belől (I. 33C II. 34B3) l. belül

belül hsz és nu  belöl (rég) , belől (rég)

I. hsz 33C (értelmező határozó részeként is, viszonyraggal is, középfokban beljebb alakban)

1. (önálló határozóként) ’vmely test, tárgy felületének, határoló falainak belső oldalán’ ❖ A’ tejes fazékakat ha megdörgölik belöl ezen zöld füvel, ſok feli leſz a’ téjnek töle (1775 Csapó József 7062001, 53) | A grófnő hálószobájának ajtaja éppen vert vasból volt, belül paplanszőnyeggel bélelve (1870 Jókai Mór CD18) | megrendelte a gyűrűket Skarba ezüstművesnél, a kezdőbetűket és az évszámot vésette belülre (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | [a tartályok] legtöbbje kettős köpenyű, kívül fém, belül kék zománc (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 19) | [A kacsát] majoránnával és sóval belülről bedörzsölöm, kívülről a bőrét sűrűn bevagdosom (1990 Frank Júlia CD19).

2. (-n ragos szóval is)(a szóban forgó) zárt(nak tekintett) hely, terület, tér belsejében, határai között’ ❖ Állítsátok-elő Budát olly szinében, Mellyben minden-felől vólt tűz közepében! Belől a’ Törökség’ fegyvere lángozótt (1786 Főldi János 7112007, 134) | Csendes belűl a kis szoba (1848 Petőfi Sándor 8366401, 109) | Ha már az idegen had belül van is az országon, csak hagyja a katonaságot a kaszárnyákban (1861 Vajda János 8503104, 387) | Az országban belül is mindjobban kiéleződött az osztályharc (1955 Bors András CD52) | feltehetőleg [az ezer fős falunak] mind házasodási, mind vérrokoni kapcsolatai jobban koncentrálódtak a településen belülre, mint az egy-kétszáz fős aprófalvaké (2000 Magyar néprajz CD47) | Télen a hő belülről kifelé áramlik, így akkor jó egy fal hőtároló képessége, ha sok energiát képes raktározni (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (-ről raggal, önálló határozóként) ’〈a határozói jelentés módosulása nélkül:〉 ua.’ ❖ a még legalább belülről némileg meglehetős állapotban fentartott egyik vendégszobába vezetvén őket (1836 Táncsics Mihály 8463007, 6) | Belülről meg fölveri a hazát a gaz (1880 Mikszáth Kálmán 8312095, 145) | A cicomás épület belülről dísztelen volt (1937 Körmendi Zoltán 2045013, 66) | Akad ugyan népi bútoruk, de a ház belülről inkább a kényelmes, a mai igényekhez igazodó, modernebb Landhaus-világot (vidéki udvarház) idézi (1997 Lakáskultúra CD39).

2b. ’a szóban forgó dolognak, kül. helynek, területnek a nyílásától v. a szélétől távolabbi, védettebb, belső részén’ ❖ Aki a faluban belől lakik (1781 A rendtartó székely falu 7154019, 146) | Husz lépésre az üreg barlanggá lesz ugyan, de ismét elkeskenyül, s csak beljebb nyilik fel a nagyszerü mélység lábainknál (1853 Kőváry László 8255002, 101) | Az asztalhoz megy, belőlre s leül (1911 Móricz Zsigmond C3216, 44) | [Panni] ül legbelől a padon, a rossz-szagú boltban (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 431) | A jövőmenők belől járnak közvetlen az ablakok alatt (1940 Veres Péter C4411, 34) | kettős körbe állnak […]; ilyenkor a belső kör játékosainak vagy nincs semmilyen szerepük, vagy a futás után a győztes belülre áll, s az addigi belső kívülre (1990 Magyar néprajz CD47).

2c. (-n ragos szóval, önálló határozóként) ’vmely határoló vonaltól v. tárgy(ak)tól körülvett v. beburkolt helyen, területen, térben’ ❖ Hóltt, vagy Vak Szemeknek nevezem azokat, a’ mellyek még a’ bimbóban lévö Leveleken belöl vagynak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 188) | ha ők volnának belül a sáncon, tízannyi ellennel fölérnének (1851 Jókai Mór CD18) | Nézi a két tábor belül a két árkon: Nincs kopja, nyil onnét mely annyira járjon (1879 Arany János CD01) | Mi lehet itt a házakban, belül a falakon? (1933 Nagy Lajos 9472015, 19) | a telkem kerítésén belül minden az enyém (1960 Urbán Ernő 9742003, 181) | a határon belül élő nemzetiségek (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (-n ragos szóval is)(a szóban forgó) dolog, kül. test v. tárgy belsejében, belső terében, határfalai közötti részében’ ❖ A’ koporsót, akár olomból öntsék, akár rézböl verjék, akár Márványból faragják, de nints abban belöl más, hanem tsak poshadás, undok dohosság, és férgek (1774 Vajda Sámuel 7365003, 117) | Csak szíve zajong belül ércz-kebelén (1836 Garay János 8154025, 373) | Ahol szalad ni, egy fekete kakas, annak a fején van egy veres taréjsapka, abban a taréjban belül van egy taréjcsöngettyű (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | Valami ládát talált. Kinyitotta a fedelét de belül üres volt (1918 Kosztolányi Dezső 9359127, 72) | [a termeszek] belülről kifelé rágnak, s a tárgyaknak külső felületét az utolsó pillanatig épségben hagyják (1933 Az állatok világa ford. CD46) | minden egyes végberendezéshez külön érpárnak kell futnia, ami összességében hihetetlen mennyiségű kábelt jelent egyetlen autón belül (1999 Byte Magazin CD38).

3a. (-ről raggal, önálló határozóként) ’〈a határozói jelentés módosulása nélkül:〉 ua.’ ❖ megesik néha az is, hogy ha egy sódart felvágsz; belülről egészen üresen találod (1846 Zelena Ferenc 8534015, 262) | A fejem üres belülről (1931 Nagy Lajos 9472014, 88) | [A kacsának] kívül ropogós pirosnak, belülről pedig porhanyósnak kell lennie (1990 Frank Júlia CD19).

3b. ’lélekben, érzésben, gondolatban, ill. a személyiségben (kifelé is megnyilvánulva)’ ❖ Magyarázd, Ediza, titkodat belölrül (1772 Bessenyei György¹ CD01) | gyanakodó tekéntet, fojtott tűz, mely minden pillanatban kitörni láttatik, és minden környülállás azt árulja el, hogy mindenkor nagyobb indulat dühösködik belőlről (1819 Katona József 8226004, 392) | ördög itt Belül minden nemes (1857 Arany János 8014087, 273) | Im itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat (1934 József Attila 9282099, 200) | Eötvös belülről, a jellemében, a magasrendű erkölcsében, az önzetlen érzéseiben ábrázolja Violát (1951 Sőtér István 9613009, 53) | Mányoki megzavarodik, belülről föladja a harcot (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 560) | belülről majdnem szétvet a feszültség (1990 Lovass Zoltán 1097002, 192).

4. ’vminek az anyagában, egynemű részei között, ill. belső rétegében’ ❖ [a saláta] hoszú leveleit össze kell egy tsomóra kötni, mely által erejedzésbe [= erjedésbe] indúlván, belől megsárgúl vagy fejéredik (1805 Pethe Ferenc 8364011, 91) | át nem bocsátó dobköpenynyel lévén ellátva [a centrifugáló készülék], a nagyobb fajsúlylyal biró finom keményítő a legkülsőbb részben rakódik le, a héjak stb. pedig mint legkönnyebb rész belül maradnak; ezen két réteg között rakódik le a sikérkeményítő (1895 PallasLex. CD02) | Mindkét család fogait külső cementréteg, középen dentin-, belül pedig basodentin-réteg alkotja (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az ultrapasztőrözött tej „aduját” az aszeptikus kartondoboz jelenti, amely öt rétegből áll. Kívül van a környezetbarát polietilénnel bevont festett karton, azt belülről egy újabb polietilén réteg követi, majd egy vékony alumíniumhártya, s egy újabb polietilén réteg következik (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. (-n ragos szóval is)(a szóban forgó) dolog, jelenség, rendszer részeként, ahhoz tartozva, kül. vmely közösség, intézmény, szervezet keretei között, annak tagjai körében’ ❖ nem tſak kivülrül támad a nemzeteknek veſzedelmek, hanem belölröl is (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 27) | legyen sértetlen mégis e’ részben törvényszékeink mostani állása; egy sohaj szabad csak az avatottnak szebb jövendőjükért, – ’s ezután bármit hallott vagy látott belül, vessen lakatot szájára (1841 Pesti Hírlap CD61) | az egyház kebelén belűl (1860 Erdélyi János² 8131125, 262) | a társadalom mai szervezetén belül (1878 Külföldi Viktor 8262001, 5) | nem belül rág az ellenség (1947 Szabad Föld szept. 7. C1537, 2) | a paraszti élet belülről való ábrázolásának (1953 Darvas József 9101004, 140) | családon belül elintézni (1967 Sík Endre 9597002, 90) | [A házasulandók] társadalmi rétegükön is belül igyekeztek maradni (1990 Magyar néprajz CD47).

6. (-n ragos szóval, önálló határozóként) ’a szóban forgó dolog, kül. szellemi, lelki, társadalmi jelenség időbeli, térbeli, lehetőségbeli stb. keretei, korlátai között, legfeljebb annak határáig’ ❖ miért áll szinte az egész nemesi rend a régi nemzeti eredetiség körén már kivül, s csak felette kevés, a régi eredetiség talpkövén emelkedve, kimivelt magyar sajátság körén már belől? (1835 Széchenyi István CD1501) | a czédulák a megállapított tudomány-szakok szerint és azon belűl betűrendbe helyeztetnek (1879 Szinnyei József 8647001, 306) | a törvény keretein belül (1894 Hazánk 8634001, 3) | groteszkségük pontosan belül marad az izlés korlátain (1927 Schöpflin Aladár CD10) | a saját lehetőségein belül (1973 Czine Mihály 2042050, 73) | Joseph Agassi magán a pszichologizmuson belül is több irányzatot különböztet meg (1997 Orthmayr Imre 2047001, 7) | belül van az elfogadott statisztikai hibahatáron (2000 Magyar Hírlap CD09).

7. (önálló határozóként) (rég) ’vmely bent levő helyről v. vminek a belső részéről’ ❖ majd kihívok valakit belől (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0660, 244).

8. (önálló határozóként) (rég v. nyj) ’vmely bent levő helyre v. vminek a belső részére’ ❖ Kerüljön belöl Kegyelmed (1794 Magyar nyelvmester C1947, 215) | [a borsóhüvelyek] rakásokra hordattassanak, de úgy, hogy a’ még éretlen zöld hüvelyek kivül, az érettek pedig belől essenek (1835 Némethy József 8333016, 230) | Jöszte bé, jöszte bé, kedvesem, jöszte bé, Kerűlj belől, s az éjjel Pihenj ölelgető karomban! (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész 8014008, 373) | Ákoskám, kerülj beljebb, foglalj helyet közöttünk (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 96) | Magdi azzal tárta ki előttünk az ajtót: kerüljetek beljebb (2000 Lakáskultúra CD39).

II. nu 34B3 vmin belül

’legfeljebb a szóban forgó időbeli v. térbeli távolságra, ill. annál nem messzebb’ ❖ Az elnök Mészáros hadügyminiszter szavai után bejelenti, hogy a katonanevelő intézetet a legrövidebb időn belül felállítják (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | 15 másodperczen belül kellett lőniök [a párbajozóknak] (1889 Kacziány Géza 8216006, 6) | tíz napon belül (1919 Világ 2115001, 2) | Mivel nálunk a póluspont körülbelül 47.5°-nyira van a horizon fölött, mindazok a csillagok, melyek a pólustól 47.5°-nyi távolságon belül vannak, nálunk az év bármely részében egész éjjelen át megfigyelhetők (1930 Lassovszky Károly 9382001, 263) | ház egyébként sem volt öt kilométeren belül (1956 Fekete István 9142003, 245) | egy éven belül (1978 Kajtár Mária ford.–Eötvös 8126046, 473) | nehézfegyverek lőtávolságon belül (1995 Magyar Hírlap CD09).

a. (Sp) ’a szóban forgó időeredménynél gyorsabban, a korábban mért időtartam eltelte előtt’ ❖ Lincoln is a régi világcsúcson belül futott (1958 Magyar Nemzet aug. 8. C0354, 6) | Mitchell az utóbbi időben hatszor futott 10 másodpercen belül (1994 Magyar Hírlap CD09) | A férfiak közül eddig Rózsa Norbert, Czene Attila, Zubor Attila, Horváth Péter, Szabados Béla és Gáspár Zsolt úszott a szintidőn belül (1999 Magyar Hírlap CD09).

J: bévül.

Ö: kívül-~, körül~, körül-~.

Fr: birtok.

Vö. CzF. ~, belülről; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. belöl, belöl-fűtő kemence, belöl-szenelő kemence, belöl-tüzelő kemence; ÚMTsz. ~, belülre, belülről

belől lásd belül
belül határozószó és névutó
belöl I. 33C II. 34B3 (rég)
belől I. 33C II. 34B3 (rég)
I. határozószó 33C (értelmező határozó részeként is, viszonyraggal is, középfokban beljebb alakban)
1. (önálló határozóként)
vmely test, tárgy felületének, határoló falainak belső oldalán
A’ tejes fazékakat ha megdörgölik belöl ezen zöld füvel, ſok feli leſz a’ téjnek töle
(1775 Csapó József)
A grófnő hálószobájának ajtaja éppen vert vasból volt, belül paplanszőnyeggel bélelve
(1870 Jókai Mór)
megrendelte a gyűrűket Skarba ezüstművesnél, a kezdőbetűket és az évszámot vésette belülre
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
[a tartályok] legtöbbje kettős köpenyű, kívül fém, belül kék zománc
(1973 László-Bencsik Sándor)
[A kacsát] majoránnával és sóval belülről bedörzsölöm, kívülről a bőrét sűrűn bevagdosom
(1990 Frank Júlia)
2. (-n ragos szóval is)
(a szóban forgó) zárt(nak tekintett) hely, terület, tér belsejében, határai között
Állítsátok-elő Budát olly szinében, Mellyben minden-felől vólt tűz közepében! Belől a’ Törökség’ fegyvere lángozótt
(1786 Főldi János)
Csendes belűl a kis szoba
(1848 Petőfi Sándor)
Ha már az idegen had belül van is az országon, csak hagyja a katonaságot a kaszárnyákban
(1861 Vajda János)
Az országban belül is mindjobban kiéleződött az osztályharc
(1955 Bors András)
feltehetőleg [az ezer fős falunak] mind házasodási, mind vérrokoni kapcsolatai jobban koncentrálódtak a településen belülre, mint az egy-kétszáz fős aprófalvaké
(2000 Magyar néprajz)
Télen a hő belülről kifelé áramlik, így akkor jó egy fal hőtároló képessége, ha sok energiát képes raktározni
(2000 Magyar Hírlap)
2a. (-ről raggal, önálló határozóként)
〈a határozói jelentés módosulása nélkül:〉 ua.
a még legalább belülről némileg meglehetős állapotban fentartott egyik vendégszobába vezetvén őket
(1836 Táncsics Mihály)
Belülről meg fölveri a hazát a gaz
(1880 Mikszáth Kálmán)
A cicomás épület belülről dísztelen volt
(1937 Körmendi Zoltán)
Akad ugyan népi bútoruk, de a ház belülről inkább a kényelmes, a mai igényekhez igazodó, modernebb Landhaus-világot (vidéki udvarház) idézi
(1997 Lakáskultúra)
2b.
a szóban forgó dolognak, kül. helynek, területnek a nyílásától v. a szélétől távolabbi, védettebb, belső részén
Aki a faluban belől lakik
(1781 A rendtartó székely falu)
Husz lépésre az üreg barlanggá lesz ugyan, de ismét elkeskenyül, s csak beljebb nyilik fel a nagyszerü mélység lábainknál
(1853 Kőváry László)
Az asztalhoz megy, belőlre s leül
(1911 Móricz Zsigmond)
[Panni] ül legbelől a padon, a rossz-szagú boltban
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
A jövőmenők belől járnak közvetlen az ablakok alatt
(1940 Veres Péter)
kettős körbe állnak […]; ilyenkor a belső kör játékosainak vagy nincs semmilyen szerepük, vagy a futás után a győztes belülre áll, s az addigi belső kívülre
(1990 Magyar néprajz)
2c. (-n ragos szóval, önálló határozóként)
vmely határoló vonaltól v. tárgy(ak)tól körülvett v. beburkolt helyen, területen, térben
Hóltt, vagy Vak Szemeknek nevezem azokat, a’ mellyek még a’ bimbóban lévö Leveleken belöl vagynak
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
ha ők volnának belül a sáncon, tízannyi ellennel fölérnének
(1851 Jókai Mór)
