belakik¹ ts ige 12a6

1. (ritk) ’vmely (nagyobb) terület egészét bejárja, beutazza úgy, hogy ott sok helyen lakik’ ❖ egész Frantzia-országot bé-laktam (1789 Magyar Kurír C0315, 852) | Belaktam Csehország hegyzugait (1852 Kuthy Lajos 8261009, 144) | [Hevesy György kémikus] nem költözött Amerikába, viszont belakta egész Európát (1998 Palló Gábor CD30).

2. (átv is) ’〈ember, es. állat vmely területet〉 lakottá tesz, benépesít’ ❖ a betegek még nem haltak ki a kórházakból, épp ellenkezőleg: még a folyosókat is belakták (1994 Magyar Hírlap CD09) | A honfoglaláskor az alacsony köpcös lovasok […] a síkvidéki legelőket lakták be (1995 Természet Világa CD50) | A városiak mára két, szinte teljesen kihalt falut is belaktak: Bodméren és Vértesbogláron helyiek már nem is élnek (1998 Magyar Hírlap CD09) | a kétéltűek még nem lakták be a területet, valószínűleg a parttól való nagy távolság miatt (2000 Természet Világa CD50).

3. (biz) ’〈új helyet, kül. lakást〉 annak berendezésével, használatával otthonossá, a maga számára megszokottá tesz’ ❖ A váróterem népes és belakott, akár egy túlzsúfolt lakás (1973 Pilinszky János 9531090, 63) | mert valahova […] be lehet költözni, egyetlen nap alatt, de valamit belakni, ahhoz idő kell, idő, míg magamhoz idomítottam a házat, vagy ahogy a tárgyak megtalálják a helyüket (1989 Esterházy Péter 2024006, 23) | megnyílt Budapest legnagyobb könyvszaküzlete […]. Néhány nap telt el […], s a budapestiek szemlátomást máris belakták az üzletet (1999 Magyar Hírlap CD09) | Nem mondom, hogy már teljesen belaktuk [a házat], de ami a mai életünkhöz kell, minden megvan benne (2000 Lakáskultúra CD39).

Vö. ÚMTsz. belakik¹; ÉKsz.² belakik¹.

belakik¹ tárgyas ige 12a6
1. (ritk)
vmely (nagyobb) terület egészét bejárja, beutazza úgy, hogy ott sok helyen lakik
egész Frantzia-országot bé-laktam
(1789 Magyar Kurír)
Belaktam Csehország hegyzugait
(1852 Kuthy Lajos)
[Hevesy György kémikus] nem költözött Amerikába, viszont belakta egész Európát
(1998 Palló Gábor)
2. (átv is)
〈ember, es. állat vmely területet〉 lakottá tesz, benépesít
a betegek még nem haltak ki a kórházakból, épp ellenkezőleg: még a folyosókat is belakták
(1994 Magyar Hírlap)
A honfoglaláskor az alacsony köpcös lovasok […] a síkvidéki legelőket lakták be
(1995 Természet Világa)
A városiak mára két, szinte teljesen kihalt falut is belaktak: Bodméren és Vértesbogláron helyiek már nem is élnek
(1998 Magyar Hírlap)
a kétéltűek még nem lakták be a területet, valószínűleg a parttól való nagy távolság miatt
(2000 Természet Világa)
3. (biz)
〈új helyet, kül. lakást〉 annak berendezésével, használatával otthonossá, a maga számára megszokottá tesz
A váróterem népes és belakott, akár egy túlzsúfolt lakás
(1973 Pilinszky János)
mert valahova […] be lehet költözni, egyetlen nap alatt, de valamit belakni, ahhoz idő kell, idő, míg magamhoz idomítottam a házat, vagy ahogy a tárgyak megtalálják a helyüket
(1989 Esterházy Péter)
megnyílt Budapest legnagyobb könyvszaküzlete […]. Néhány nap telt el […], s a budapestiek szemlátomást máris belakták az üzletet
(1999 Magyar Hírlap)
Nem mondom, hogy már teljesen belaktuk [a házat], de ami a mai életünkhöz kell, minden megvan benne
(2000 Lakáskultúra)
Vö. ÚMTsz. belakik¹; ÉKsz.² belakik¹

Beállítások