bekocog tn ige 2a

1. (ajtón, ablakon) kézzel v. vmely tárggyal kopogva bebocsátást kér v. jelt ad magáról; bekopog’ ❖ [Fichte idealizmusa] hasonló az ollyan vendéghez, a’ ki mindenütt bé kotzagott ugyan, de sehol bé nem lép a’ Szobába (1811 Ruszek József C6085, 330) | Már senki sincs ott ébren; az udvar felől látszik még világosság. Bihar bekoczog a fokosa nyelével (1896 Bársony István C0844, 46) | Milyen merészség volt ez, […] hogy Nelli az Emma ajtaján be mert kocogni (1926 Babits Mihály C0699, 248) | ott a korcsmaház, de sötét. Hátha be lehet az ablakon kocogni, adnak tán valamit inni (1945 Szép Ernő 9665040, 56).

2. ’lassan belovagol, ill. (ló vontatta) jármű(vön vki) behajt vhova’ ❖ Utána küldtem ’s még ma békoczog (1821 Döbrentei Gábor ford.–Müllner C1444, 172) | amint látta, hogy lekésett a vonatról, befogatta otthon a két csikaját és bekocogott kocsin (1887 Mikszáth Kálmán 8312163, 43) | Egy negyedszázada még tágas istállók voltak Aix-en-Provence-ban a parasztok számára, akik lóháton kocogtak be a városba (1976 Valóság ford. 2056020, 121) | rendkívül unalmasnak bizonyult ez a montreali autóverseny, egészen addig, ameddig az 58. körben a fölényesen vezető Michael Schumacher be nem kocogott a depóba egy tönkrement sebességváltóval (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈ember, állat〉 lassan bemegy vhova’ ❖ voltak esetek, hogy két mankón koczogott be nagy kinosan a beteg, s negyed napra elhányta mankóit s hetykén ugrándozva hagyta el a csodatevő „grottát” (1871 Kossuth Lajos CD32) | Előbb a konda csörtet haza; megelégedett röfögéssel kocog be mindenik [ti. mindegyik disznó] a maga udvarára (1908 Budapesti Hírlap nov. 7. C4696, 3) | akiknek a belvárosban akad dolguk, azok gyalog bekocognak, vagy felzsúfolják magukat a sárgaszínű, rosszagú villamosokba (1935 Kassák Lajos CD10) | Először a téesz tehenei ballagnak végig az úton, aztán a háztájiak követik őket, […] amint feltűnik a szélesre tárt kapu, […] jóleső bődüléssel, lomhán bekocog a jószág, megdobogtatva a deszkákat az árok fölött (1964 Sánta Ferenc 9585001, 127).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

bekocog tárgyatlan ige 2a
1.
(ajtón, ablakon) kézzel v. vmely tárggyal kopogva bebocsátást kér v. jelt ad magáról; bekopog
[Fichte idealizmusa] hasonló az ollyan vendéghez, a’ ki mindenütt bé kotzagott ugyan, de sehol bé nem lép a’ Szobába
(1811 Ruszek József)
Már senki sincs ott ébren; az udvar felől látszik még világosság. Bihar bekoczog a fokosa nyelével
(1896 Bársony István)
Milyen merészség volt ez, […] hogy Nelli az Emma ajtaján be mert kocogni
(1926 Babits Mihály)
ott a korcsmaház, de sötét. Hátha be lehet az ablakon kocogni, adnak tán valamit inni
(1945 Szép Ernő)
2.
lassan belovagol, ill. (ló vontatta) jármű(vön vki) behajt vhova
Utána küldtem ’s még ma békoczog
(1821 Döbrentei Gábor ford.Müllner)
amint látta, hogy lekésett a vonatról, befogatta otthon a két csikaját és bekocogott kocsin
(1887 Mikszáth Kálmán)
Egy negyedszázada még tágas istállók voltak Aix-en-Provence-ban a parasztok számára, akik lóháton kocogtak be a városba
(1976 Valóság ford.)
rendkívül unalmasnak bizonyult ez a montreali autóverseny, egészen addig, ameddig az 58. körben a fölényesen vezető Michael Schumacher be nem kocogott a depóba egy tönkrement sebességváltóval
(1995 Magyar Hírlap)
3.
〈ember, állat〉 lassan bemegy vhova
voltak esetek, hogy két mankón koczogott be nagy kinosan a beteg, s negyed napra elhányta mankóit s hetykén ugrándozva hagyta el a csodatevő „grottát”
(1871 Kossuth Lajos)
Előbb a konda csörtet haza; megelégedett röfögéssel kocog be mindenik [ti. mindegyik disznó] a maga udvarára
(1908 Budapesti Hírlap nov. 7.)
akiknek a belvárosban akad dolguk, azok gyalog bekocognak, vagy felzsúfolják magukat a sárgaszínű, rosszagú villamosokba
(1935 Kassák Lajos)
Először a téesz tehenei ballagnak végig az úton, aztán a háztájiak követik őket, […] amint feltűnik a szélesre tárt kapu, […] jóleső bődüléssel, lomhán bekocog a jószág, megdobogtatva a deszkákat az árok fölött
(1964 Sánta Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások