beltenyészet fn 3B
1. ’egymással genetikai, ill. faji rokonságban álló egyedek utódai, leszármazottai együtt, ill. ezekből álló zárt csoport, közösség’ ❖ eugenikával és neveléssel egy új „északi”-jellegű beltenyészetté alakítani Németországot, […] ezt akarja a német nemzeti szocializmus (1936 Németh László² 9485021, 144) | Mivel ma az egész erdő körbe van kerítve, a vadak már csak egymás közt szaporodhatnak, így elkerülhetetlen a beltenyészetek kialakulása (1998 Természet Világa CD50).
1a. ’az a genetikai jelenség v. folyamat, amelynek során vmely populáció egymással közeli rokonságban levő egyedei hoznak létre utódokat’ ❖ Legismertebb a Craddok vidékén élő kis ménes, amelyeken a beltenyészet következményekép az állatok mustrázatának föltűnő egyöntetűségét állapíthatták meg (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a XVIII. dinasztiabeli fáraók családfájának] legfőbb jellegzetessége a masszív beltenyészet, a legközelebbi, tehát az elsőfokú rokonok vérrokonházassága, vagyis az incesztus, a vérfertőzés (1980 Czeizel Endre 9080001, 335) | némely faj (pl. az európai bölény, az afrikai gepárd) zárt populációi is kiválóan elélnek genetikai frissítés nélkül és a beltenyészet nem okoz kihalást (1995 Természet Világa CD50) | Évezredeken keresztül mindenki a saját falujából, vagy annak legszűkebb környékéről választott házastársat. Az erőteljes beltenyészet következtében magas volt az öröklött betegségek száma (1996 Természet Világa CD50).
2. (pejor) ’befelé forduló, egészségtelen mértékben zárt, belterjes közösség(re jellemző állapot, helyzet)’ ❖ sajátos belterjesség, beltenyészet, monoton körforgás és bezártság jellemezte ezt az egész csoportot, stílust és irányt [ti. az Új Nemzedék című irodalmi lapot] (1965 Németh G. Béla CD53) | [Kolozsvári Grandpierre Emil] már nem hisz a középosztályi értelmiség hivatásában. Idejétmúlt és pusztító beltenyészetnek tartja (1966 B. Nagy László CD53) | A szülők kicsinyes beltenyészetben élnek, problémáik legfeljebb gyermekeik életének köréig érnek (1990 Bodnár György CD53) | egy volt apáca […] szemszögéből tárul fel ugyanez a korszak […] az erőltetett ütemű építkezések legkülönfélébb egzisztenciákat összezsúfoló emberi beltenyészetén át a vidéki élet némiképp idealizált képéig (1994 Új Könyvek CD29) | A XIX. századi orosz irodalom mesterei […] adtak neki [ti. Császár Istvánnak] kellő erőt és önbizalmat ahhoz, hogy „nem irodalmi író”-ként vegye föl a kesztyűt a hivatásos irodalom álságosnak és tudatlannak ítélt beltenyészetével szemben (1998 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉKsz.