hogy direkt reáhatásokat gyakorolhassunk környezetünk sorsának kialakulására?
(1939 Független Újság)
Aki beképzeli magának, hogy valaki, holott semmi, önmagát áltatja
(1996 Katolikus Biblia ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások