belsőség fn 3B8 

1. (Tört is) ’〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. külsőséggel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része es. a rajta álló lakóházzal és a gazdasági épületekkel együtt’ ❖ a föld mérői kézzel felveendő belső birtok (intravillanum), kihagyván a közös gyepből történt fogásokat, és belsőségé forditott egyéb extravillanumokat [= a városon kívüli telkeket] (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Birtok bérbeadás. Csomaköz községben egy szép belsőség, mely egy 5 szobás lakással biró cseréppel fedett lakházból, cselédház és istállóból és az udvaron 3 drb, téglából épült szinből áll (1896 Szatmár Megyei Közlöny 8662001, 4) | A belsőségen kívül a gazdasági munkás rendesen, de nem mindig, kültelket, külsőséget is kapott, vagyis művelésre, szántás vetésre, legelőre, rétre, bortermelésre alkalmas területet (1906 Acsády Ignác 8004002, 44) | Az úrbéri telek állott belsőségből (házhely, udvar, kert) és külsőségből (szántó, rét) (1925 RévaiNagyLex. C5714, 639) | a házhoz tartozó belsőség nem volt bekerítve (1939 Domanovszky György CD43) | A jobbágytelek belső és külső telekből állt. Az előbbi a belsőséget jelölte, azt a területet, amely a lakóházat, a gazdasági épületeket, az udvart és a hozzá csatlakozó kertet foglalta magában (1998 Solymosi László CD17).

1a. ’földbirtok, uradalom, gazdaság központi része, amelyhez a gazdasági udvar és épületek, ill. a lakóépület tartozik’ ❖ [a] kistevelyi puszta határaiban 80 holdnyi tagositott birtok, mellyen 2000 ft. becsértékü legjobb karbeli bükkös erdő is van, terjedelmes belsőséggel s azon épült tágas lakházzal és gazdasági épületekkel (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a] belsőséghez tartozik az intézői lakás (1947 Szabad Föld jan. 12. C1537, 2) | Az uradalom megtartotta minden belsőségét, épületeit, udvarait, kertjeit és raktárait (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

1b. (Közig) ’település belterülete’ ❖ a főváros pesti része belsőségének mai rendezési terve (1935 RévaiNagyLex. C5717, 187) | [a fürdőüzem megszűnésével] a város belsőségének határán belül rendelkezésre álló szabad fürdők vízfelülete a réginek egyötödére csökkent (1959 Schneider Lipót CD52) | Hajdúböszörmény belsőségének térképe (1997 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈(vágó)állatnál:〉(emberi fogyasztásra alkalmas) belső szerv’ ❖ állati belsőségek (1941 Örkény István 9500003, 71) | Minden belsőséget adjon a kutyának. Ha lábasban sütnénk, persze megsütnénk a szívit, máját, zúzáját is, de most nem bajlódunk vele (1956 Fekete István 9142003, 221) | Az állati hulladék tüzelőül szolgál, a belsőségek (pl. a hal epéje, szíve és veséje) pedig orvosságul (1989 HaagLex. ford. CD1208) | A kacsa belsőségeit megmosom, leszárítom, majd jó éles késsel egészen apróra metélem (1991 Frank Júlia CD19) | A mediterrán világban állati belsőségből [jósoltak] (2000 Horváth Pál² CD17).

2a. (ritk) ’〈embernél:〉 belső szerv’ ❖ [a grófnak] bizony elég baja volt a belsőségeivel, szívével, veséjével (1933 Krúdy Gyula CD54) | [a farsang istene a végrendeletében] szétosztja testét végtagostul, belsőségestül (1997 Varga Imre CD40).

3. (kissé rég) ’vmely épület, szerkezet, ritk. élőlény belseje, belső része (a benne levő dolgokkal együtt)’ ❖ [bemutatták] a magyar pavillon belsőségeinek és a magyar kiállitás több csoportjának installácionális tervezetét (1899 Budapesti Hírlap dec. 14. C4746, 9) | [a Deák téri evangélikus templom belső tere] szónoklásra és szónoklat meghallgatására alkalmas belsőség (1918 Fülep Lajos CD10) | pénzt kért egy kis pálinkára, mert, mint mondá, nagyon ég a belsősége (1919 Krúdy Gyula CD54) | a szem fokozatosan elmerült a rejtelmes belsőségek [ti. az óra belsejének] szemléletében (1956 Bernáth Aurél 9052012, 357).

3a. (rég, Irodt v. Fil) ’vkinek a jelleme, személyisége, belső tulajdonságainak összessége’ ❖ ? Belsség; valamint külsség (1792 Kisded szótár C0816, 18) | az ember nem csak lény, hanem lét is, az az külsőségből és belsőségből álló összetes lény, melly valahol és valamikor van (1847 Hunfalvy Pál C1561, 154) | Az egyednek belsősége vagy kedélye az, melyben a szépség belső feltétei feküsznek (1849 Greguss Ágost C1907, 44).

3b. (rég, Irodt) ’vmely dolog, kül. (irodalmi) mű belső, tartalmi sajátosságainak összessége’ ❖ a sok érdemű költeményben nincs meg azon tökély, melyet csak a külsőségnek s belsőségnek teljes öszhangja által közelíthetni meg (1841 Vörösmarty Mihály C4539, 70) | A müvészi hatásnak e két neme a … műnek belsőségéből fejlődik (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 145).

4. (rég) ’érzelmi gazdagság, mély érzésekre való képesség, ill. ennek kifejeződése; bensőség’ ❖ Szívem … hasonló Belsséggel hajól mind a’ kettöhöz oda (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 98) | a’ vég felvonásban tökéletesen kiesnek saját belsőségök ’s kifejezésök’ hangjából (1837 Figyelmező C6730, 56).

4a. (rég) ’vminek az érzelmi telítettsége, mély érzésektől átfűtött volta; bensőség’ ❖ A vallásos iránynak ez az ujjászületése […] tükröződik vissza Raphael utolsó képeiben, madonnáinak felülmulhatatlan, egyszerű belsőségében (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | az életnek, a csóknak és szenvedélynek oly jelenségeit, árnyékvonalait vagy belsőségeit mutogatja ez az író a tollával, amelyet még a legmodernebb festőművész sem tudott idáig (1922 Krúdy Gyula CD54) | a vallás szellemét és belsőségét keresik inkább (1928 Laziczius Gyula CD10).

Sz: belsőséges.

Vö. ÉrtSz.; TESz. belső; ÉKsz.; ÚMTsz.