beletapos ige 4a2

1. tn ’〈vmely anyagba v. sűrűn ültetett növényzetbe stb.〉(kártevő szándékkal) belemegy, belelép, belegázol’ ❖ [az erdőpásztor] apródonkint a királyi aranybeváltó-hivatalban minden aranyát beváltotta aranyporra, akkor ezt a sok aranyport összekeverte az udvarán levő sárga agyaggal; s azzal ott hagyta szépen. A kutatók rajta jártak, beletapostak, keresztül botlottak rajta, még sem tudtak rátalálni (1858 Vasárnapi Újság CD56) | engedtessék meg nekem, egyszerű sétálónak, hogy néhány figyelmeztető táblát állíthassak fel a szembeszökőbb helyeken – ahol a legtöbb járókelő tapos bele a pázsitba – ezzel a felirattal: A nagyközönség oltalmába ajánlva (1916 Halász Gyula CD10) | A sűrű vetésbe nem szabad beletaposni! (1975 Magyar néprajz CD47).

2. tn ’erősen rálép, rátapos vmire’ ❖ Inkább egy anakonda-fészekbe taposnék bele, mint hogy egy ilyen [ti. kolerás] beteget lássak (1888 Jókai Mór CD18) | [Magyar Misi] kapott egy-két golyót a bőre alá, egy ló is beletaposott a lábába (1922 Szabó Dezső 9623011, 152) | Más a fából készült íjat is csak úgy tudja kifeszíteni, ha földre állítja és beletapos; a király az ércíjat is kezével feszíti ki (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2a. ’〈fékre, gázpedálra, ill. lovagláskor kengyelre〉 fékezés v. gyorsítás céljából erőteljesen rálép’ ❖ [A roham előtt] a huszárok jó mélyen belehelyezkednek a nyeregbe, a szárat hirtelen a csuklóra csavarintják és a kengyelbe beletaposnak (1914 Krúdy Gyula C2843, 124) | [a férfi] mámorosan beletaposott a gázba (1976 Bertha Bulcsu 9053005, 190) | Megengedett sebességgel haladó autó gyalogosátkelőhöz közelít. Gábor, a sofőr beletapos a fékbe, de az csődöt mond (1992 Kis János² 2058004, 195).

3. tn (biz) ’vminek a rendjét, békéjét stb. kárt téve benne megzavarja, durván megsérti; belegázol’ ❖ higyjük el Tomcsányi miniszternek, hogy nem nyul a magántulajdon szentségéhez. De hogy mélyen beletapos a magántulajdon érdekébe, az egészen bizonyos (1921 Budapesti Hírlap márc. 22. C4709, 1) | semmiféle közérdeklődésre vagy szenzációra való hivatkozással nem szabad a személyes lét belső világába, a magánélet intimitásába beletaposni, belegázolni (1995 Országgyűlési Napló CD62) | A munkanélküliség itt [ti. Jászszentlászlón] is beletaposott az emberek életébe (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. ts (átv is) ’többször egymás után rálépve 〈sárba, földbe stb.〉 belenyom vmit’ ❖ Csak maradj te ottan … Ott, Hol a jó erkölcs fakadó virága Nincs beletaposva a bűnök sarába (1885 Balog István² C0758, 79) | [János bácsi] dörmög, hogy sok széna van kiszórva a jászol mellé, azt már nem eszi meg a tehén, beletapossa a trágyába (1940 Veres Péter C4411, 57) | [a szőnyegpadlóra] tegyünk egy olyan plédet vagy rossz szőnyeget, amit nem sajnálunk, ha az evés közben lehulló morzsákat beletapossák! (1991 Frank Júlia CD19) | Kajafás meg a többiek az igazságot beletaposták a sárba (1996 Magyar reformátusok CD1210).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

beletapos ige 4a2
1. tárgyatlan
〈vmely anyagba v. sűrűn ültetett növényzetbe stb.〉 (kártevő szándékkal) belemegy, belelép, belegázol
[az erdőpásztor] apródonkint a királyi aranybeváltó-hivatalban minden aranyát beváltotta aranyporra, akkor ezt a sok aranyport összekeverte az udvarán levő sárga agyaggal; s azzal ott hagyta szépen. A kutatók rajta jártak, beletapostak, keresztül botlottak rajta, még sem tudtak rátalálni
(1858 Vasárnapi Újság)
engedtessék meg nekem, egyszerű sétálónak, hogy néhány figyelmeztető táblát állíthassak fel a szembeszökőbb helyeken – ahol a legtöbb járókelő tapos bele a pázsitba – ezzel a felirattal: A nagyközönség oltalmába ajánlva
(1916 Halász Gyula)
A sűrű vetésbe nem szabad beletaposni!
(1975 Magyar néprajz)
2. tárgyatlan
erősen rálép, rátapos vmire
Inkább egy anakonda-fészekbe taposnék bele, mint hogy egy ilyen [ti. kolerás] beteget lássak
(1888 Jókai Mór)
[Magyar Misi] kapott egy-két golyót a bőre alá, egy ló is beletaposott a lábába
(1922 Szabó Dezső)
Más a fából készült íjat is csak úgy tudja kifeszíteni, ha földre állítja és beletapos; a király az ércíjat is kezével feszíti ki
(1995 Jubileumi kommentár)
2a.
〈fékre, gázpedálra, ill. lovagláskor kengyelre〉 fékezés v. gyorsítás céljából erőteljesen rálép
[A roham előtt] a huszárok jó mélyen belehelyezkednek a nyeregbe, a szárat hirtelen a csuklóra csavarintják és a kengyelbe beletaposnak
(1914 Krúdy Gyula)
[a férfi] mámorosan beletaposott a gázba
(1976 Bertha Bulcsu)
Megengedett sebességgel haladó autó gyalogosátkelőhöz közelít. Gábor, a sofőr beletapos a fékbe, de az csődöt mond
(1992 Kis János²)
3. tárgyatlan (biz)
vminek a rendjét, békéjét stb. kárt téve benne megzavarja, durván megsérti; belegázol
higyjük el Tomcsányi miniszternek, hogy nem nyul a magántulajdon szentségéhez. De hogy mélyen beletapos a magántulajdon érdekébe, az egészen bizonyos
(1921 Budapesti Hírlap márc. 22.)
semmiféle közérdeklődésre vagy szenzációra való hivatkozással nem szabad a személyes lét belső világába, a magánélet intimitásába beletaposni, belegázolni
(1995 Országgyűlési Napló)
A munkanélküliség itt [ti. Jászszentlászlón] is beletaposott az emberek életébe
(1997 Magyar Hírlap)
4. tárgyas (átv is)
többször egymás után rálépve 〈sárba, földbe stb.〉 belenyom vmit
Csak maradj te ottan … Ott, Hol a jó erkölcs fakadó virága Nincs beletaposva a bűnök sarába
(1885 Balog István²)
[János bácsi] dörmög, hogy sok széna van kiszórva a jászol mellé, azt már nem eszi meg a tehén, beletapossa a trágyába
(1940 Veres Péter)
[a szőnyegpadlóra] tegyünk egy olyan plédet vagy rossz szőnyeget, amit nem sajnálunk, ha az evés közben lehulló morzsákat beletapossák!
(1991 Frank Júlia)
Kajafás meg a többiek az igazságot beletaposták a sárba
(1996 Magyar reformátusok)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások