bekötöz ts ige 4c

1. ’〈vmely dolgot〉 – nyílását kötéllel, zsineggel összeszorítva – bezár, ill. 〈tárgyon nyílást〉 ilyen módon összecsuk’ ❖ [a vadászok a krokodil] száját erős madzaggal bekötözik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Néha megesett, hogy a pióczák éjnek idején kiszabadultak nem elég erősen bekötözött vászonzacskóikból és szerte kúsztak a szobában (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 10) | tömlő: kifordított kecskebőr, amelyben […] főleg bort […] tartottak (nyílásait bekötözték) (1989 HaagLex. ford. CD1208).

1a. ’〈nyalábot, köteget〉 kötéllel, zsineggel körülfog és összekötöz’ ❖ a’ salátát akkor kötözi-bé, midn bell a’ levelek [nedvesek] (1802 Bogsch János C1135, 133) | a szőllőt bekötözik, azaz mindenik tőke vesszeit […] egy csomóba [összekötik] (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2962, 115) | Kovács egy bekötözött iratcsomagot vett ki kocsija üléséből (1854 Jókai Mór C2244, 328) | A marokszedő után rendszerint idősebb ember kötözte be a kévéket. A búzát, rozsot saját magából vett kötélbe kötötték (1977 Selmeczi Kovács Attila CD52).

2. ’vmibe v. vmivel úgy fed be, bugyolál be vkit v. vmit, hogy megköti rajta’ ❖ hogy a viasz le ne hulljon, ez [ti. az oltógally] is bekötöztetik (1847 Peregriny Elek 8360016, 314) | [Imola] azon kezdte a készülődést, hogy a kisgyermekét bekötözze gyöngéden, gondosan a puha pólyába (1882 Jókai Mór CD18) | A lovak patáit, hogy dübörgésük ne legyen hallható, posztódarabokkal kötözik be (1894 Gracza György CD45) | A cimbalom régen szólóhangszer lehetett […]. A régies játékstílus keményebb volt, valószínűleg be nem kötözött faverővel játszottak (1990 Magyar néprajz CD47).

2a. ’〈fejet, szemet, szájat stb.〉 kendővel, ruhával – annak csücskeit összekötve – befed, betakar’ ❖ az igazságot eleitl fogva bé-kötözött ſzemekkel festették-le (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252015, 889) | jön a szakácsné bekötözött fővel és egy nagy kanállal kezében (1869 Orbán Balázs CD22) | maguk az orvosok is csak aromatikus [= illatszerrel átitatott] kendőkkel kötözve be orrukat, szájukat, közelítenek a nagy beteg kínfekhelyéhez (1884 Jókai Mór CD18) | Hátulról megragadták, megkötözték a kezét, és lágy tapintású kendővel bekötözték a szemét (1917 Krúdy Gyula CD54) | A tüzesvas-próbára ítélt személynek először is bekötözték és lepecsételték a kezét (1972 Diószegi Vilmos CD30).

3. ’〈sérültet, sebet, fájó testrészt〉 kötszerrel bepólyál és a kötést rögzíti rajta’ ❖ Kriſtus […] a’ fekélyekkel meg-rakodott ſzegények közt –  minden fekélyeket, mikor ki-óldozza, mindjárt bé-kötözi (1794 Hunyadi Ferenc 7147010, 411) | Seböket kimosták tiszta forrásvízzel, Bekötözték szépen, drága balzsamírrel (1854 Arany János C0656, 127) | A lövöldözés csak sokára csendesült el. Két sebesültet hoztak a fedezékbe, kiket Lassú gondosan bekötözött (1958 Lengyel József 9395007, 178) | Bekeni a vékony, vörös bőrt a kenőccsel, azután bekötözi a karomat (1973 Gion Nándor 9190007, 246) | [a sérült játékost] a pálya mellett kezelték, jegelték, majd bekötözték a bokáját (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈ajtót〉 zsineggel, lánccal stb. ajtófélfához rögzítve bezár’ ❖ kötelet vett elő, s a nemes úr ajtaját bekötözte (1846 Jókai Mór CD18) | Az ajtón nem volt zár, […] madzagokkal jól bekötöztük (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 188) | valaki bosszúból rágyújtotta özvegy Katonánéra a ház fedelét, de olyankor, mikor az asszony is benne volt. Az ajtót pedig kívülről bekötözték (1923 Krúdy Gyula CD54).

J: beköt.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, bekötözött; ÚMTsz.

bekötöz tárgyas ige 4c
1.
〈vmely dolgot〉 – nyílását kötéllel, zsineggel összeszorítva – bezár, ill. 〈tárgyon nyílást〉 ilyen módon összecsuk
[a vadászok a krokodil] száját erős madzaggal bekötözik
(1858 Vasárnapi Újság)
Néha megesett, hogy a pióczák éjnek idején kiszabadultak nem elég erősen bekötözött vászonzacskóikból és szerte kúsztak a szobában
(1905 Vámbéry Ármin)
tömlő: kifordított kecskebőr, amelyben […] főleg bort […] tartottak (nyílásait bekötözték)
(1989 HaagLex. ford.)
1a.
〈nyalábot, köteget〉 kötéllel, zsineggel körülfog és összekötöz
a’ salátát akkor kötözi-bé, midn bell a’ levelek [nedvesek]
(1802 Bogsch János)
a szőllőt bekötözik, azaz mindenik tőke vesszeit […] egy csomóba [összekötik]
(1853 Magyarország és Erdély Képekben)
Kovács egy bekötözött iratcsomagot vett ki kocsija üléséből
(1854 Jókai Mór)
A marokszedő után rendszerint idősebb ember kötözte be a kévéket. A búzát, rozsot saját magából vett kötélbe kötötték
(1977 Selmeczi Kovács Attila)
2.
vmibe v. vmivel úgy fed be, bugyolál be vkit v. vmit, hogy megköti rajta
hogy a viasz le ne hulljon, ez [ti. az oltógally] is bekötöztetik
(1847 Peregriny Elek)
[Imola] azon kezdte a készülődést, hogy a kisgyermekét bekötözze gyöngéden, gondosan a puha pólyába
(1882 Jókai Mór)
A lovak patáit, hogy dübörgésük ne legyen hallható, posztódarabokkal kötözik be
(1894 Gracza György)
A cimbalom régen szólóhangszer lehetett […]. A régies játékstílus keményebb volt, valószínűleg be nem kötözött faverővel játszottak
(1990 Magyar néprajz)
2a.
〈fejet, szemet, szájat stb.〉 kendővel, ruhával – annak csücskeit összekötve – befed, betakar
az igazságot eleitl fogva bé-kötözött ſzemekkel festették-le
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
jön a szakácsné bekötözött fővel és egy nagy kanállal kezében
(1869 Orbán Balázs)
maguk az orvosok is csak aromatikus [= illatszerrel átitatott] kendőkkel kötözve be orrukat, szájukat, közelítenek a nagy beteg kínfekhelyéhez
(1884 Jókai Mór)
Hátulról megragadták, megkötözték a kezét, és lágy tapintású kendővel bekötözték a szemét
(1917 Krúdy Gyula)
A tüzesvas-próbára ítélt személynek először is bekötözték és lepecsételték a kezét
(1972 Diószegi Vilmos)
3.
〈sérültet, sebet, fájó testrészt〉 kötszerrel bepólyál és a kötést rögzíti rajta
Kriſtus […] a’ fekélyekkel meg-rakodott ſzegények közt –  minden fekélyeket, mikor ki-óldozza, mindjárt bé-kötözi
(1794 Hunyadi Ferenc)
Seböket kimosták tiszta forrásvízzel, Bekötözték szépen, drága balzsamírrel
(1854 Arany János)
A lövöldözés csak sokára csendesült el. Két sebesültet hoztak a fedezékbe, kiket Lassú gondosan bekötözött
(1958 Lengyel József)
Bekeni a vékony, vörös bőrt a kenőccsel, azután bekötözi a karomat
(1973 Gion Nándor)
[a sérült játékost] a pálya mellett kezelték, jegelték, majd bekötözték a bokáját
(1996 Magyar Hírlap)
4.
〈ajtót〉 zsineggel, lánccal stb. ajtófélfához rögzítve bezár
kötelet vett elő, s a nemes úr ajtaját bekötözte
(1846 Jókai Mór)
Az ajtón nem volt zár, […] madzagokkal jól bekötöztük
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
valaki bosszúból rágyújtotta özvegy Katonánéra a ház fedelét, de olyankor, mikor az asszony is benne volt. Az ajtót pedig kívülről bekötözték
(1923 Krúdy Gyula)
J: beköt
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, bekötözött; ÚMTsz.

Beállítások