Nézi a két tábor belül a két árkon: Nincs kopja, nyil onnét mely annyira járjon
(1879 Arany János)
Mi lehet itt a házakban, belül a falakon?
(1933 Nagy Lajos)
a telkem kerítésén belül minden az enyém
(1960 Urbán Ernő)
a határon belül élő nemzetiségek
(1998 Magyar Hírlap)
3. (-n ragos szóval is)
(a szóban forgó) dolog, kül. test v. tárgy belsejében, belső terében, határfalai közötti részében
A’ koporsót, akár olomból öntsék, akár rézböl verjék, akár Márványból faragják, de nints abban belöl más, hanem tsak poshadás, undok dohosság, és férgek
(1774 Vajda Sámuel)
Csak szíve zajong belül ércz-kebelén
(1836 Garay János)
Ahol szalad ni, egy fekete kakas, annak a fején van egy veres taréjsapka, abban a taréjban belül van egy taréjcsöngettyű
(1899 Mikszáth Kálmán)
Valami ládát talált. Kinyitotta a fedelét de belül üres volt
(1918 Kosztolányi Dezső)
[a termeszek] belülről kifelé rágnak, s a tárgyaknak külső felületét az utolsó pillanatig épségben hagyják
(1933 Az állatok világa ford.)
minden egyes végberendezéshez külön érpárnak kell futnia, ami összességében hihetetlen mennyiségű kábelt jelent egyetlen autón belül
(1999 Byte Magazin)
3a. (-ről raggal, önálló határozóként)
〈a határozói jelentés módosulása nélkül:〉 ua.
megesik néha az is, hogy ha egy sódart felvágsz; belülről egészen üresen találod
(1846 Zelena Ferenc)
A fejem üres belülről
(1931 Nagy Lajos)
[A kacsának] kívül ropogós pirosnak, belülről pedig porhanyósnak kell lennie
(1990 Frank Júlia)
3b.
lélekben, érzésben, gondolatban, ill. a személyiségben (kifelé is megnyilvánulva)
Magyarázd, Ediza, titkodat belölrül
(1772 Bessenyei György¹)
gyanakodó tekéntet, fojtott tűz, mely minden pillanatban kitörni láttatik, és minden környülállás azt árulja el, hogy mindenkor nagyobb indulat dühösködik belőlről
(1819 Katona József)
ördög itt Belül minden nemes
(1857 Arany János)
Im itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat
(1934 József Attila)
Eötvös belülről, a jellemében, a magasrendű erkölcsében, az önzetlen érzéseiben ábrázolja Violát
(1951 Sőtér István)
Mányoki megzavarodik, belülről föladja a harcot
(1974 Galgóczi Erzsébet)
belülről majdnem szétvet a feszültség
(1990 Lovass Zoltán)
4.
vminek az anyagában, egynemű részei között, ill. belső rétegében
[a saláta] hoszú leveleit össze kell egy tsomóra kötni, mely által erejedzésbe [= erjedésbe] indúlván, belől megsárgúl vagy fejéredik
(1805 Pethe Ferenc)
át nem bocsátó dobköpenynyel lévén ellátva [a centrifugáló készülék], a nagyobb fajsúlylyal biró finom keményítő a legkülsőbb részben rakódik le, a héjak stb.s a többi pedig mint legkönnyebb rész belül maradnak; ezen két réteg között rakódik le a sikérkeményítő
(1895 PallasLex.)
Mindkét család fogait külső cementréteg, középen dentin-, belül pedig basodentin-réteg alkotja
(1929 Az állatok világa ford.)
Az ultrapasztőrözött tej „aduját” az aszeptikus kartondoboz jelenti, amely öt rétegből áll. Kívül van a környezetbarát polietilénnel bevont festett karton, azt belülről egy újabb polietilén réteg követi, majd egy vékony alumíniumhártya, s egy újabb polietilén réteg következik
(2000 Magyar Hírlap)
5. (-n ragos szóval is)
(a szóban forgó) dolog, jelenség, rendszer részeként, ahhoz tartozva, kül. vmely közösség, intézmény, szervezet keretei között, annak tagjai körében
nem tſak kivülrül támad a nemzeteknek veſzedelmek, hanem belölröl is
(1779 Bessenyei György¹)
legyen sértetlen mégis e’ részben törvényszékeink mostani állása; egy sohaj szabad csak az avatottnak szebb jövendőjükért, – ’s ezután bármit hallott vagy látott belül, vessen lakatot szájára
(1841 Pesti Hírlap)
az egyház kebelén belűl
(1860 Erdélyi János²)
a társadalom mai szervezetén belül
(1878 Külföldi Viktor)
nem belül rág az ellenség
(1947 Szabad Föld szept. 7.)
a paraszti élet belülről való ábrázolásának
(1953 Darvas József)
családon belül elintézni
(1967 Sík Endre)
[A házasulandók] társadalmi rétegükön is belül igyekeztek maradni
(1990 Magyar néprajz)
6. (-n ragos szóval, önálló határozóként)
a szóban forgó dolog, kül. szellemi, lelki, társadalmi jelenség időbeli, térbeli, lehetőségbeli stb. keretei, korlátai között, legfeljebb annak határáig
miért áll szinte az egész nemesi rend a régi nemzeti eredetiség körén már kivül, s csak felette kevés, a régi eredetiség talpkövén emelkedve, kimivelt magyar sajátság körén már belől?
(1835 Széchenyi István)
a czédulák a megállapított tudomány-szakok szerint és azon belűl betűrendbe helyeztetnek
(1879 Szinnyei József)
a törvény keretein belül
(1894 Hazánk)
groteszkségük pontosan belül marad az izlés korlátain
(1927 Schöpflin Aladár)
a saját lehetőségein belül
(1973 Czine Mihály)
Joseph Agassi magán a pszichologizmuson belül is több irányzatot különböztet meg
(1997 Orthmayr Imre)
belül van az elfogadott statisztikai hibahatáron
(2000 Magyar Hírlap)
7. (önálló határozóként) (rég)
vmely bent levő helyről v. vminek a belső részéről
majd kihívok valakit belől
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
8. (önálló határozóként) (rég v. nyj)
vmely bent levő helyre v. vminek a belső részére
Kerüljön belöl Kegyelmed
(1794 Magyar nyelvmester)
[a borsóhüvelyek] rakásokra hordattassanak, de úgy, hogy a’ még éretlen zöld hüvelyek kivül, az érettek pedig belől essenek
(1835 Némethy József)
Jöszte bé, jöszte bé, kedvesem, jöszte bé, Kerűlj belől, s az éjjel Pihenj ölelgető karomban!
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Ákoskám, kerülj beljebb, foglalj helyet közöttünk
(1923 Kosztolányi Dezső)
Magdi azzal tárta ki előttünk az ajtót: kerüljetek beljebb
(2000 Lakáskultúra)
II. névutó 34B3 vmin belül
legfeljebb a szóban forgó időbeli v. térbeli távolságra, ill. annál nem messzebb
Az elnök Mészáros hadügyminiszter szavai után bejelenti, hogy a katonanevelő intézetet a legrövidebb időn belül felállítják
(1848 Kossuth Lajos összes munkái)
15 másodperczen belül kellett lőniök [a párbajozóknak]
(1889 Kacziány Géza)
tíz napon belül
(1919 Világ)
Mivel nálunk a póluspont körülbelül 47.5°-nyira van a horizon fölött, mindazok a csillagok, melyek a pólustól 47.5°-nyi távolságon belül vannak, nálunk az év bármely részében egész éjjelen át megfigyelhetők
(1930 Lassovszky Károly)
ház egyébként sem volt öt kilométeren belül
(1956 Fekete István)
egy éven belül
(1978 Kajtár Mária ford.Eötvös)
nehézfegyverek lőtávolságon belül
(1995 Magyar Hírlap)
a. (Sp)
a szóban forgó időeredménynél gyorsabban, a korábban mért időtartam eltelte előtt
Lincoln is a régi világcsúcson belül futott
(1958 Magyar Nemzet aug. 8.)
Mitchell az utóbbi időben hatszor futott 10 másodpercen belül
(1994 Magyar Hírlap)
A férfiak közül eddig Rózsa Norbert, Czene Attila, Zubor Attila, Horváth Péter, Szabados Béla és Gáspár Zsolt úszott a szintidőn belül
(1999 Magyar Hírlap)
J: bévül
Fr: birtok
Vö. CzF. ~, belülről; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. belöl, belöl-fűtő kemence, belöl-szenelő kemence, belöl-tüzelő kemence; ÚMTsz. ~, belülre, belülről

Beállítások